A legmerészebb álmaimban sem gondotlam arra, hogy Jungkook vidámparkba visz. Arra meg még úgy sem, hogy mindenre felszáll, ahova én. Elég volt rámutatnom valamire, azt megkaptam tőle. Nem láttam rajta unottságot, sem azt, hogy mennyire haza szeretne menni így bátran hurcoltam el őt egy céllövős standhoz.

- Ha mindet eltalálod, megnyered az óriás nyuszit! - ugráltam előtte, akár egy kisgyerek, mire ő halványan elmosolyodott.

- Minek nekem az a nyúl? - húzta fel egyik szemöldökét.

Válaszként megrebegtettem a szempilláim és megpróbáltam a legaranyosabb arcomat magamra ölteni, hogy megessen rajtam a szíve.

- Hmm, nem is tudom.. - nézett fel az égre, mintha gondolkozna.

- Naaa, légyszi! - ragadtam meg kabátja nyakrészét, majd ugrándozni kezdtem, hogy elérjem, hogy lenézzen rám.

Jungkook hirtelen derekamra markolt és fejét felém fordította, minek köszönetően alig pár centiméter választott el minket egymástól.

- Egy csókot kérek cserébe. - direkt úgy formálta ajkait, hogy azok szinte hozzáérjenek enyéimhez.

Kitágult szemekkel figyeltem őt. Egyik pillanatról a másikra remegni kezdtem és, ha Jungkook nem tartott volna a derekamtól, térdre hullottam volna előtte. Számat szólásra nyitottam, de csak tátogtam, mint egy partra vetett hal. Egy hang sem tudott felszakadni torkomból. Nagyon akartam azt a nyuszit, de sosem csókolnám meg őt csakis azért, hogy megnyerje nekem. Akkor inkább én nyerem meg.

De persze, Kim EunSoo erős és magabiztos lány!

- Rendben. - vágtam rá határozottan, magamat is meglepve. Jungkook ledermedt és most rajta volt a sor, hogy tátogjon. - Na mi van, berezeltél egy csóktól? - cukkoltam, ami jól esett, mégis rettegtem tőle.

Jungkook komor arckifejezéssel ellépett tőlem és a pultról elvette a kikészített puskát, amikkel a gumikacsákat fogja lelőni. A fegyvert  magabiztosan fogta a kezében, mintha minden nap lenne a kezében egy. Teljesen magabiztosan tett mindent, mintha már ezer éve csinálná. Tátott szájal figyeltem, ahogy sorban találja el a célpontokat. Tíz telitalálat után letette a puskát, az idős bácsi pedig kedvesen mosolyogva átnyujtotta neki az óriás nyuszit nyereményként.

Jungkook önelégülten vigyorogva adta át nekem a plüsst és közelebb lépett hozzám. Tudtam, mi következik. Nagy levegőt véve, majd kieresztve hunytam le szemeim és nyomtam ajkaimat az övéire. Egy leheletnyi puszit akartam, de úgy látszott, Jungkook nem. Amint elhúzódtam volna, tarkómra fogott és határozottan, mégis gyengéden és kissé durván megcsókolt. Ajkait azonnal mozgatni kezdte, mire én csak kitágult szemekkel figyeltem lehunyt szemhélyait. Mindkét kezét arcomra simította és hüvelykujjával finoman cirógatni kezdte arcom, ami miatt eszemet elvesztve túrtam hajába és viszonoztam egyre szenvedélyesebb csókját. Kissé eltávolodott tőlem, majd nyelve hegyével végigyszántott felső és alsó ajkamon, mire megremegtem. Orrát az enyémnek dörgölte, majd újabb és újabb csókot lehelt ajkaimra. Percek múltán elvált tőlem és ujjainkat összekulcsolva indult meg a kijárat felé.

