a barátod pedig Deku / Shouto / Kirishima & rátok nyit

⋇

   » Midoriya Izuku

  Úgy döntöttetek, hogy a mai nap egy filmet néztek meg nálatok. Az ágyadon ülve bújtok össze, és egyáltalán nem figyeltek a műsorra. Barátod nyakát átkarolva húzod magadra, miközben egy másodpercre sem szakadtok el egymás ajkaitól. Zöld fürtjeibe túrsz, kezei oldaladon simítanak fel, míg végül nyakadat megfogva elszakad tőled.

  - Nem hiszem, hogy jó ötlet ezt csinálni, T/N-chan. Kacchan dühös lesz ránk, ha megtalál.

  - Nem kell a tesóm miatt félned - nyugtatod meg, miközben lehúzod magadhoz, hogy megcsókoljad. Ám mielőtt újra megtehetnéd, kivágódik az ajtó.

  - Húgi, a vén asszony mondta, hogy küldjek fel kaját! - mondja Katsuki, viszont az utolsó szó a torkán fagy, ahogy mindketten lefagytok Izuku-val. - Mégis mi a francot keres itt ez a nyomi?! És ti a szart csináltok?! - üvölti el magát, amivel mindenkit a szobádba rohan, hogy mégis mi a baj.

  - Miért ordibálsz, Katsuki? - szólal meg anya, miközben benéz a szobába. Izuku továbbra is fölötted támaszkodik, arca vörös, a lélek kiszállt belőle. - Ó, szia, Deku-kun!

  - Jó napot, Bakugou-san - köszön suttogva, aztán anyukád hátat fordítva neki visszamegy folytatni azt, amit elkezdett. Ő ennyivel letudta a dolgot, nem úgy, mint tesód.

  - Csak ennyi?!

  - Mégis mit akarsz, mit csináljak?! Járnak, természetes, hogy lefeküdnek! Ne akadj már ki, vagy azt szeretnéd, hogy megtiltsam neked is, hogy ne csinálj semmit sem a barátnőddel?!

  - De ő Deku!

  - Igen, és a barátom, szóval menj ki a szobából, Katsuki! - hessegeted ki a szobából, és mielőtt bármit is mondhatna, becsukod az ajtót.

  - Még nem végeztünk, hugica!

  - Dehogynem! - vágod rá, majd visszamész barátodhoz, és az ölébe mászol. - Nos, folytassuk ott, ahol abba hagytuk.

  Viszont Izuku aligha bír ezután bármit is csinálni. Katsuki totálisan ráijesztett, hogy a húgához érjen.

*

   » Todoroki Shouto.

  Shouto-val lebeszéltétek, hogy a hétvégét nálatok tölti, miután elég csúnyán összekapott - megint - az apjával, és nem is szeretne összefutni vele. Egy rakatnyi filmet töltesz le, persze sejted, hogy nem azzal fogtok sok időt eltölteni. Viszont nem lepődsz meg azon sem, hogy barátod teljesen mást szeretne csinálni, mint amire te számítasz, tanultok, ami jó, mivel így könnyebben megérted az anyagot.

  - Ez itt rossz, T/N-chan - bök rá az egyik egyenletre Shouto, mire fáradtan felsóhajtasz. - Tartsunk egy kis szünetet? - mosolyog rád barátod.

  - Az jó lenne - bólintasz, és fejedet vállára döntöd. Lehunyod a szemedet, hogy pihenj pár percet, amikor megérzed, hogy Shouto fejen puszil. Felemeled a fejed, mosolygó arcával találod szembe magad. - Meguntam a tanulást, te nem? - kérdezed, miközben sunyi mosolyra húzod a szádat és közelebb bújsz hozzá.

  - Van érdekesebb dolog is a tanulásnál, ez tény - vallja be, ahogy az ölébe emel és ajkait a tiedre tapasztja. Lassú, szenvedélyes nyelv csatába kezdtek, ujjaiddal hajába túrsz, míg az ő tenyere a csípödön áll meg. A csók pedig egyre forróbb lesz, mialatt Shouto keze minden porcikádat végig simítja. Szájába nyögsz, amikor fenekedbe markol, viszont a következő pillanatban mindketten elhajoltok egymástól.

  - Az öreg asszony küldi ezt, nehogy megéhezzetek a nagy tanulásba - nyit be Katsuki a szobába, de hamar elhallgat. Shouto-val együtt ledermedve néztek testvéredre, akit hamar elönt a harag, és üvölteni kezd: - Mégis mi a jó szart csinálsz a húgommal, te Fél-arcú barom?! Mit képzelsz, hah?!

