Rin Matsuoka x Reader; A Matsuoka ház
- Kou~!- ugrottál legjobb barátnőd, Gou Matsuoka hátára.
- [Név]-chan! Hát te?- döbbent meg.
Igaz, teljesen jogos alapon hiszen nem egy iskolába jártok.
- Nincs tanítás!- vigyorogtál. Nem volt a kedvenced az iskola, így szebbé tudta tenni a napod ha volt egy-két lyukas órád vagy (ha nagy ritkán) elmaradt egy teljes nap.
- Te szerencsés mázlista...- morogta sértődötten.
- Az vagyok! És ez a szerencsés mázlista fog boldogítani a mai nap!- vigyorogtál.- És ha megengedik akkor átmegyek.
- Mert te ezt már eldöntötted.- nevetett miközben elindult be az iskola épületébe.
- Hát még szép! Már lassan 1 teljes éve barátnők vagyunk de még nem jártam nálatok, kíváncsi vagyok.- biggyesztettem le alsó ajkam.
- Anya biztos megengedi. És ma Rin-nek sem lesz edzése, ha jól emlékszem.
- Rin? Ő a bátyád igaz, Kou?
Kérdezted zsebrevágott kézzel, teljesen gondolkodóba esve. De a lány szerencsédre bólintott így nem kellett azon agyalnod, hogy mikor is említette neked a fiú nevét.
- Nahát [Név]-chan! Miért nem vagy iskolában?- csapódott hozzátok Nagisa egy nagy mosollyal arcán.
- De hát én iskolában vagyok..- gondolkodtál. Persze ez az egész mind csak vicc volt, nem voltál te olyan lassú felfogású... általában.
- De [Név]-chaan! Úgy értem te nem ebbe az-
- Tudom Nagisa, csak húzom az agyad!- nyújtottad ki a nyelved mire a kis szöszi bevágta a durcát.
A nap iskolában töltött része olyan középszerű volt, hogy azt inkább nem írom le, nem fárasztalak vele titeket.
- Kou!
- Mi az [Név]-chan?- nézett rád unott tekintettel.
- Csak annyit akartam mondani, hogy maradok amíg edzetek de ha ennyire nem érdekel akkor át sem megyek.. Gou!- fontad keresztbe karjaid majd egy kaján vigyorral mondtad ki valódi nevét, amint mint mindenki, így te is, nagyon jól tudott, hogy nem szereti. Mármint ha így hívják, szóval értitek.
- Ne hívj Gou-nak!
Imádtad amikor morcosba vált át. Olyankor a 160 centis test magasságával rettenet aranyos tudott lenni.
- Jól van na.. Inkább megyek Haruka-senpaihoz!
Sétáltál el sértődötten. És mivel makacs és kitartó vagy, egész az edzés végéig nem beszéltél Kou-val.
Pedig próbálkozott. Nem is kevésszer, de te hajthatatlan voltál. Ezt is természetesen csak edzés végéig szándékoztad csinálni.
- Akkor megyünk?- ugráltál legjobb barátnődhöz, boldogan csillogó szemekkel.
- Még akarsz jönni?
- Ez alap! Ugyan Kou, ne csináld már!- nyafogtál.
- Jól van, akkor gyere.
Végre! Végre megint kedvesen mosolygott, legnagyobb örömödre.
Amíg a házhoz nem értetek mindenféle lányos dologról beszéltetek. Na meg persze a fiú eredményeiről. Még neked is feltűnt, hogy Haruka ma nem volt önmaga és rontott is. Mivel ez nem volt megszokott fekete hajú barátotoktól eléggé aggódtatok miatta.ű
- Onii-chan!- integetett mosolyogva Kou egy srácnak aki épp a házba szándékozott bemenni.
Amint megláttad a fiú arcát nagyot dobbant a szíved. Nemcsak hogy helyes volt, de az a szeretetteljes mégis döbbent arc... Woah..!
- Oh, Gou.. Szia! Ki a csaj?
- Oh igaz is! Ő itt [Teljes Név], tudod akiről annyit meséltem. A legjobb barátnőm!- ölelt magához boldogan. Te pedig csak pirosas tekintettel, a lányhoz préselődve néztél Rin szemeibe.
- Üdv, Rin Matsuoka vagyok. Gou testvére de gondolom ezt tudod.
- Persze, említett már párszor.
