OtakuWinEr222001 kérésére :3
_____________________________

~Reader-chan szemszöge~
🔞🔞🔞

Barátommal közös lakásunkban ültem a kanapén egy könyvet lapozgatva. Arra vártam, hogy végre hazaérjen a hosszú munkanap után, és együtt tölthessük a délutánt. Az elmúlt napokban különösen elfoglalt volt, emiatt kevesebb időnk jutott egymásra, mint általában, ami mindkettőnket eléggé zavart. Kellett már az a feltöltődés, amit csak Suga közelsége tud adni.

Amikor meghallottam a bejárti ajtó csukódását, mosolyogva pattantam fel ülő helyzetemből. Az előszobába sétáltam, hogy köszönthessem páromat, aki fáradt sóhajjal ölelt át engem. Arcát hajamba rejtette, percekig nem mozdult, s nem is szólt semmit, csak a karjaiban tartva szorított magához.

- Hosszú napod volt?- cirogattam hátát kedvesen, mire eltolt magától egy picit, csupán annyira, hogy szemembe tudjon nézni.

- Nagyon. De örülök, hogy végre itthon lehetek veled, kedvesem- puszilta meg a homlokomat, majd arcomat is, míg ajkai végre a számhoz nem tévedtek. Gyengéden megcsókolt, kellemesen simogatva oldalamat közben.

- Mi lenne, ha segítenék levezetni a feszültséget?- kérdeztem egy perverz vigyor kíséretében.

Barátomnak sem kellett kétszer mondani; vállaira kapva vitt fel a hálószobába, ahol óvatosan az ágyra dobott. Nyakkendőjét meglazította, aztán fölém kerekedett, mire kettőt pislogtam már nyakamra lecsapva szívta bőrömet. Elmosolyodtam türelmetlenségén, miközben halk sóhajok törtek elő belőlem. Szürkei tincseibe túrtam, picit meg is húztam őket, mikor érzékeny pontra talált bőrömön, amit utána készségesen harapdált és szívogatott.
Felhúztam magamhoz egy szenvedélyes csókra, s levettem nyakkendőjét, azonban nem engedte, hogy félredobjam. Kivette kezemből a fekete anyagot, megeresztett felém egy baljós mosolyt, majd szememre kötötte a darabot.

- K-Koshi?- szólaltam meg döbbenten, magam körül csupán a sötétséget látva, de nem érkezett válasz kérdésemre.

Kezeimmel karjába markoltam, mintha attól tartottam volna, hogy valami elragadja tőlem. A feketeség tette ezt velem, az a bizonyos tudatlanság, amit éreztem, hiszen nem láttam az arcát, nem figyelhettem meg, hogy mit fog tenni velem legközelebb. Halk kuncogására a hang irányába fordítottam fejemet, mire egyik kezével megcirogatta arcom. Továbbra sem mondott semmit, csak vetköztetni kezdett; testem minden érintése nyomán összerándult.

- Imádom, amikor ilyen érzékeny vagy- puszilt meg nyakamon egy kiszívott részt, majd ajkaival egyre lennébb haladva végigcsókolta egész felsőtestem.

Görcsösen szorítottam ujjait, azonban nemsokára elengedte a kezem, csak hogy érdekesebbé tegye a dolgokat. Rögtön utánakaptam, de már nem értem el, csalódottan mordultam fel erre.
Ismét nevetése csapta meg a fülem, majd puha ajkait megéreztem alhasamon, ahogy lassan egyre lennebb haladt, egészen ágyékomig. Viszont nemsokára újra arcomhoz hajolt; éreztem ahogy egyik kezével jobb felemen támaszkodik. Érzéki csókot nyomott számra, miközben egyik ujjával kínzó lassúsággal kezdett kényeztetni.

