Reggel szerettem volna a meleg napsütésre, vagy egy kellemes dologra ébredni. Álmaimban sem gondoltam arra, hogy Jungkook kora reggel rajtam fog terpeszkedni, nyakamra csorgatva nyálát. Elég nevetséges látvány lehet külső szemszögként, de az én szemszögemként pedig rohadtul kellemetlen.

Hiába lökdöstem vagy rúgtam meg, ő csak mégjobban belém kapaszkodott, ráadásul jobb lábát átvetette derekamnál, így már teljesen csapdába estem. Meleg lehelete csiklandozta a nyálától nedves nyakam, ezzel bőrömre libabőrököt varázsolva. Halkan felkuncogtam, ahogy álmában motyogni és nyammogni kezdett, míg jobb kezével szemét kezdte el dörzsölni. Jobb karom nem tudtam kihúzni a fiú alól, ezért inkább felemeltem és fejére helyeztem tenyerem, hogy ujjaimmal borzos, éjfekete hajába túrjak, megmasszírozva fejbőrét, amit nagyon imád. Most sem hagyta szó nélkül, nagyot szusszanva húzott magához szorosabban, már ha tudott egyáltalán, hiszen a legvékonyabb papírlap sem fért volna el közöttünk.

Túl kényelmetlen volt már a hátamon feküdni, ezért megpróbáltam az oldalamra fordulni, hogy Jungkookkal szemben feküdjek. Karjai szorításán  enyhített, hogy mozogni tudjak, de amint megtaláltam a legtökéletesebb pozíciót, szinte azonnal felerősödött szorítása körülöttem. Fejemet óvatosan a párnára döntöttem és tekintetem az álomszuszék arcára vezettem. Fekete tincsei kócosan hullottak a fiú homlokára, szemei lehunyva pihentek, hosszú és fekete szempillái pedig szinte természetfelettien ölelték körbe mindkét szemhéját. Pisze orra az enyémet érintette, így kedvem szerint böködtem meg orrommal játékosan az övét. Ajkai elnyíltak álmában, ahogy a levegőt vette, néha nyelvével végigszántva a kicserepesedett ajkain, amik lélegzet vételei miatt lettek szárazak.

Szinte felfoghatatlan volt számomra, hogy ebbe a srácba szerettem bele. Egy évvel ezelőtt imádkoztam, hogy elkerüljük egymást, a puszta látványától kirázott a hideg és szinte azonnal az undor fogott el. Most pedig azért imádkozom, hogy ne kerüljön el többé, ne hagyjon el és velem maradjon, amíg csak lehet. Szavakkal nem tudom kifejezeni az iránta érzett érzelmem, ami az utálatról egyenesen a szerelem irányába kanyarodott. Szívem még most is hevesen dobog, már-már átszakítva bőröm. Elkábulva térképeztem fel újra és újra az arcát, hogy minden egyes kis részét elraktározzam elmémben. Nem tudok betelni Jungkook látványával és azt hiszem, hogy nem is fogok tudni vele betelni. Szinte képtelen vagyok pislogni, minden egyes pillanatot megszeretnék ragadni arca gyönyörködésében.

Kezemet felemelve, Jungkook arcához emeltem és egy rakoncátlan hajtincset eltürtem szeméből. Úgy rendeztem el fekete tincseit, hogy teljes rálátást nyerjek tökéletes homlokára.

Annyira szeretem ezt a fiút, hogy elmondani nem lehet. A tegnapi vallomása miatt pedig pillangók ezrei éledtek fel hasamban, hogy eszeveszett repkedésbe kezdjenek, ezzel belsőm ostromolva, remegésre késztetve. Kezem lentébb vándorolt és őrülten remegő ujjaimmal megérintettem Jungkook arcát. Lassan körkörösen simogattam makulátlan és puha bőrét, majd több bátorságot összeszedve, a teljes tenyeremet arcára helyeztem.

Jungkook ezt a pillantot választotta az ébredésre, már ha eddig aludt. Kinézem belőle, hogy alvást színlelve várta meg, hogy megtudja, mire is vagyok képes, míg ő alszik. Jobbjával megfogta kezem és szájához emelte, hogy tenyeremre pusziljon, amit kitágult szemekkel, teljesen meglepődve fogadtam.

