A lány nagynénje kétségbeesett hangjára ébredt, amint a nevét suttogja:

-Sarah! Sarah ébredj!- mondta és óvatosan megrázta a lány eszméletlen testét.

Sarah lassan kinyitotta a szemeit és rémülten látta, hogy még mindíg abban a kis pincében van, ahhol az a sok borzasztó esemény történt. Elég nehézkesen, de végül sikerült ülő pozícióba tornásznia magát. Minden porcikája sajgott. A hátán, a szárnyai helyén mély seb tátongott, ahonnan vékony patakokban csordogált a vér.
Sarah végig simította ujjaival a bal karját, ahhol a furcsa jel indái kanyarogtak. Olyan volt, mintha oda égették volna.

-Sarah! Mennünk kell! -suttogta felé a nagynénje és a pince egyik sarkába pillantott.

A lány követte a tekintetét és megpillantotta a fal mellett heverő fiú eszméletlen testét. Hideg borzongás futott végig a testén. Elkapta a tekintetét és minden erejével azon volt, hogy felálljon, de az ereje elhagyta és térdei össze csuklottak alatta. Már majdnem visszaesett a kemény földre, de nagynénjének hála ez nem következett be. Lena még épp időben megragadta a lány karját és óvatosan a vállára csúsztatta. Sarah, miután sikerült visszaszereznie az egyensúját, óvatosan leemelte a kezét a nő válláról.

- Már jól vagyok, menjünk!- mondta Sarah majd határozott léptekkel az ajtó felé sietett. Minél messzebb akart kerülni ettől a helytől és a fiútól, aki bármikor magához térhetet..

A lány gondolatai kavarogtak. Élesen nyilaltak belé a borzalmad események emlékei. Lena, amint a padlón fekszik, ahogy  arcát befedi a  vér és a por;  William azzal az undorító, szánakozó mosolyával az arcán, a fájdalom, a kötelek, és az a sok megmagyarázhatatlannak tűnő dolog, ami a testével történt. Nem értette, hogy miért történik ez vele, hogy miért kell ezt átélnie. Olyan borzalmasnak, és értelmetlennek tűnt minden. Egy gyors mozdulattal letörölt a széméből épp kibuggyanó könnycseppet.  Nem fog sírni. Ha mégis utat engedne a könnyeinek, akkor sem érne el vele semmit. Nincs itt az anyja, hogy átölelte, hogy megvígasztalja, ha sír, mint kiskorában. Már nem kislány. Egyedül kell megoldania a problémáit. Csak magára számíthat, meg persze Lena-ra. Az anyja halála óta mindíg mellette állt, és segítette, ahogy most is és ezért nagyon hálás volt neki.

Sietős léptekkel haladtak a sötét folyosón. Lena végig a nyomában haladt. Sarah örült, hogy nem lett komolyabb baja a nőnek, de azért egy kicsit furcsállta, hogy ilyen gyorsan rendbe jött. Ha nem látta volna, hogy mit tett vele William a pincében nem is gondolná, hogy bárki is bántotta.

Botladozva siettek fel a lépcsőn, amit nagyrészt tégla és deszka darabok fedtek be.