littlegirls12 kérésére, remélem tetszik!❤❤😘

Shouta és én már 7 éve vagyunk házasok. Együtt osztozunk egy takaros házon, egy macskán és egy gyönyörű, 5 éves kislányon.

Azonban egy gyerek meglehetősen megnehezíti egy testvér készítését, tartja a mondás ami nem mellesleg teljesen igaz.

Mivel nekem nincs képességem, de Shoutának van, így a kicsi [Lány Neve]-nak/nek is lett, mégpedig az apja képessége, csak annyi eltéréssel, hogy neki a pislogás nem befolyásol semmit.

- Ma neked is be kéne jönnöd a U.A.-be [Név].- nyomott puszit arcomra Shouta miközben hátulról átölelte derekam.

- Mhh.. Miért is?

- El kellene mesélned milyen veszélyes egy hős mellett élned. A diákjaim jelenleg valami ilyesmiről tanulnak.

- Áh értem. Ez esetben nem mondhatok nemet. Mindent az 1-A-ért!- mosolyogtam rá. Karom nyaka mellett elvezettem és megcsókoltam.

- Okaa-san, ma is te viszel oviba?- kérdezte álmosan [Lány Neve] a konyhába érve.

- Igen Édesem, de most jön velünk apa is, rendben?- nyomtam puszit homlokára.

- Tou-san te is jössz?- csillantak fel szemei, mire az apja csak bólintott.- Szupi~!- vigyorgott majd nyújtózkodott, hogy megölelhesse apját, aki természetesen felemelte és magához ölelte.

Amint mindennel meg voltunk be is ültünk az autóba. Megálltunk [Lány Neve] óvodája előtt, bementünk vele, elköszöntünk és mentünk is a U.A. felé.

- És most?

Kérdeztem mikor bementünk, mivel fogalmam sem volt mikor kéne és mennyit mesélnem nekik.

- Van egy szabad órád aztán te jössz. Ha gondolod addig bejöhetsz, úgyis osztályfőnöki az első óra.

- Rendben, akkor megyek!- mosolyogtam.- Sziasztok!- integettem a tanáriba beérve.

- [Név]! Hiányoztál!- rohant felém Hizashi és pityeregve ölelgetni kezdett.

- Öh.. oké.. Te is nekem Hiza!- öleltem vissza mosolyogva.

- Jó újra látni [Név]!- üdvözöltek a többiek is.

Készítettem magunknak 1-1 kávét amit gyorsan lehúztunk majd indultunk is az osztályterem felé.

- Mindenki üljön a helyére!- mondta Shouta unalmas hangszínnel.

- Sensei, ő ki?- kérdezte egy szőke fiú fekete cikcakkal a hajában.

- Ő itt a feleségem [Teljes Név]. A következő órára jött de bejött megnézni ezt is.

- Sziasztok! Sokat hallottam már rólatok, örülök, hogy találkozhatunk.- mosolyogtam az osztályra.

- [Vezetéknév]-san, maga is hős, nem? Mi a képessége?- kérdezte feltett kézzel egy fekete, hosszú hajú lány, ha jól tudom ő Momo-chan.

- Képesség nélküli vagyok.- mondtam mire az egész osztály sokkolva nézett rám.

- Tényleg?

- Szerinted hazudik?- mordult fel Shouta.

- Nem, nem, semmi ilyesmit nem akartam feltételezni!- emelte fel kezeit Kaminari.

- Hagyd csak Shouta, semmi gond értem én, hogy meglepődtél.- mosolyogtam a fiúra.- Na de én a következő órán, figyeljetek erre a morcos macskára mert a végé- áháhá.. szóval figyeljetek rá..- vakartam ijedt fejjel a tarkóm mert Shouta elég ijesztően nézett rám.

A jeleneten viszont természetesen az egész osztály jót nevetett. Addig legalábbis amíg a drága osztályfőnökük haja az égig nem kezdett nyújtózni és szemei nem vöröslöttek vörösen. Onnantól kezdve síri csendben ültek a helyükön.

- Szóval most ennyi, amit tudunk. Sziasztok..!

Azzal ki is sétált a teremből.

Én pedig mivel nem vagyok jártas (gyakorlatilag semennyire) az iskolában, jobbnak láttam, hogy utána menjek.

- Shouta! Hé várj már te zsémbes tanár bá'!- kiáltottam utána a folyosón mire megfordult és megvárt.- Köszi!- villantottam rá egy kedves mosolyt.

- Oh, basszus..!- káromkodott halkan.

- Mi az?

- Valami kellene a raktárból.. Segítenél?- kérdezte kicsit elmosolyodva.

- Mh.. persze! Merre?- fogtam meg kezét és hagytam, hogy elvezessen az egyik szertárba.

- És akkor most keress itt egy olyat, hogy..

- Hogy?- fordultam meg és felnéztem rá, mire letámadta ajkaim.

Hirtelen azt sem tudtam mi van. Az egyik pillanatban még keresém azt a bizonyos dolgot amiről még mindig nem tudom, hogy mi a fene, a másikban meg szenvedélyes csókcsatát vívok a férjemmel egy szertárban.

Nem tudom kinek milyen volt a tinédzser kora, de nekem felidézett pár emléket...

Megfogta combom és felemelt, majd elvitt egy kisebb asztalig ahová letett de egy pillanatra sem szakadt el ajkaimtól.

Amíg próbáltam megnyerni a csatát, hajába vezettem ujjaim és néha meghúzva ébenfekete tincseit túrtam hajába.

