Kémeset kezdünk játszani. Cal legurul- esik- az ágyról az ajtóig bukfencel, óvatosan kinyitja, körbenéz és megszólal. A világ leghülyébb tiszta a levegő jelentésű mondat hagyja el a száját: „Jöhetsz tiszta, mint a baba pelenkája!" Itt gondolkodom el, hogy merjek-e elindulni. Végül is nincs vesztenivalóm. Avval ellentétesen amit mondott, tényleg nincs sehol senki. Hasra vetődünk hang nélkül és a fürdőig szeretnénk mászni, csakhogy elfelejtjük, hogy az lent van mi meg fent. Sebaj, nem esünk túl nagyot. Calum puha, plusz pont. Gyors felpattanunk és a fürdőbe szaladunk, magunkra zárjuk az ajtót és várunk egy keveset felébred-e valaki. Az Én öklöm az Ő szájában van az Ővé pedig az enyémbe, hogy ne töltsük meg házat a röhögésünkkel. Picivel később felkapcsoljuk a villanyt. Sötétke megkeresi a fertőtlenítőt és az utált ragtapaszt. Megfogja jobb kezem, megnyitja a meleg vizet és a folyó víz alá nyomja. Ez rohadtul csíp és még csak víz. Kimossa a sebet, vastag alvadt vértakaró eltűnik és újabb van keletkezőben. Elzárja a csapot, jódos cuccal bekeni, ami meglepően jobb mint a víz. Rárakja a ragtapaszt és kiadja az utasítást, hogy ezen túl ne nagyon érje víz. Újra felvesszük a kommandós pozíciónkat. Még jó, hogy felfelé nem tudunk esni. Szobanövények hűtőt fosztanak hadműveletet iktatunk a megmásszuk a lépcsőt szobanövényként hadművelet előtt. Én valami csokiszerűséget keresek meg valami sósat. Az összevadászott cuccot a pultra teszem és megnézem Cal hogyan halad. Éppen a mikrót szeretné elhozni, de szólók neki, hogy inkább hagyja itt. Szerencsére hallgat rám és inkább valamivel laktatóbbnak nevezhető ételeket vesz ki hűtőből. Felpakolva megyünk vissza a szobámba. Lepakolunk az asztalra és körül üljük.

- Na, most mi legyen?- nézek rá.

- Hmmm... kérdezz-felelek, valami társasjáték, zene?

- Keresek társast és zene, de csak halkan, ne ébredjenek fel. Ash megöl ha felkeltjük, holnap dolgoznia kell.

Előszedem a szekrényből a monopolit. Felállítjuk a különleges szabályokat. Aki hatost dob annak kell felelnie egy kérdésre, persze ugyan úgy lelépheti azt, ha válaszol. Szétszedi a játékot, addig én bejelentkezek a gépen és rakok be zenét: Def Leppard, Skillet, Alice Cooper, Green Day, Iron Maiden, KISS, Misfits, Slipknot stb. dalai szerepelnek a lejátszási listán, persze az ébredési hangosság alatt maradunk. Megfogom a csokit és leülök vele, Cal-lal szembe. Elosztom és várom, hogy kezdjük. Minimum negyed óráig senki nem dob hatost, de végül megtöri ezt a sort.

- Na drágám, hmm...hol osztogatták a lila foltot? Na jó, komolyra váltva a szót, milyen tetkód lesz holnap?

- Most komoly, hogy csak ennyi? Am az ABC parkolójában. Egy toll a kulcscsontomon.

Folytatjuk a játékot. Újabb öt perc után én dobok egy hatost. Félelmembe azonnal a chipes zacskóba bújok. Nem akarom, hogy kérdezzen, mert két dolgot is van amivel most nem szeretnék foglakozni.

- Amíg tömöd magad kérdezek. Feltélezzük...- aj, rosszul kezdődik.- Luke beront az ajtón, mit csinálnál?

- Pff, ne fesd az ördögöt a falra. Valószínűleg semmit, ha balhézni kezdene leállítanám, ha meg nem bírna aludni befogadnánk.

Gyorsan megunjuk, eszünk egy keveset és piszkálni kezdjük egymást. Nem kéne, nagyon nem! Keze már megint a számba kerül, miközben sikítani próbálok ugyanis leöntött. Óvatosan elenged, én meg mint aki ennyiben hagyja leülök a székre. Elkezdek játszani a mustáros flakonnal, majd egy óvatlan pillanatban a fejére és a pólójára nyomom. Viszont ő felsikít, és nekem esik. Ölel, a nyakamba nyomja a fejét evvel engem is összemustároz.

- Csit! Valaki jön! Búj az ágy alá!- szólalok meg.

- Meg még mit nem! Majd bújok, ha te is!... Te szórakozol? Nem is jön senki.- két perc várakozás után esik le neki, hogy tényleg csak viccből mondtam.

- Na vedd le magadat rólam, kezdesz nehéz lenni!

- Hé!

Lemászik rólam, a szekrényemhez megyek és keresek két pólót. Két Green Day-es van legfelül így azokra esik a választás.

- Menny ki az ajtó elé és cseréld le ezt a szerencsétlen pólót. Szólok, ha visszajöhet!- nyomom a kezébe a fekete-pinket és tolni kezdem kifelé.

