37. + Kihívás
-Jungkook szemszöge-
Az előző két nap elegendő volt arra, hogy rendesen kipihenjem magam. Reggel alig, hogy hét órát ütött az óra, én már a fogamat mosva kérdezgettem magamtól, hogy miként fogok beilleszkedni az új társaságba. Új ez az egész még nekem és rohadtul nem tudom, hogyan viselkedjek egy amerikai suliban, amerikaiak között. Itt más a szokás, itt nem köszönnek meghajlással és nem magázódnak. Még ha tisztelik is az idősebbeket, nem úgy, ahogy mi szoktuk Dél-Koreában. Annyira elmerültem a gondolataimban, hogy tíz perc után vettem észre, hogy én még mindig a fogaimat sikálom. Szemöldökömet összeráncolva köptem ki a felgyülemlett habot a számból, majd a számat kiöblítve és a fogkefét tisztán visszarakva a helyére, elindultam felöltözni. Amint azzal is megvoltam, ujjaimmal beletúrtam fekete hajamba és késznek is nyilvánítottam magam. Táskámat a vállamra csaptam és ekkor hallottam meg, ahogy BamBam barátom nem zavartatva magát, becsörtet a házba. Az eltelt két napban ez már szokássá vált, így hát csupán a szemeimet forgattam.
- Jó reggelt, Kook - vigyorog azzal a bamba fejével, mint mindig.
Bólintva viszonoztam köszöntését, majd meg sem szólalva indultam el az ajtóig. Az ajtóban megálltam és visszafordultam, hogy megvárjam őt, de BamBam csak bámult rám értetlenül.
- Nem jössz? - vontam fel egyik szemöldököm, mire felvonta mindkét szemöldökét.
- Hallod, még van majdnem egy óránk, hova indulnál már? - emelte fel hangját értetlenül, mire én nagy levegőt véve inkább elfordultam, hogy még véletlenül se lássa meg a piros arcom. Tulságosan izgultam és az arcom annyira égett, hogy félő volt, felgyullad. BamBam kissé tátott szájjal közelebb jött hozzám és lehajolva próbált az arcomra nézni. - Ne mondd, hogy félsz!
- És akkor mi van? Mi? Mi? Mi? - hadarom el mérgesen, majd kilöktem az ajtón, hogy bezárhassam magunk mögött azt. - Induljál meg, míg szépen vagyok!
- Jól van, nem kell felkapni a vizet - duzzog zsebre dugott kezekkel, majd lassan elindul előttem a suli felé. Jobb, ha hamarabb beérünk és már tanítás előtt körül nézek, hogy még véletlenül se szerencsétlenkedjek az első napon.
BamBam folyamatosan szemmel tartott engem és félpercenként hátrafordult, hogy leellenőrizze, még mindig megyek-e vagy megálltam. Amikor újból hátrafordult és észrevette, ahogy egyhelyben állok és a messzeségbe meredek, ahol már látni lehetett az iskola egy kisebb részét, lábával dobbantva egyet rám ordított. Ijedtemben ugrottam egyet, majd kitágult szemekkel az előttem álló és dühös srácra pillantottam, szinte sokkot kaptam a hangjától.
- Gyere már! - ragadta meg a karom és rángatott maga után, figyelmen kívül hagyva a furcsálló pillantásokat másoktól.
Igazából, visszacsöppentem gondolataim mélységébe és újabbnál újabb kérdések töltötték meg elmémet. Próbáltam mindent kiverni a fejemből és csakis az útra figyelni de egyszerűen nem ment. A nagy és menő Jeon Jungkook, aki a suli menője volt, most szinte beszarva közelítette meg a új suli bejáratát, ahol már diákok csoportokba verődve beszélgettek a tegnapi napról, focimeccsről és bulikról, ha egyáltalán jól értettem. Teljesen BamBamre voltam bízva, hiszen saját magamtól még a lábamat sem tudtam volna lépésre bírni. Körbe pillantottam a suli nagy udvarán, ahol egyetlen egy szempár sem szegeződött rám, szerencsére. Kissé messzebb észrevettem egy nekem háttal álló lányt, akinek derékig érő, sötétszőke haja megegyezett EunSoo hajával. Ahogy barátnőm arca beugrott szemeim elé, ajkaimat elnyitottam és ledermedve figyeltem a nekem háttal álló lányt, aki még olyan magas is volt, mint EunSoo. Az a bizonyos rózsaszín köd ellepte az elmém és csakis EunSoot láttam magam előtt. Szívem hevesebben kezdett el kalapálni, kezeim remegtek, akár a nyársfalevél, ajkaim pedig elnyíltak egymástól.
- Haver? - újdonsült barátom hangja szinte úgy hangzott, mintha a víz alól szólított volna. Szívem dobogása felgyorsult és hangosabban hallottam. Lábaim maguktól mozdultak és a még mindig nekem háttal álló lány felé tereltek engem. Csakis Eunsoo lebegett szemeim előtt, ahogy karjaimba zárom apró testét, ahogy nagyot szippantok kellemes illatából és csak hallgatom, ahogy folyamatosan azt kántálja, hogy hiányoztam neki. Ez az érzés szinte megszállottá tett, egyfajta hipnózisként ért engem és minél hamarabb szerettem volna, hogy karjaim közé zárjam EunSoot.
Amint a hátához léptem, karjaimat automatikusan fontam körbe mellkasa előtt, fejemet pedig a hajába fúrtam.