  Azonban Shouto egyáltalán nem úgy néz ki, hogy zavarban lenne, miközben visszaültet az eredeti helyedre és bátyámhoz sétál. A levegő kiszökik a tüdödből, felkészülsz a legrosszabbra, ami vagy az, hogy Katsuki olyan állat lesz, hogy lever egyet a barátodnak, vagy hogy Shouto tesz valami meggondolatlan dolgot. De nagyon is meglep a tettével.

  - Köszönd meg anyukádnak a sütiket, Bakugou - veszi ki a kezéből Shouto a tálcát, amiken apró édességek vannak, majd egyszerű mozdulattal becsukja az ajtót. Hallod, hogy Katsuki felordít egy "te most szórakozol velem, seggfej?"-t, azonban te csak nevetni tudsz rajta.

  - Nem hiszem el! Hogy voltál képes erre? - neveted, miközben Shouto lerakja a tálcát, és megfogva a csuklódat az ágyra ránt.

  - Könnyen - válaszolja, bár inkább egy mély morgásnak tűnik, mielőtt újra megcsókolna és testeteket egymásnak préselné. És hamar rájössz a hirtelen magabiztosságának az okára, amikor megérzed kemény tagját combodon.

  - Oh - mosolyogsz el kajánul, ám hiába szeretnél még valamit mondani, egyedül egy nyögésre vagy képes.

  Azt hiszed, hogy Shouto egyáltalán nem jött zavarba, amiért a bátyád rajta kapott titeket, de az eset után egy hétig nem mer a szemébe nézni.

*

   » Kirishima Eijirou.

  Eijirou-val hosszú hónapok óta jártok, még Katsuki is örült nektek, amikor tudomást szerzett rólatok - persze, finoman közölte a haverjával, ha összetöri a szívedet vagy megsirat, felrobbantja. Azonban van, hogy nem csak azért jön át, hogy veled töltsön el némi időt, hanem hogy a bátyáddal együtt szórakozzon vagy szenvedjen a tanulás miatt. Ilyen a mai napod is, úgy döntöttél, hogy valami kellemes zenét indítva elolvasol egy könyvet. Ez így is csinálod, amíg meg nem zavarnak egy kopogással.

  - Igen? - szólalsz meg, viszont csupán akkor pillantasz fel a sorok közül, amikor kinyílik az ajtót. Eijirou széles vigyorral az arcán mosolyog rád, és egyáltalán nem zavartatva magát hozzád sétál. - Mit csinálsz? Nem kéne tanulnod, Katsuki-val? - kérdezed, azonban nem bírod elfojtani a mosolyodat, miközben barátod rád dől.

  - Bakugou megengedte, hogy tartsak egy kis szünetet - feleli, mielőtt ajkaidra hajolna. A válasz meglep, mert köztudott tény, hogy tesód addig ordibál veled, amíg meg nem érted azt, viszont Eijirou csókja teljesen eltereli erről a figyelmedet. Tenyerével végig simít oldaladon, le combodig, amit felhúz a derekához, így még közelebb kerültök egymáshoz. Vörös tincsei közé túrsz, megszívja alsó ajkadat, amitől felnyögsz, ezzel pedig még inkább felkorbácsolod benne a kéjt. Megmarkolod pólóját, mire feltérdel, lekapja magáról a ruhadarabot, aminek hála végig tudod szemlélni tökéletesen kidolgozott felső testét.

  - Még mindig megvan a hat kockád - viccelődsz, ahogy végig simítasz hasán.

  - Persze, hogy meg van! Ez a legférfiasabb test részem!

  - Nem hiszem - motyogod orrod alatt huncut mosollyal az arcodon, azonban Eijirou meghallja. Fülei felveszik hajának az árnyalatát, viszont semmi esettre sem vallaná be a zavarát.

  - Szóval neked ez a fürdőszoba, Fura Hajú?! - ront be a szobádba Katsuki dühösen, mire mindketten teljesen ledermedtek. Barátodról bátyádra pillantasz, majd vissza Eijirou-ra, és felvont szemöldökkel nézel rá. - Told  vissza a seggedet a szobámba, és addig el nem mész, ameddig meg nem tanulod azt szart! Érthető voltam, idióta?! - üvöltözik testvéred, téged pedig egyre jobban ráz a nevetés. Barátod egy gyors csókot nyomva homlokodra Katsuki után megy, megígérve, hogy visszajön majd hozzád.

  De.

  Ő.

  Aznap.

  Nem jött vissza hozzád.