▪️▪️▪️

Éjjel egy szemhunyásnyit sem aludtam. Folyton csak az előző nap eseményei pörögtek le filmként a szemeim előtt. Nem tudtam mire vélni a viselkedésem, sőt, a Jungkook viselkedését sem. Nem lehetett rajta kiigazodni, egy rejtély volt számomra. Akárhogyan is próbáltam nem rá gondolni, az agyam automatikusan gyártotta a jobbnál jobb jeleneteket az együtt töltött délutánunkról. A harmincnegyedik -mert számoltam- oldalra fordulásom után mérgelődve rúgtam le magamról a takarót és öltöztem fel melegen, hogy lehetőleg kint a hidegben ne fázhassak. Anyámék már réges rég aludtak, így mepróbáltam halkan kiosonni a házból, hogy a hátsó kertben kisszelőztessem a fejem, de arra nem gondoltam, hogy nem csak én voltam az egyetlen, aki nem tudott éjjel aludni. Jungkook a kerítés túloldalán állt egyik kezét zsebébe mélyesztve, míg másikkal a megszokott bűzrudat tartva. Ámulva figyeltem, ahogy mélyen beleszív a fehér kis szálba, majd egy halk sóhajjal kiereszti ajkai közül. Jungkook, mintha megérezte volna, hogy valaki figyeli, felém fordult. Szemeiben felismerhetetlen csillogás keletkezett, amitől jólesően megborzongott minden egyes porcikám. A fiú felém lépkedett és a kerítést átmászva sétált mégközelebb. Miután megérkezett, leült mellém a hintára.

- Miért nem alszol? - hangja rekedtesen csengett a csendes sötétségben.

Szemeimet lehunytam hangja hallatán, amit úgy imádtam.

- Nem tudok. - motyogtam orrom alatt.

- Én sem. - sóhajtott, majd meggyújtott még egy szál cigit. - Kérsz?

Hosszasan szemeztem a meggyújtott szállal és magamban levágtam egy hosszas vitát, miszerint megéri-e megkóstolni. Gondoltam, egye fene egyszer élünk. Kikaptam kezéből a szóban forgó tárgyat és ajkaimhoz emeltem. A lehető leglassabban szívtam bele. Alig telt el két másodperc, köhögve eresztettem ki a mérgező füstöt, ami torkom mardosta.

- Jól vagy? - paskolta meg hátam Jungkook.

- Hm.. - bólintottam, majd mégegyszer beleszívtam, aztán teljes nyugodtsággal kifújtam. A füst marta a légcsövem, mégis tetszett. Telhetetlen voltam, még többet akartam. Hirtelen már azon kaptam magam, hogy három szálat elszívtam, Jungkook pedig csillogó szemekkel figyelte teljes valómat, ahogy újabb és újabb ízletes bűzrúdat fogyasztok el.

- Ha tudnád, mennyire izgató látvány vagy így. - nyalta meg alsó ajkát, hangja vággyal telve visszhangzott a csendes kertben.

- Őrült vagy. - nevettem fel halkan, majd még egyszer beleszívtam a már javában fogyó cigimbe.

- Mutassak valamit? - fordította fejemet felé.