- Annyira hiányoztál - dünnyögtem hajába, ami nem a megszokott illatot árasztotta, ezért kissé eltoltam magamtól, így szembe találtam magam egy ismeretlen és roppant mérges lánnyal. Ajkaimat szétnyitottam és tátogva emeltem fel kezeim a mellkasom elé. - Ne haragudj!
Két lépést hátráltam, majd megfordulva futásnak eredtem, míg BamBam vissza nem rántott a pulcsim kapucniját megragadva. Alsó ajkam beszívtam és vártam a leszidást, de ahelyett szabályosan a képembe röhögött. Tök gáz volt, mondhatom. Szerencsére az imént lezajlott történtek nem szúrtak szemet senkinek sem, ám BamBam hisztérikus nevetése annál inkább. Próbáltam valahogy a nyakamat behúzni, esetleg eltakarni az arcomat, ám barátom még mindig a markában tartotta a pulcsimat.
- Ne haragudj, de ez volt életem eddigi leges legjobb reggele itt - törölte le kamu könnyeit. Összeszűkített szemekkel kezdtem el őt bámulni, így kevésbé hangosan nevetett tovább. - Gyere, körbe vezetlek.
Szótlanul követtem őt be a suli épületébe.
- Szóval ez itt egy amolyan előtér, másképp nem tudnám elmagyarázni. Van két lépcsősor, a baloldali az, ahol mi vagyunk, középsulisok. A jobb oldali pedig az egyetem, ami egybe van építve a mi sulinkkal. - magyarázta, miközben egy hosszú folyosón vágtunk át, ahol több diák lézengett.
Szememmel körbe pillantottam, tekintetem pedig egy három fős lánycsoporton állapodott meg. Tisztán kilehetett venni, hogy a kissé magasított sarkú csizmában és szoknyában lévő lány volt az amolyan főnök. Rágóját hangosan csattogtatta fogai között, míg ujjával barna hajának egyik tincsét tekergette ujjaival.
- Ki az a nagy asszony? - biccentettem fejemmel a csaj felé, akinek még a kisugárzása is idegesítő volt számomra.
- Jól mondod, ő a nagy asszony - halkul el egy pillanatra. - Totálisan hülye, az IQ-ja a tyúkok és a majmok IQ-ja között ingadozik. Szerintem meg sem közelíti azoknak a szintjét, mégis bekerült ebbe a suliba, mert az apja az igazgató.
- Tudtam, hogy nem egy stréber, de azért ez igazságtalan - ráztam meg a fejem, számat elhúzva.
- Mármint? - lassított léptein.
- Foglalja a jobbaktól a helyet. Hallottam már olyat is, hogy sok diákot, akiknek volt valamennyi esze, nem tudtak felvenni a sulikba, mert az ilyenek foglalták a helyet - osztom meg vele gondolatmenetem, mire a lányokhoz érünk, én pedig rájuk sem nézve sétáltam volna el, ha a szóban forgó lány meg nem állított volna. Kezét mellkasomra simította, mire élesen beszívtam a levegőt. Alapból nem jött be, ha mások fogdostak és simogattak és mivel foglalt vagyok, eszem ágában sincs élvezni.
- Hova-hova, szép fiú? - biccentette oldalra fejét, mintha úgy aranyos lenne. Hát rohadtul nem volt az. - Megtudhatom a neved?
- Nem - válaszoltam röviden, majd szó szerint ellöktem a kezét és tovább léptem.
- Magadnak ásod a sírt, drága barátom - paskolta meg BamBam a vállam.
Magamnak ásom a sírt?
———————————
Sziasztok!
Van még itt valaki?😅
Nagyon sajnálom, hogy kicsit késtem a résszel, de egyszerűen nem volt ihletem és időm se, se kedvem és ezért nem szerettem volna összecsapni a részt. De most hoztam nektek egy kevésbé szar irományt, amit remélem értékelni fogtok😂
Most már megpróbálom rendszeresen, hetente hozni a részeket, mint ahogy mindig is.
Ezen kívül kaptam egy kihívást drága TheyCallMeIdol07 barátosnémtől még valamikor múlthéten😂
Kösssz bébi
1. Wendy - What if love
Nagyon jó szám, hallgassátok meg és a sorozatot is nézzétek, mert nagyon jó😌 Kedvenc párosom van benne🥰
2. Farmer és oversize pulcsi🙈 illetve melegítő
3. A marson🤔
4. Nem hiszem, hogy lenne annyi bátorságom, hogy egyedül egy másik országba utazzak xd de Málta jól hangzik és már jó pár éve oda vágyok
5. Mivel nincs szerelmem, így nem tudom. De HA lesz, akkor a Fülöp szigetekre.
6. Magas legyen nagy kezekkel, de ne akkorával, hogy elférjek rajta😂 Igazából nem érdekel a külső, de azért legyenek jó génjei. Kedvelem az aranyos fiúkat, akik tudnak cukik is lenni, nem csak férfiasak. Legyen törődő, tisztelje a vele ellenkező nemet is, szeressen és mutassa is ki. JA ÉS FOGADJA EL A BTS-T IS.
7. A szobám. Kissé antiszociális vagyok, szóval ez érthető
8. Sok könyvet olvastam, nincs kedvencem
9. bettinakuksi összes könyve, kiweystyle összes könyve és még nagyon sok
10. Van. Jeon JeongGuk és kb. egy éve és két hónapja🤔 (álmodik a nyomor)
11. Nehéz kérdés. Az hiszem, hogy Lee DongWook tökéletes lenne számomra
12. Gonosz vagyok, inkább nem hívok ki senkit xd💞
Még egyszer kössssz TheyCallMeIdol07
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top