Bocsi, hogy csak ilyen későn hoztam meg. Remélem ilyenre gondoltál Alexa_Michaelis! ^^

Figyelem! Mint ahogy az a címben is benne van, felnőtt tartalom található meg ebben a részben. Felelősséget nem vállalok, ha úgy érzed olvasd el. Én figyelmeztettem mindenkit, mindent megtettem xD. Jó olvasást! Kinek milyen volt az első sulis napja? Van aki esetleg új iskolában kezdett? Én felteszem a kezem, végre gimibe mentem. Mit ne mondjak, furcsa xD Na nem tartok fel senkit, jó olvasást remélem tetszik :3

Nem voltál több mint egy egyszerű parasztlány. Nem teljesen, hisz nem voltál olyan szegény de nemesek sem voltál mondható. De neked ez az élet teljesen meg is felelt. Szeretted az életed.

Egy nap, de csak, hogy pontosabbak legyünk, 1889 július 20. Ez volt az a nap amikor találkoztál vele.

Na de akkor az elejéről.

Éppen a piacon nézelődtél némi élelmiszerért, de megadt a szemed egy standon.

Egy standon ahol szépen csillogó, zamatosnak tűnő almák szerénykedtek egymáson.

Oda is mentél és jobban szemügyre vehesd őket. Gyönyörű pirosak voltak és kemények, nem holmi fonnyadt, kukacos étek.

Kértél is belőle 5 darabot, majd fizetés után sarkon fordultál és kerestél még valamit amit talán kishúgod is finomnak tart.

- Oh elnézést, nagyon sajnálom!- masszíroztad homlokod és elnézéskérőn pillantottál fel a személyre akinek, bámészkodásod miatt, nekimentél.

Amint belenéztél azokba a vöröses barnás íriszekbe gyomrod diónyira szűkült és egy halvány pír kúszott arcodra bámészkodni.

- Semmi gond kisasszony. De legyen óvatosabb, ebben a városban könnyen baja eshet egy ilyen törékeny hölgynek mint maga.

- O-oh értem. Köszönöm a figyelmeztetést, jobban fogok figyelni!- mosolyodtál el, mire a férfi csak egy mosolyt húzott ajkaira.

Te nem tudtad de ez volt élete talán második valódi boldogságot tükröző mosolya. Még ő maga is furcsállta, hogy ennyi idő után szívből képes volt mosolyogni.

Dehát ha akarná se tudta volna tagadni: igencsak csinosnak talált.

Amint belenézett ártatlanságot tükröző [Szemszín] íriszeidbe, meghallotta édesen csilingelő hangod és azt a mosolyt ami oly' magától értetődő volt.. nem tudott vele betelni.

Többet akart. Meg akart ismerni. És eme gondolat még bizony a nagy Sebastian Michaelist is kicsit megijesztette. Sosem érzett még így.

- Kisasszony, megtudhatom honnan vannak az almák?

- Oh, onnan. Attól a kedves idős bácsikától.

- Köszönöm, további kellemes napot!

- Magának is!

Mosolyogtál és dúdolva nézelődtél a különböző árut biztosító bódék közt.

Valahogy nem esett túl jól, hogy csak az almákról kérdezett, dehát nem is értetted miért kérdezte volna a neved.

Nem sokkal később már hazafele vetted az irányt. [Hajhossz], [Hajszín] hajad vidáman keringőzött a lágy szellővel mely táncra hívta [Hajforma] fürtjeid (itt a göndör, egyenes stb-re gondolok).

Nem voltál messze a házikótól melyet az otthonodnak hívtál. Egész végig az a sármos idegen járt a fejedben. Nem bírtad elterelni róla a gondolataid.

Hirtelen valaki megragadta a karod és berántott az egyik mellékutcába.

Sikítottál volna ha nem akadályozott volna meg egy kéz ami befogta szád. Teljesen uralmába kerített a rémület.

Aztán megérezted azt az illatot ami a titokzatos idegenből áradt.

Szívverésed felgyorsult, de már nem az izgalom és a félelem hatására. De nem ám! Ez másféle izgalom volt. Olyan amit a túlfűtott tinik és a szerelmesek éreznek, esetleg a szajhák. Jól tippeltél, szexuális izgalomról volt itt szó hölgyeim és uraim.