- Megtudnám ezt szokni. - fészkelődött kicsit, hogy kényelmesebben feküdhessen.

Amint kényelmesen elhelyezkedett, szemeit kinyitotta és tekintetével rögtön rabul ejtett. Csak meredtem fekete íriszeibe, amik láncként húztak magukhoz. Ha lehetne, elmerülnék íriszei sötétjének mélységében. Jungkook halványan elmosolyodott, majd arcomra simítva eltűrt egy tincset a szememből.

- Csodálom, hogy még itt vagy - szólalt meg újra, halk kuncogást kicsalva belőlem.

- Úgy éreztem, veled kell maradnom. - mosolyogtam rá. - Azok után, amiket éjjel mondtál. - sütöttem le szemeim zavaromban.

- Miért, miket mondtam? - ráncolta szemöldökét értetlenül, mire én egy pillanatra bepánikoltam és lepörgött előttem a teljes életem. Egyszerűen megijedtem attól, hogy nem emlékszik semmire és nem lesz közöttünk ezután semmi. - Nyugi, emlékszem! - nevetett fel jóízűen, mire a szívem méghevesebben kezdett el verni. Mérgemben a mellkasára csaptam, így a hátára fordult, karjait pedig maga elé emelte, hogy kinyújtózzon. Hirtelen hiányérzetem támadt. - De azért Jézusom, hogyan tudtam olyan szavakat kimondani? - pillantott rám.

- Nekem tetszett. - saját szavaim meghallva azonnal elpirultam.

- Romantikus voltam? - fordult vissza felém, mire én kezeimmel eltakartam vörös arcom, hangos nevetés kíséretében. - Ne takard el. - fogott csuklómra, hogy kezemet elhúzza arcomtól, így teljesen vörös orcáim szemei elé tárultak. - Gyönyörű vagy.

- Hagyd abba! - nevettem, miközben próbáltam eltakarni arcomat, de Jungkook az Istenért sem engedett szorításán. - Jungkook~!

Jungkook is társult mellém a nevetésben. Percekig csak nevettünk és egymást cukkoltuk, majd mindent megelégelve úgy gondoltuk, hogy ideje lenne kiszállni a meleg ágyból. Mivel nem volt nálam más ruha csak a tegnapi, ami le volt öntve alkohollal és még zsírpecsétes is volt a tegnapi kolbász sütésnek köszönhetően, ezért magamon hagytam Jungkook felsőjét és alsóját.

- Jól áll - mosolygott Jungkook, miután kilépett a fürdőből. - Szeretnélek még így látni ebben a felsőbe.

Elpirulva kerültem ki a fiút és futva közelítettem meg a fürdőjét. A zuhanyt későbbre elhalasztva, csak fogat mostam a még bontatlan fogkefével és arcomat rendbe szedve léptem ki a fürdőből, de Jungkook megjegyezte, hogy kezdjek valamit a kócos hajammal, mert így velem nem lép ki a szobából. Duzzogva indultam vissza a fürdőbe és kócoltam ki hosszú hajamat, majd még mindig duzzogva kiléptem a fürdőből.

- Ha tudnád, milyen szép vagy. - lépett elém, derekamat átkarolva.

- Mióta is bókolsz te nekem? - biccentettem oldalra fejem. Szokatlan volt még ez kedves természete.

- Amióta a csajom vagy. - fogta közre hüvelyk és mutatóujjával mindkét orcám, hogy egymásnak nyomva elérje, hogy csücsörítsek. Teljesen kifejezéstelen arccal figyeltem őt, de amikor meghallottam, hogy mit is mondott, szemeim kitágultak és hirtelen levegőt sem mertem venni. Jungkook felnevetett reakcióm láttán, majd csücsörítő ajkaimra csókolt.

- Nem is tudtam, hogy a csajod vagyok. - közöltem vele kissé eltűnődve, persze csak játékból.

- A csajom vagy és pont. - jelentette ki egy újabb csókot nyomva ajkaimra.

