Ahogy a fülszöveg végén is szerepel, Arashi eredetileg nem egy novellaciklus főszereplőjének indult, hanem egy fórumos szerepjátékra (FRPG) írt játékos figura. A karaktert 2018 elején írtam meg, vagyis közel hat éve - ekkor még erősen eltért a jelenlegi formájától (az eredeti verzió inkább hasonlított egy morcos, Geralt jellegű varázsló, és egy a Mononoke Vajákosára emlékeztető, sokkal érzéketlenebb és szarkasztikusabb figurára - döbbenetes, mennyit tud változni egy karakter). Aztán ahogy a történet haladt előre, bennem is bővült az előzménytörténete, kicsit túl is nőtt a keretein, szerettem volna a játékon kívül is írni vele, megalkotni a hátterét, hogy hogy lett elveszett kis félvér gyerekből morálisan erősen szürke szellemvadász, milyen jellegű a képessége élesben, amikor nem a kockára és mesélői döntésekre, hanem rám mint íróra bízzuk a dolgot, és elkezdtem írni az Arashi no monogatari első novelláit. A legelső, teljesen megírt darab az Ippo okure - Egy lépésre volt, de a játékban már előkerültek azok a flashbackek, amikből később az Ishi - Kövek, és a Muku no shi - Az ártatlanság halála lettek.

Az Arashi no monogatarit jelen formájában tulajdonképpen késznek érzem, lecsúszástörténetként - de annyira nyitott a vége, hogy sejthető legyen, innen még folytatódott. 

A Henka no Rei kalandban Arashi később Kyushúba utazott és belekeveredett egy harcba egy Bakenekóval - a szellem egy onmyoji lányt szállt meg, és a fiú rákényszerült, hogy megölje. Mivel ezzel megmentette a város előljárójának lányát, ezért békében távozhatott, de gyűlölet kísérte. Út közben találkozott egy nővel, aki Gothóból érkezett, és állította, hogy a faluját lemészárolta egy szellem - Arashinak nem sok pénze maradt, így nem volt más választása, mint elfogadni a munkát. Az úton összetalálkozott egy félszellem fiúval, és egy félig sárkány lánnyal, Itoshival és Nojikóval. Itoshival konfliktusos volt a kapcsolata, de Nojiko kedvessége hamar megragadta - később azonban rádöbbent, a szellem, aki után küldték, valójában Itoshi maga. Mielőtt azonban lehetősége lett volna szembeszállni a fiúval, egy furcsa nőt találtak a táborukhoz közel, aki egy faluba vezette őket.

A faluról kiderült, hogy egy nekromanta tanyája volt, aki az elhunyt feleségét próbálta új életre kelteni. Későn döbbentek rá, hogy mi a helyzet, így harcba keveredtek a nekromantával - Arashi itt vesztette el a fél szemét. Itoshi és Nojiko ugyan próbáltak neki segíteni, de nem sok sikerrel, a seb miatt alig látott, és nagy fájdalmai voltak. Ahogy azonban a falu elhagyására készültek, ismét találkoztak a nővel, aki felbérelte Arashit Itoshi megtalálására. Mint kiderült, a nő valójában Itoshi féltestvére, egy idősebb nővér volt, az egyik legnagyobb szellem, és egy sötét papnő lánya - valószínűleg a legerősebb félszellem a világon. Itoshit könnyedén legyőzte, de Nojikót nem fenyegette, Arashitól pedig bocsánatot kért a sérülésért, és felajánlotta, hogy tartson vele, meggyógyítja a sebeit, és segít rajta. A fiú végül vele ment, és egy elhagyatott templomban kötött ki, ahol a nő, Ai több félszellemnek is menedéket nyújtott. Némelyikük Arashiénál látványosabb születési jegyekkel élt, és sokkal többet szenvedett tőle. A fiú hamar rádöbbent, hogy Ai az emberekkel és a jelenlegi világgal is hadat visel - viszont azt is megtudta, hogy egy ismeretlen átok ül rajta, amit az anyja, és Arashi apja olvasott rá. Miközben együtt dolgoztak, Arashi megerősödött, szert tett néhány új képességre, és beleszeretett a lányba, eltökélve, hogy kitart mellette és segíti akkor is, ha ennek az az ára, hogy az egész világgal kerül szembe, és egyáltalán nem garantált, hogy túléli.

Arashi története FRPG formában nem zárult le, és eléggé szívemhez nőtt az a közösen írt, hosszabb történet, hogy ne is akarjam önkényesen megírni, kihúzva a korábbi szakaszokat - a karakter nagyon sokat tanított nekem, és vannak figurák, akikben kis mértékben "újrahasználtam", de nem sikerült teljesen átemelnem sehová. 

Két alternatív végkifejletet képzeltem el számára:
- Az egyik változatban végigharcolja a szellemek és emberek háborúját Ai oldalán. Nem lép vissza, bár azokat, akik kedvesek voltak vele (mint az itt is megjelent Kaen, vagy a játékban szereplő Nojiko) sosem bántja, hacsak nem kényszerül rá teljesen, hogy Ai-t védje. Totális morális bukással zárul a története - mivel a világ szörnyetegként kezelte, kapaszkodva a maradék kedvességbe, amit kapott, tényleg azzá vált. A háborúban Aival együtt hal meg, tragikusan, de szomorú elégedettséggel - úgy érzi, legalább olyanért küzdött a végsőkig, akit szeretett. Ebben a változatban egy ponton szembekerül az apjával, és meg is öli.
- A másik változat nagyon hasonló, de itt Ai-val születik egy közös gyermekük, aki Arashinak ad egy további motivációt, mert kétségbeesetten szeretné elkerülni, hogy olyanná váljon, mint az ő apja volt. Ezért képes lenne feldolgozni a párja elvesztését, és kilépni a harcokból, ha azzal van esélye, hogy megvédje a kisfiukat. Ebben a változatban valószínűleg képes kibékülni Kaennel, és azokkal, akikkel pozitív kapcsolatot alakított ki: elmenekül a világ elől, és segítséggel arra szánja az életét, hogy apa lesz. A fájdalomtól sosem szabadul teljesen, de képes gyógyulni, és a bukás után fejlődésnek indul.

A második változatot a morális zuhanás miatt kicsit idealistának érzem (Arashit már a közel menthetetlen kategóriába soroltam), de szeretek néha eljátszani a gondolattal, hogy azért ennek a kis novellasorozatnak van egy lehetség pozitívabb kicsengésű folytatása is. Egy nap gondolkodom azon, hogy megírok egy utolsó, tervezett novellát - ez kicsit elkanyarodna az eddigiektől, és az alternatív utakra fókuszál, "mi lett volna, ha" stílusban. Kicsit tanulságlevonás is lenne, hogy sokszor nagyon kevés kell hozzá, hogy egy ember menthetővé, és jobbá váljon. Ez viszont egyelőre bizonytalan, mert az Arashi no monogatarit kerek egésznek érzem.

Köszönöm, hogy elolvastátok!