Szép lassan elvette kesztyű fedte kezét szádról és maga felé fordított.

- H-hát maga?- kérdezted elvörösödve.

- Mindenképp látni akartalak még! Gyere, kiveszünk mára egy szobát az egyik motelben.

- De nekem még ezt haza kellene vinnem. És a húgom nagyon aggódna miattam, ha egy egész napra eltűnnék.

- Ahj, rendben! Akkor hazaviszed azt, megmondod annak a... a testvérednek, hogy ma egyedül lesz és keresünk egy jó motelt, rendben?

- Nekem jó!- mosolyogtál.

Így is tettél. A jóképű idegen (mellesleg nagyon is zavart, hogy nem tudod a nevét) elkísért az otthonodig.

Lepakoltál és tudattad fiatalabb rokonoddal, hogy az éjjelt valószínűleg egyedül fogja tölteni.

Először akadékoskodott de ő is csak azt akarta, hogy neked jó legyen szóval belement.

Hiába, beteg és neked kell gondoznod. Már 20 éves de a folyamatos költségek végett nem engedhetett meg magának egy saját lakást, így neked kellett eltartanod.

Mikor kiértél a férfi az ajtó mellett várt.

- Mehetünk..- mosolyogtál elpirulva.

Kicsit rosszul érezted magad. Mintha csak egy rossz szajha lennél. De önnyugtatásként azt mondogattad "Én beleszerettem ebbe az emberbe, azért megyek bele ebbe".

És azt kell mondjam, bevált.

Kivetettetek egy normális szobát és amint beértetek, az idegen bezárta az ajtót és letámadta puha, ajkaid.

Nem totojáztál, tarkójánál hajába túrtál és visszacsókoltál.

Felkapott az ölébe és úgy vitt el az ágyig ahová ledobott. Mámorban úszó szemekkel pillantottál a vörösesbarna szempárba.

Teljesen elvesztél íriszei labirintusában. Teljes mértékben rabul ejtettek azok a szemek.

Föléd mászott és nyakad kezdte csókokkal behinteni, mire pár jóleső sóhaj hagyta el ajkaid.

Mivel nem voltál valami elegánsan felöltözve nem volt sok dolga a ruháid leszedését illetően.

Hamarosan már egy teljesen csupasz nő feküdt alatta.

Most ő következett. Kínzó lassúsággal gomboltad ki a gombokat a fekete anyagon. Jöhetett a nyakkendő amit pár apró mozdulattal le is szedtél róla.

A következő volt a fehér inge. Ahol kigomboltad ott hagytál egy-egy nyálas puszit. A végén az is ott végezte ahol a többi. Az egyik sarokban a szobában.

Az övét úgy csatoltad ki, hogy direkt hozzádörzsölted kezed ébredező tagjának. Kicsatoltad majd kigomboltad és lehúztad a cipzárt.

Lehúztad róla a nadrágot izgatóan pucsítva és előredőlve. A férfi a látványtól felnyögött.

Maradt az alsó, mely majd' kiszakadt. Nem lettél volna akkor a helyében. Biztos nem lehet kellemes érzés, hogy leszorítja a növekedő szervét.

Idegtépő lassúsággal húztad le azt is fogaiddal besegítve. Mikor lekerült róla meredten néztél a kicsinek egyáltalán nem mondható zászlóra.

A férfi arcára egy perverz mosoly húzódott és maga alá gyűrt.

Melleidet vette célba. Rettentő jól esett amit csinált. Túl jól csinálta.

Lassan lejjebb haladt puszikkal behintve a lefelé vezető utat. Szeméremdombodnál megállt.

Megnyalta a száját majd rád nézett. Te csak várva a folytatást néztél rá vágyban úszó szemekkel.

Nem hezitált, szétnyitotta lábaid és közé hajolt. Nyomott egy puszit már nedves nőiességedre, mire kéjesen felsóhajtottál.

Lassan, szinte őrjítő lassúsággal nyalt végig.

- Nagyon be vagy indulva, tudsz róla?- kérdezte szexi, férfias hangján.

- Na-na ne mondd..!- dadogtad zavarodban. Valahonnan nagyon ismerős volt azt arca de nem ugrott be honnan.

