@Riska_tej-Chan kérésére❤️

Minden aznap kezdödött mikor Karasuno veszített Aoba Johsai ellen. Mogyoró barna hajú csapatkapítány szokásához hiven gunyolodott a csapat ellen aki veszített ellene. [Név] hiába volt Tooru testvére egyszerűen a szíve szakadt meg ahogyan a Karasuno sírva fakadt a vereség miatt. A meccs óta lassan két hét telt el , egy pénteki nap [Név] arra a döntésre jutott mi lenne ha meglátogatná a csapatott,persze mindenki tudta ,hogy a lányt nem igazán érdekelte a többi csapattag csak egy , a kék rövidhajú feladó Tobio Kageyama.

Ahogy az iskola folyósoján haladt páran felísmerték kivel is állnak szemben , a lány szemét forgatva haladt tovább. Hiába [Név] családneve Oikawa ő valahogy undorodott ha rajongói körve ugrálták,persze egojáról semmi féle képpen nem mondott volna le, Tooru le se tagadhatja igaz? [Név] magában mindenkit elátkozott aki a nevét visította vagy tán probált egy aláírás megkaparintani a lánytól. Miútán rendesen mindenkit elátkozott véletlenül neki ütközött valakinek olyan erővel,hogy véletlenül a fenekére esett.
-Oi boke! Nézz a lábad elé!- förmedt fel az előtte áló fiú akinek a hangja igazán ismerős volt a lány számára,homlokát megdörzsölve felnézett a magas fiúra aki miútán felismerte a lányt egy rémült egybeb meglepödött arckifejezést vágott.
-Yahoo~ Tobio-chan~! Igazán kedves fogadtattás ...- mormolta az orra aladt majd feltápázkodottba földről, port letörölte szoknyájától és harisnyájáról majd mosolyogva a fiúra nézett.
-Oikawa-san? Te mit keresel itt? - értetlenkedett Kageyama ahogyan a lányra nézett hirtelen az arca lángolni kezdett és tekintetétt elvette a lányról.
-Tobio-chan már megmondtam ne hívj a család nevemen, neked csak [Név] amugy meg látogatóba jöttem. - sóhajtott egyett [Név] majd a legcsábítobb mosolyát fel varázsolta arcára. Tobio a lány válaszára jobban elvörösödött majd egy tejes dobozt nyújtott a lány felé és magának is kivett egyett.
-Egy séta? - szólalt fel a csendből a sötétkék hajú fiú,majd [Név] halványal elmosolyodva bolintott és kézen fogva kifele haladtak az udvarra. A Karasuno csapat sőt az egész iskola meglepve nézte ahogy a első éves feladó kézenfogva sétál a híres Tooru Oikawa kishúgával. Tobio nem volt igazán hozzá szokva,hogy [Név] kezét fogja az egész iskola előtt nemhogy a csapata előtt. A (h/sz) lány ilyenkor mindig cukkolta és idegesítette tsundere viselkedése miatt.

Nap végére Kageyama és [Név] az iskoláből kifele haladtak,lassan szürkület volt így Tobio haza fele kisérte a lányt,út közben minderől beszélgettek,Kageyama mennyire bosszankodik Hinata kézbalkezessége miatt [Név] pedig elpanaszolta bátya idegesítő szokásaít miútán megtudta,hogy kishúga nem egy épp kedvelt személyel jött össze. Igaz a fiú nem mutatta de nagyon is szerette sőt imádta a lány jelenlétét,azok voltak a kedvenc pillanatai mikor a semmiből felbukkant [Név] majd kézen fogva Tobio kedvenc tejét szürcsölgetve sétálták át az éjszakát.

Lassan a lány házához értek ami a véget jelentette eme csodás napnak,[Név] halványan mosolyogva magához huzta magánál jóval magasabb fiút. Kageyama is elmosolyodott a lány közelségét és ez nagyon hiányzott neki,hogy magához ölelhesse és a lány parfümje átjárja egész testét. Bármit megadott volna,hogy a nap amit vele tölt soha ne érjen véget. Megesküdt aznap amikor rá talált [Név]-re hogy amint befejezi az iskolát feleségül veszi és így nem kell attól aggodnia valaki elveszi tőlle.
-Min ábrándozol Kageyama?- szólalt meg hosszú percek múlvan [Név] majd fejét Tobio nyakába furdta.
-Hogy egy nap elveszlek -huzta pimasz mosolyra a fiú ajkait majd a [Név] csípőjétől fogva felemete apró testét.
- Tudom,hogy alacsony vagyok de ez már kinos,az emberek azt fogják hinni,hogy a lányod vagyok...- halvány pír lepte el lány arcát ahogy férre nézett a fiútól,Tobio apró puszit lehelt az arcára majd magához ölelte.
-Ez engem egyáltalán nem zavar,hogy törpét megszégenítő méreted van, és ha lesz egy lányom az valoszínűleg rád fog hasonlítani ~ - nevette el magát majd [Név] megpuszílta a homlokát.
-Menthetetlen vagy ~ - nevette el magát [Név] majd puha ajkait a fiúéra présselte majd szenvedélyesen megcsókolta. Tobio még közelebb huzta magához a lányt ahogyan puha ajkait izlelte. Percek múlva levegő hiány miatt elváltak.
-Mi lenne ha a hétvégét nálam töltenéd? -tette fel a kérdést Tobio.
-Jól hangzik,találkozunk holnap. - nevette el magát a lány ahogy Tobio letette őt a földre. Táskájából kivette a kúlcsát majd kinyította a zárat.
-Szeretlek Kageyama - mondta egy mosolyan az arcán majd belépett a házba fiút hátra hagyva aki szomorúan felsóhajtott.
-Én is téged [Név]