Hiába mozgattam csípőmet kifejezve az elégedetlenségemet, neki eszébe sem jutott gyorsítani, áh dehogyis. Kiélvezve minden egyes pillanatot, vigyorogva húzta az agyam. Tűrőképessége azonban lassan határaihoz ért, már álló tagja combomhoz nyomódott, ez még nadrágján keresztül is érezhető volt. Ekkor csatlakozott még két ujja az elsőhöz, amivel kiváltott belőlem egy kisebb nyögést. Bőrömön éreztem mosolyát, ugyanis éppen vállaimat puszilgatta, s kulcscsontomon hagyott nyomot. Biztosra ment kidekorálásommal, a vörös foltok mellett harapás lenyomatot is ejtett bőrömön, mintha agresszívan akarná megjelölni, ami az övé.

- Koshi~, még!- nyögtem kéjesen, egyre inkább élvezve ujjainak kényeztetését, de ez korántsem volt elég nekem.

Hallottam türelmetlen morgását, majd egy öv kicsatolásának hangját, s ujjait kihúzta belőlem. Kezeimet fejem fölé emeltem, készen arra, hogy a párnába markoljak pillanatok múlva, azonban csalódnom kellett. Mivel hiába vetköztette saját magát is meztelenre, ismét ujjaival hatolt belém.

- Koshi~! Kérlek...- löktem egy aprót csípőmön vágyakozva, egyik kezemmel a feje után kutatva, hogy hajába túrjak.

Sikeresen megtaláltam szürke tincseit, azonnal beléjük markoltam, mire felmordult. Már lábaim között térdelt, de még mindig nem volt hajlandó többet csinálni ujjai kényeztetésénél, amivel tényleg az őrületbe kergetett.

- Koshiii~!- kiáltottam csalódottan, már közel állva a könyörgéshez.

Ekkor szabad kezével csípőmre fogott, s gyorsabban kezdte járatni ujjait, mire halkan felnyögtem. Nem, ezzel egyáltalán nem elégedtem meg, de egy fokkal azért jobb volt. Hirtelen kihúzta ujjait, mielőtt feleszméltem volna, már belém is hatolt tagjával, egy gyors, mélyre törő lökéssel. A párnába markoltam, hangosan felsóhajtva fontam lábaimat dereka köré. Még mindig zavaró volt egy kicsit, hogy csak a sötétséget láttam, de párom nem engedte, hogy ezzel foglalkozzak. Olyan tempósan kezdett mozogni már az elején, hogy képtelen voltam visszatartani nyögéseimet. Körmeimet vállába mélyesztettem, mire teljes hosszát vágta belém.
Erősen szorította csípőmet, könnyebb utat biztosítva magának ezzel; minden egyes lökésével mélyre hatolt bennem.

Hangunkat képtelen voltunk visszafogni, kiáltásaimat lassan már a szomszédok is hallhatták. Koshi egy pillanatra sem gyorsított, őrületes tempót diktált, így pillanatok alatt a csúcsra jutottam. Nemsokára ő is követett, egy férfias nyögés kíséretében élvezett el, majd mellkasomra borult.
Bőrömet puszilgatta, amíg le nem csillapodott a légzésünk, majd végre megszabadított fekete nyakkendőjétől. Az első dolog, amit megláttam, párom szórakozott mosolya volt. Mellém fekve cirogatta meg oldalamat, könyökén támaszkodva figyelt engem egy darabig.

- Olyan aranyos vagy, amikor nem tudod hol foglak megérinteni legközelebb- csókolt meg nevetve, egymásnak nyomva meztelen testünket.

- És te ezt teljes mértékben élvezed...

- Még szép, baba- karolt át vidáman, angyali arcára viszont hamarosan perverz kifejezés kúszott.- Mehetünk a tusoló alá egy következő körre?

- Babe, holnap még járni akarok- jegyeztem meg sóhajtva, de azért engedelmesen másztam karjaiba, hogy felállva a fürdőszoba felé cipelhessen.

- Majd inkább hordozlak, édes~.