Már ezelőtt is motoszkált a fejedben ez a gondolat de nem fejtetted meg, hogy honnan is olyan ismerős.

Sok gondolkodási időt nem is adott, nyelvét beléd vezette mire felnyögtél.

Mikor már majdnem a csúcson voltál abbahagyta.

- H-hé..! Ne szí-szívass m-már!- nyögted.

- A-a! Akkor mehetsz csak el ha én megengedem!- kacsintott.

- Mi is a neved?

- Azt jobb ha nem tudod.

- Miért i- AAAH!- sikkantottál egyet nyögés előtt. Nem engedte befejezni a mondandód, teljes egészében beléd tolta merev tagját.

- Élvezed, mi? Megkínozlak [Név]!

- T-te meg honnan-

De ismét félbeszakított. Most azzal, hogy mozogni kezdett benned.

Jóleső nyögések sorozata hagyta el ajkaid. A lepedőbe kapaszkodtál mikor érezted, hogy mindjárt itt a vég.

De persze Sebby drága ezt nem így gondolta. Kihúzta belőled és ismét csak csókolgatott.

Kezdett eleged lenni a folytonos orgazmus-húzásból.

Mikor tested ismét lenyugodott újra beléd hatolt.

Férfias hörgések hagytál el édes ajkait. Már egy ideje mozgott benned mikor megint jönni készült a mennyország. De nem csak neked, neki is.

Csókolóztatok közben és ismét félbe akarta szakítani ezt az egészet, de hátába karmoltál és megharaptad alsó ajkát.

- Ez alkalommal nem!- nyomtál puszit orrára.

Végül csak morgott egyet és folytatta. Az viszont teljesen megőrjítette mikor érezte, hogy a te csípőd is olykor-olykor fel s alá mozog a nagyobb élvezet végett.

Nem is kellett sokat várnotok a gyönyör egyszerre kopogtatott az ajtótokon.

Mindketten megfeszülve, nagyokat nyögve mentetek el.

A férfi kihúzta összébb ment tagját nedves hüvelyedből és melléd feküdt az ágyba.

Betakart és magához húzott.

- Azt hiszem beléd szerettem. Már egy ideje figyeltelek, [Név].- suttogta fejed búbjára, mivel te fejed mellkasára fektetted.

- Valóban? Akkor te voltál az! Tudtam, hogy valaki szemmel tart!- csaptad meg kissé mellkasát mire mindketten felnevettetek.

- Okos lány vagy te...

- De ha szeretsz akkor mondd meg hogy hívnak, idegen férfi aki megfektetett és az ujja köré csavart.- néztél szemeibe kíváncsian.

- Ám legyen. Sebastian Michaelis vagyok. Ciel Pantomhive grófot szolgálom, a komornyikja vagyok.

- Ciel-kunt? Vele is régen beszéltem már...

- Ismered? Úgy értem személyesen?

- Persze, Rachel jó barátja voltam. Mennyi ideje is már, hogy utoljára láttam azt a kis tökfilkót!- mosolyogtam.- Komornyik, hah?- vetettél egy kaján mosolyt felé. Elkezdtél körözni ujjaddal fehér kesztyűjén amit az aktus alatt sem volt hajlandó levenni.

Te viszont lehúztad kezéről a puha anyagot. Mikor megpillantottad kezén a jelet teljesen elfehéredtél.

- T-te egy...- kaptad rá ijedten [Szemszín] íriszeid.

- Mire gondolsz?

- Ismerem ezt a jelet. Te egy... dé-démon vagy?

- És ha igen?

- A-akkor meg kell ígérned, hogy nem fogsz bántani!- húztad össze szemöldököd.

- Téged soha. Egyedül akkor ha Ciel megparancsolja. Akkor muszáj.

- Oh, Ciel-kun miatt nem kell aggódni! Akkor te leszel az én kis démonom?- bújtál közelebb hozzá.

- Az leszek, halálod napjáig. Ígérem!- puszilt fejed búbjára, mire kuncogtál.

- Az én pici démonom, aki az ágyban is egy démon!

- Nem tudom, hogy most bekanosodjak vagy engedjem el ezt a mondatot a fülem mellett!- kuncogott édesen.

- Az első nekem jobban kedvezne!- kacsintottál, mire ismét feléd kerekedett és minden kezdődött elölről.