- Kicsit sem vagy romantikus. - forgattam meg szemeim nemtörődöm stílusban. Igazából a szívem ezerrel vert, majd' kiugorva a helyéről.

- Most hozzak egy csokor rózsát és térdeljek eléd? - húzta fel kérdőn szemöldökét, mire kénytelen voltam felnevetni komoly és felháborodott arckifejezésén.

- Nem, csak gondoltam, hogy megkérdezed, hogy tudod.... - mutogattam kezeimmel.

- Mit tudok? - húzta félmosolyra ajkait.

- Kérlek, Jungkook... - vettem egy nagy kevegőt, ajkaimat lebiggyesztve.

Jungkook sógajtott egy nagyot, de kicsit sem volt ez egy fáradt sóhajt. Inkább volt incselkedő.

- Kim EunSoo - nézett komolyan szemeimbe. - Őrülten belédszerettem és szeretnék veled lenni, amíg csak élek. Szóval, lennél a barátnőm?

- Ennél romantikusabban sosem kéthetted volna, ezért kapsz egy igen-t. - paskoltam meg mellkasát, mire ő derekamat megragadva húzott magához közelebb egy hosszú csókra.

- Megpróbálok rendesen viselkedni és kevésbé arrogánsan. - döntötte homlokát az enyémnek.

Lehunytam a szemem és magamban őrjöngve mosolyodtam el, de képtelen voltam magamban tartani azt a határtalan boldogságot, amit Jungkook okozott nekem egy pillanat alatt. Kissé felsikítva ugrottam egyet, hogy Jungkook nyakába kapaszkodjak, miközben lábaimmal vadul toporzékoltam. Jungkook nevetve várta ki azt a pillanatot, amikor teljesen lenyugszom.

Összekulcsolt kezekkel indultunk le a földszintre, de egyikünk sem gondolta, hogy társaságunk lesz. Jungkook szülei a nappaliban tartózkodtak egymással beszélgetve. YooRa felénk fordult, majd összekulcsolt kezeinkre vándorolt tekintete, mire én szélsebesen rántottam ki kezem Jungkookéból.

- Turbékol a gerle pár? - kérdezte szórakozottan az anyja, mire én kínosan felnevettem, Jungkook pedig újra összekulcsolta ujjaink.

- Ha tudnád, mennyire. - vigyorgott Jungkook, majd behúzott a konyhába.

- Ezt most muszáj volt? - suttogtam felháborodottan, megcsapva Jungkook mellkasát.

- Egy; felhagysz ezzel a csapkodással, ha a barátnőm akarsz még lenni, mert rohadtul fáj. Kettő; úgyis megtudták volna, hiszen jegyesek vagyunk, EunSoo drágám, ha még nem felejtetted el. - vigyorgott mondandója végén. - Szóval inkább vagy menyasszonyom, mint barátnőm.

- Roppant vicces. - válaszoltam gúnnyal csöpögő hangnemben. - Nos, drága vőlegényem, ha már ennyire jó kedved van, készíthetnél a menyasszonyodnak egy finom reggelit, hogy mégjobban levedd a lábáról.

- Mégjobban? - basszus, elszóltam magam. Jungkook pimaszul elmosolyodott, majd combomnál fogva felemelt és a konyhapultra ültetett. Terpeszbe rakta lábaim és fedetlen combjaim közé lépett. - Mivel is vehetném le a lábáról az én menyasszonyom?

Mereven álltam a tekintetét és akaratlanul is piszkosabbnál piszkosabb gondolatok terjengtek fejemben. Alapból nem kéne ilyenekre gondolnom az én kis szűz lelkemmel, de túlságosan is ezt hozta ki belőlem Jungkook megmagyarázhatatlanul szexi kisugárzása, amitől egy pillanatra meginogtam.

Pilláim megrebbentek, de álltam
Jungkook tekintetét és egy kevésbé zavarba ejtő kijelentést próbáltam kicsikarni magamból. Nagy levegőt vettem és közelebb hajoltam Jungkookhoz.

- Azzal, ha most kurva gyorsan megcsókolsz.

———————

A mi kis párosunk végre együtt😌
Na milyen érzés?😏

A következő részig is itt egy gif😌