Aprót bólintottam és hagytam, hogy elvegye a cigit az ujjaim közül. Mélyen beleszívott, majd eldobta a szálat. Olyan hirtelen történt minden, hogy alig emlékszem már valamire. Jungkook mindkét kezével
megaragadta a fejem és ajkát durván az enyémre tapasztotta. Száját mozgatni kezdte enyémen, amit én furcsa mód ismét viszonoztam, így az általa beszívott füst szájüregembe szállt. Jobb kezemmel a fiú hajába túrtam és kissé meghúztam az éjfekete tincseket, mire ő felrmordulva rántott az ölébe, fenekemre simítva. Alsó ajkát beszívtam, mire ő derekamra mart, mégjobban hozzápréselve az ágaskodó férfiasságához. Aprót nyögtem a csókba, így Jungkook könnyűszerrel. becsúsztathatta sikamlós nyelvét az enyém mellé, hogy vad táncba részesüljenek. Rakoncátlan nyelve fürgén járta körbe szájüregem. Érezni lehetett rajta némi kesernyés ízt, ami alkohol lehetett. Cigifüsttel kevert erős illata orromba kúszott és, ahogy tudtam, minden lélegzetvételemnél beszippantottam. Csípőmet ringatni kezdtem ölén, mire ő megállt egy percre és szemeimbe nézett. Megéreztem jéghideg kezét a felforrósodott bőrömön, amitől mégjobban elvesztettem az eszem. Fürge ujjai megtalálták melltartóm kapcsát, amit egyetlen egy másodperc alatt csatolt ki, így már fedetlen mellem markolhatta kedve szerint. Megborzongtam, ahogy jéghideg ujjai az egyik érzékeny részemhez nyúlnak. Amikor Jimin próbált ilyet tenni azon a bizonyos napon, elhúzódtam tőle, nem akartam, hogy olyat tegyen, amit én nem szeretnék. De most be kellett vallanom, hogy Jungkook nagyon is tetszett. Vagy a három szál cigi vagy az eltötöltött délutánunk vagy a szexi félisten kinézete tette ezt velem, de nem tudtam őt leállítani, sőt, magamat sem. Csak sodróttam az árral és, ha lehetett ott abban a pillanatban, azon a helyen és hidegben adtam volna neki magam, hogy azt tegye a testemmel, amit csak akar. Megbabonázott a jelenléte. Az illata, a csókja, a hangja, az érintései, szinte minden, ami ő volt, tetszett. Tetszett, ahogy megharapta az alsó ajkam, tetszett, ahogy fenekemet markolta, ahogy melleim kényeztette. Teljesen elvarázsolt, mintha hipnózisba estem volna. Nem létezett senki, csakis mi.

Jungkook ajkai megtalálták második érzékeny részem. Szívta, nyalta, harapta a nyakam, amitől hangosabbnál hangosabb sóhajok és némi nyögések szakadtak fel torkomból, így jobban buzdítva vőlegényem. Jungkook ujjai közé vette a felsőm szegélyét és felfelé görgette, míg nem szemei elé tárultak fedetlen melleim. Csillogó szemekkel és tátott szájjal szemezett mindkét testrészemmel, majd nemes egyszerűséggel közéjük fúrta a fejét. Fejemet hátravetve engedtem el egy hangosab nyögést. Ha Jungkook ennyire belemerült a fogdosásomba, gondoltam, én is megtehetem. Remegő kezeimmel pólója alá nyúltam, mire teste megremegett. Végigsimítottam hideg ujjaimmal a kis dudorokon és eleresztettem egy halvány mosolyt, tudván, hogy én tettem ezt vele a puszta érintésemtől.

Jungkook simogatásai fokozatosan lassultak, majd teljesen leálltak. Kérdőn néztem rá, mire ő szemeimbe nézve mosolyodott el, arcomon végigsimítva. Melltartóm bekapcsolta, felsőmet gondosan megigazította, majd a nemrég leráncigált kabátom visszaadta rám.

- Nem foglak kihasználni. - szólalt meg halk, remegő hanggal. - Addig nem csinálok semmit, míg azt nem mondod, hogy szabad.

Enyhén elnyílt ajkakkal figyeltem mosolygó arcát. Fejét felemelte és egy csókot hintett homlokomra, amitől lekellett hunynom a szemeim.

- Menj be és aludj! - simogatta meg ismét az arcom.

Jungkook lerakott az öléből, majd felállt és otthagyott. Percekkel azután jöttem rá, hogyan is értette azt, amit mondott. Lábaimat felhúztam magam elé és szélesen elvigyorodva hallattam egy elfojtott sikítást. Nem tett velem semmi olyat, amit nem akartam. Mintha úgy értette volna, hogy várni fog rám. Jeon JeongGuk vár rám. Soha életemben nem voltam még annyira boldog, mint abban a pillanatban.

Köszönöm a 2,33K megtekintést♥️