Victoria szemszögéből:

Futok.....futok az elrablom elől.....egy elhagyatott épület tetejére. Megállok....megláttok egy személyt. Megfordul.....és....Soobin az.

Soobin: Victoriaaaa!!!-kiáltsa.

Futnák oda hozzá de lövést hallok és Soobin a földön. Hátam mögé nézek és mégegy lövés.....

És felkelek.....ez csak egy szörnyű álom volt...huhh...de...de láttnom kell Soobint hogy tényleg jól van....

Rohanok ki a szobámból és elkezdek kopogtatni az ajtaján.

Én: Soobin! SOOBIN!!!-kezdeg erősebben és gyorsabban kopogtatni.

Egyszer csak kinyílik.

Soobin: Mi van?- kérdi sexy rekedtes hangján.

Csak egy melegítő nadrág van rajta. Elkezdem méregetni és mondhatni elég hot...khmmm mármint...

Én: Csak szerettem volna tudni, hogy jól vagy.

Soobin: Miért ne lennék jól?-néz a szemembe.

Én: Én cs...csak....csak rosszat álmodtam...- földet kezdtem el szemlélni.

Soobin: Jaj szegény,gyere be- húzott be a szobába.
- Mesélj, mi volt az álmodban hogy ennyire féltesz?-kezdett el mosolyogni.

Én: Hát, elraboltak, egy elhagyatott épületben voltam, ahol valahogy sikerült elszöknöm az elrablom elől, felfutottam a tetőre ahol te voltál és lelőttek téged aztán meg engem is.

Soobin: Elraboltak?

Én: Igen...

Soobin: Értem...

Én: Félek megkérdezni de.....veled....veled aludhatok?

Soobin:..........legyen

Én: Jej köszönöm- kezdtem el ugrándozni aztán a semmiből megöleltem.

A szemeit kezdtem el pásztázni. Ő is az enyémet. Így állunk már ki tudja mióta.
Elvesztem a szemeiben......

Soobin: Sajnálom...csak megszomjaztam. Megyek inni. Addig nyugodtan feküdj le, majd én is jövök.-törte meg a csendet és kilépett a szobából.

Ahh......végem van ettől a csávótól....
Tényleg nem kőből van a szíve....

__________________________________________________

Sajnálom, hogy ilyen rövid lett. Ígérem a továbbiak hosszabbak lesznek. Addig is puszillak titeket.😘🫶🏻✌🏻