Lena megpróbált felkelni a földről, de ez összekötött csuklókkal elég nehéz feladatnak bizonyul. A fiú gyúnyos tekintettel méregette a koszos földön vergődő nőt.

- Mi az Lena? Talán rosz érzés a földön heverni tehetetlenül? Hidd el, volt esélyem megtapasztalni, hogy milyen, hála neked.- mondta és közben keserű mosolyra húzta a száját.- Csak, hogy érezd, amit én is éreztem- mondta, azzal bakancsával akkorát rúgott a nőbe, hogy az a falnak csapódott.

-NE! - Sarah teljes erejével neki feszült az őt fogva tartó köteleknek, de nem érte el a nőt.- MIÉRT CSINÁLOD EZT? HAGYD ŐT BÉKÉN!- kiabálta tehetetlenül. Aztán hirtelen az összes érzelem kitört belőle. Térdei összecsuklottak alatta, könnyei pedig patakokban kezdtek ömleni a szeméből. Keresztül folytak az arcán majd lecsöppentek a ruhájára.

- Ne sírj kislány, mert nem érsz vele sokat. Addig úgy sem hagyom abba, amíg át nem változol -vigyorgott a lány felé.

-MIRŐL BESZÉLSZ? TE NEM VAGY NORMÁLIS! MIÉRT CSINÁLOD EZT VELÜNK?- kiabálta könnyeivel külszködve.
A fiú nem válaszolt, csak közelebb lépett Lena-hoz -akinek időközben sikerült nagy nehezen feltápászkodnia a hideg földről- és leguggolt mellé és egy hirtelen mozdulattal felpofozta. A nő feje az ütéstől a kemény falnak csapódott, az orrából és a felhasadt szájából szivárgott a vér.

-És most mit fogsz csinálni William? Megölsz?- kérdezte, de nem fordult a fiú felé. Hangja kissé megremegett, de nem tűnt ijedtnek.

-Nem, nem öllek meg. -hallatszott a fiú válasza.- Az túl egyszerű lenne. Inkább hagyom, hogy szenvedj. Így én is szórakozhatok egy kicsit.- vigyorgott a lila foltokkal teli, vérző nő irányába. A fiú jobb karján lassan csordogált le a nő friss vére. Bal kezével letörölte és ajkaihoz emelte. Szemeit becsukta, hogy jobban átérezze, ahogy száját elöntöti a sós vér különleges íze. Sarah kikerekedett szemekkel figyelte a fiú minden egyes mozdulatát, majd a nagynénje vérző testére síklott a tekintete. A lány teste megfeszült, ujjai kihültek, tenyere pedig izzadni kezdett. Száját pedig egy szent név hagyta el, melyhez segítségért kiáltott:

- Istemem segíts... -suttogta maga elé. A világ elkezdett forogni a lány körül, testét pedig valami meleg érzés járta át. Nagynénje ziháló lélegzetét egyre tompábban hallotta, füle zúgni kezdett. Minden, ami eddig körülvette, egyre kisebbé zsugorodott körülötte, ahogy teste természetfeletti módon emelkedni kezdett felfelé.

A csuklóit eddig körbefonó kötelek széthasadtak és a földre hulltak. Sarah szeméből arany színű fény sugárzott, ami a testét is körül fonta. A lány kiáltásban tört ki, amikor a pólója háta felhasadt, és hófehér szárnyak törtek fel alóla. Bal karján pedig egy aranyszínű tetoválás jelent meg, amihez hasonlót Sarah még sosem látott. Lena hunyorogva figyelte ahogy a lány teste sugárzó fény közepette átalakul.

-Angelus natus est- suttogta maga elé és sajgó arcára halvány mosoly kúszott.

A még mindig mellette guggoló fiú elégedett mosollyal az arcán, lassan felegyenesedett és onnan figyelte tovább a lány fényben úszó testét. Sarah látása lassan kitisztult és megpillantotta a földön heverő nagynénje mellett álló fiút. A lány testét lassan elöntötte az iránta érzett gyűlölet. A karján lévő jel vörösen izzani kezdett. Majd hirtelen -maga sem tudta hogy- a szárnyai megmozdultak, és testét a fiú irányába rántották. Sarah mindkét kezét kitárta maga elé. Tenyereiből fényes, apró, arany színű szilánkok törtek elő. A fiú hangos kiáltásban tört ki, amikor a szilánkok a testébe fúródtak. A fájdalomtól térdre rogyott. Onnan, ahol a szilánkok a bőrébe fúródtak, fekete színű vér buggyant elő, mely patakokban folyt a kemény talajra. Sarah testét hirtelen erős fájdalom járta át és a világ megint forogni kezdett körülötte. Szárnyai legyengültek, ő pedig tehetetlen testtel zuhant a földre...

Ha tetszett:
-vote-olj✯
-kövess be az oldalt,hogy ne maradj le a következő részekről sem.✔️
-ha szeretnél írj véleményt a történetről kommentben vagy privátban✎