A hangulat kezdett forrósodni, és a kis helyiség is kezdett befülledni.

Shouta leszakadt számról és nyakam kezdte édes, nyálas csókokkal behinteni. Néhol megszívta egy kicsit a bőröm ami pár sóhajt csalt ki ajkaim közül.

Ahogy lábammal átkaroltam derekát azzal a szándékkal, hogy közelebb tudhassam magamhoz megéreztem kemény pontját ami csak még jobban beindított.

Próbáltam visszatartani a nyögést mikor szorosan hozzám nyomta a ruha anyagon keresztül a "kicsi Shoutát" de nem igazán sikerült.

Mivel szoknyát viseltem, jobban mondva egy szoknya végződésű, gyönyörű fehér ruhát, így nem jelentett gondot neki, hogy ujjaival megtalálja gyenge pontom.

Amint hideg ujjai hozzáértek fehérneműmön keresztül nőiességemhez beharaptam alsó ajkam és a férjem vállába fúrtam a fejem.

Hallottam ahogy elkuncogja magát majd szépen, lassan, teljesen idegtépően kis köröket kezdett leírni ujjával.

Mikor már érezte, hogy az anyag átázott megfogta csipkézett felső részét a bugyimnak és elkezdte lehúzni rólam. Több-kevesebb szerencsétlenkedéssel, de sikerült lehámozni rólam az anyagot.

Ujját most már teljesen fedetlen pontomra helyezte majd két ujját lassan belém vezette.

- Uhh..- sóhajtottam fel kéjesen. Be kell valljam már nagyon kívántam őt, hisz amióta megvan a kicsi nem igazán van időnk a nemi életünkre.. lehet gyakrabban járok majd be hozzá..😏

- Halkan ha nem akarod, hogy valaki benyisson és meglássa mit is művelünk..- dörmögte fülembe Shouta.

- Bejönni nem fo- ahh~ Bezártad az ajtót igaz?

- Még szép!- harapta meg kissé fülcimpám.

Azzal belém vezette harmadik ujját is. Hátán lévő anyagát szorítottam (mintha bármit is érne 😂) és próbáltam nem hangosan felnyögni az érzéstől.

Lassan elkezdte mozgatni bennem ujjait ki-be, néha kicsit meg is mozgatta bennem, tudjátok kicsit begörbíti az ujjait majd vissza.. mhhh mennyei érzés..!

- Uhh.. S-Shouta... e-el.. elfo-

- Nem, még nem..- azzal lassított a tempón én pedig fátyolos szemmel de morcosan néztem rá.

És ez még egy jóóó párszor eljátszotta velem.

Úgy tűnik nem csak a diákokat szereted kínozni Shouta..!

Gondoltam magamban.

- Shouta.. Ez már kínzásnak minősül!

Lihegtem mikor már nagyjából ötödjére mentem volna el de ő nem engedte.

- Imádom nézni ahogy szenvedsz.. de csak így.- húzódott pimasz mosoly ajkaira.

- Igen? Akkor meglátjuk majd mi lesz otthon este!- kacsintottam rá.

Oh még szép, hogy meglakolsz ezért te szívtelen kínzó! Ne aggódj én is rendesen megkínozlak majd!

- Nem hiszem azt!

- Hah! Figy- ahhw!- nyögtem egy kicsit nagyobbat és inkább megharaptam vállánál a ruháját.

Ujjai egyre gyorsabb táncot jártak, egyre vadabbul.

Egyrészt úgy éreztem mindjárt szétszakítja a hüvelyem, másrészt viszont eszméletlen jó érzés volt.

Nem is kellett sok idő, nagyjából 1-2 perc és már hatalmas nyögéseim magamba fojtva élveztem el.. egy asztalon... egy szertárban... de sebaj mert eszméletlen jó volt!

- El sem hiszem.. ilyen jót talán még sosem élveztem..!- lihegtem még mindig vállára hajtott fejjel.

- Megérte bejönni nincs igazam?- nyomott puszit fejemre.

- Na és veled mi le-

Ekkor azonban valaki kopogott majd próbált bejönni de az ajtó nem nyílt így dörömbölni kezdett.

- Hé! Ki zárta be?! Hahó!

Hallottuk kintről Hizashi hangját mire mosolyogva elkuncogtam magam.

- Nem is ő lenne ha nem akarna ránk rontani..- ráztam a fejem miközben lepattantam az asztalról és kezdtem magamra venni bugyim.

- Na hát igen.. Ne felejtsem el levágni a haját ezért.. majd figyelmeztess.- nézett rám komolyan de én inkább elnevettem magam.

- Idióta, tudod, hogy a haja szinte a mindene!- csaptam mellkason.

- Tudom, azért kell levágjam.

- Hát te hülye vagy szívem..!- mosolyogtam rá.

- Köszi [Név], én is nagyon szeretlek!

- Tudom, én is téged!- nyomtam szájára egy újabb csókot.- Na de akkor.. veled mi lesz?- néztem a még dudorodó pontra.

- Rá kell csak néznem Mic-re és le is lankad, hidd el nekem.

És.. az a durva, hogy tényleg így volt 😂. Kinyitotta az ajtót, mire a szőke tanár elkezdett magyarázni arról, hogy akármennyire is bírja, meg a legjobb haverja mégsem kéne bezárkózunk a szertárba.. És.. ahogy elkezdte mondani látványos változás történt a "Hegy a gatyában" című kötet utolsó lapján.