Én is gyors átcserélem a fekete- kékre. Viccesen néz ki, picit kicsi rá, de legalább látszanak az izmai. Szegényt kiröhögöm, amire ő csípőre vágja a kezét és durcás hercegnőként néz rám, majd Ő is elneveti magát. Megszerzi a laptopom és videókat kezd keresni. Nem jó ötlet, mert engem el fog álmosítani. Vagy ez lenne a célja? Elkezdem piszkálni a sexy pólójával, Ő meg vissza piszkál a cuki plüsscicámmal amit Luke-tól kaptam, hogy ez hű de romantikus meg minden. Ez vért kíván! Elkezdem csikizni, úgy visít mint akit megerőszakolnának. Egy párnát nyomok le a torkán, hogy maradjon már csendbe, de nem sokat segít, viszont a kibaszott ajtó már elhallgatatja. Azonnal felpattanok és befogom a jövevény száját mielőtt ordibálni kezdene. Becsukom az ajtót lábbal és leültetem az ágyra.

- Nem kezdesz ordibálni és nem értesz félre semmit!- próbálom bevetni a jedis trükköt, lassan leveszem a kezemet a szájáról.

Szerencsétlen tudná, hogy az elmúlt pár órában hány helyen volt, biztos nem nyalogatta volna.

Fúj egyet és mond egy okét, majd rákérdez mit is művelünk. Annyit mondunk csak hogy éberségi fogadalmat tettünk. Persze neki ez nem megfelelő válasz, azt is tudni akarja miért voltam Calum-on. A teljes igazat nem mondhatom, így válaszként ezt kapja: „Mert olyant mondott amit nem kellet volna."

- Oh, így már mindjárt értek mindent, úgy se fogtok nyugton maradni, maradhatok?

- Ha hozol valami kaját meg inni, akkor igen.- válaszol Calum.

Felkel és elmegy. Majd egy dobozzal, rajta egy karton Redbull-al és pár csomag chipsel tér vissza. Jaj, ne csak ezt ne! Leteszi a cuccokat a dobozból pedig egy lézerfényt csináló kis gépet vesz elő. Beszereli, ami annyit tesz, hogy bedugja a konnektorba és rárakja a székre. Mindenkinek passzol egy doboz energia italt és lefoglalja a laptopomat. Rá hagyjuk, hagy csinálja.

- Amúgy sexy a pólód Cal!- jegyzi meg.

- Ugye Luke? Tudom!- kezd el nyávogni és a kezével gesztikulálni.

Mit csinálna, ha egy babarózsaszín csőtopot adtam volna rá- már ha lenne-?

- Esetleg ne keressek Calum egy szoknyát is, hogy belevaló csajszi legyél?

- Miért neked van?- kerekedik el Luke szeme.

- Nincs, bár lehet találnék.

Valami youtube válogatás indul el majd csatlakozik hozzánk. Kibontom a megmarad egy tábla csokit és elharmadolom. Mire elfogy a fejenként két doboz ital Luke közérdekű közleményt tesz, hogy neki pisilnie kell. Boákkal tér vissza. Ez hol a francba pisilt? Calum-ot kihívja, Ash én félek!- Anyut és aput nem mondhatok, utolsó emberek lennének akikhez hozzászólnék, így marad Ash.- Hülyén röhögve jönnek be, Cal ismételten a géphez megy és beír valamit. Na ne, ezt nem csinálhatják velem! Ne, ne, ne! Luke felhúz és a másik székre ültet, basszátok meg! Elindul az a tipikus zene, amit soha nem akartam hallani, főleg nem így hogy Ők vannak itt.

- Dőlj hátra és élvezd a show-t!- kacsintanak rám.

- Ne, fiúk ezt ne! Könyörgöm, ne csináljátok ezt velem!- takarom el az arcomat a kezemmel.

- Na nyugi, élvezni fogod!

Szóval így? Na jó, akkor ezt most szépen felvesszük, ahogy ezek itt sztriptízelni kezdenek nekem. Ezek se kapnak többet csokit meg Redbullt egyszerre. Jó, nem tagadom jó volt a műsor, de még is csak a haverjaim, akármennyire is hülyék, ezt nem néztem volna ki belőlük. Visszaöltöznek és inkább kimegyünk az alaksorba. Ott nem igen zavarunk senkit, talán. Mondjuk Ash egy óra múlva kel, én és a srácok megleszünk ölve, ha bemegy hozzám vagy ha lejön. Csocsózás mellet döntünk, persze Cal-nak azonnal szervezhetnékje támad, így egy csapatba rak Luke-kal. Mondjuk nem bánom, Luke-kal verhetetlenek vagyunk.

(...)

Az elmúlt párnapban próbáltam kerülni Luke-ot, nehogy elszóljam magam a buliról. 17-én tartjuk, ami két nap múlva lesz. Még ki kéne találunk, hogy csináljunk úgy mintha elfelejtettük volna, vagy csak mondjuk neki egy boldog szülinapot haver-t.

Bekopog a szobájába, egy „Gyere" után be is megyek, pakol.

- Szia!- most bűntudatom van.

- Szia! Mizu?

- Csak jöttem megnézni, mi a helyzet. Meddig mész haza? Ugye megkérdezed, hogy átköltözhetsz? Úgyis itt vagy egész nyáron, suliból meg ez lesz az utolsó évünk.

- Hé nyugi! Ha a ma is beleszámít akkor három napra. Persze, hogy megkérdem. Nem jössz te is? Anyu már hiányol!

- Oké. Nem köszi, most nem épp alkalmas szerintem.

- Na légyszi!- kezd el nyaggatni.

- Mit szólsz, ahhoz ha 17-én elmennék ebéd után hozzátok és elmegyünk egyet sétálni vagy valami. Úgy is ezért hisztizel már jó ideje.

- Legyen ebéd és akkor megegyeztünk!

Megforgatom a szemem és a kinyújtott kezét megrázom. Könnyes búcsút veszünk tőle.