- Valóban? Miket mondott rólam?- érdeklődött mire ketten elindultunk be.
- Hát, hogy külsőre hasonlítotok meg, hogy komoly vagy de kedves és-
- Hozzám jöttél vagy hozzá?- hallottátok magatok mögött a kissé feldúlt lányt. Természetesen felvetted humorérzékkel teli arcod és máris drámáztál egy kicsit.
- Oh Kou, hát persze, hogy hozzád megyek! Még akkor is ha hetero vagyok és nem vagyunk együtt... de persze, ezer örömmel!
Borultál a nyakába és elkezdted puszilgatni az arcát, mire a lány csak sóhajtott egy nagyot és hagyta, hogy a kis felpörgött barátnője ismét lehiggadjon.
Azonban valami mindkettőtöket meglepett. Ez a valami pedig Rin kuncogása volt.
- Jó fej a barátnőd, bírom!- mosolygott, mire arcodba vér szökött és Gou vállába temetted az arcod. Mivel rajta csimpaszkodtál (szó szerint. Mint egy koala anya-lánya cucc) elkezdte a fejed paskolni, jelezve, hogy semmi baj, higgadj le.
- Hogy lettél te a legjobb barátnőm [Név]-chan fogalmam nincs..- mosolygott a lány mikor végre lemásztál róla.
- Hát az egész úgy kezdődött, hogy tudtam egy titkot, amit amúgy sem akartam elmondani senkinek, és nem akartad, hogy kitudódjon.
- Ja igaz! Egy igaz barátság szar kezdete!- nevette el magát már a házban.- Okaa-san, hazaértünk!
Kiabálta el magát amint levette a cipőjét.
- Sziasztok! Áh, te biztos [Név]-chan vagy, igaz?- mosolygott kedvesen a nő.
- Igen, üdvözlöm hö-
- Csak Miyako és tegezz nyugodtan.- vágott mondatodba, mire mosolyogva bólintottál egyet.
Azóta már eltelt 1 hét.. nagyjából. Rinnel azóta is sokat lógtál és kezdtél valami komolyat is érezni iránta. Azóta a nap óta minden nap a Matsuoka családnál tengetted délutánjaid. Ez már megszokott volt így mikor már a 6. napja köszöntötted mosolyogva a családot, már meg sem lepődtek.
- Van valami kaja? Éhen halok!- nyújtózkodtál a konyhapultnál.
- Megvagy!- hallottad Rin hangját majd a következő pillanatban elkezdte csikizni az oldalad.
Nos, rólad mindenki tudja, hogy rettenetesen csikis vagy. Na persze aki ezt tudta, rendszerint ki is használta. Imádta mindenki hallani a nevetésed és ebben Gou és a bátyja sem volt kivétel.
Természetesen akkor is nevettél. Annyira mint még soha. Valahogy az, ahogy ő csiklandozott más volt. Nem csak azt érezted, hogy nevetned kell. Akkor amikor ő csikizett valami furcsa érzés is átjárta tested minden porcikáját. Valami furcsa érzés ami tudatta veled, hogy a karjaiban vagy és veled nevet. Hogy olyan közel van a testetek egymáshoz, hogy ha megfordulnál- na meg ha alacsonyabb lenne- simán elcsattanhatott volna egy kósza csók. És ebbe teljesen belepirultál.
- Ha-hagyd abba R-Rin-senpai!- vergődtél nevetve karjaiban.
- Én bizony nem!
- N-Naaa! Ké-Kérlek Rihiiin!- csapkodtál hátrafelé. Dehát amilyen izmos a gyerek, meg sem érezte.
- Varázsszót kérek!
- É-Ésh mi azh?
- Egy igen vagy nem.
- Deh mi-mire?- a könnyeid már szabályosan folytak szóval minél hamarabb le akartad tudni.
- Eljössz velem egy randira?
- Mih?
- Randiznál velem? Csak egyetlen alkalom.. egyenlőre..
A csikizést abbahagyta. Fejed csak piroslott. Erőt vettél magadon és megfordultál.
Egy nagyjából ugyanolyan arcszínű fiút láttál magad előtt.
- Szóval?
- Öhh...- ennyit bírtál kinyögni. Egy értelmes szó sem bírta elhagyni a szád.
- Tudtam, hogy nem kéne megkérdeznem.. Felejtsd el, nem is kérdeztem semmit!
Elindult vissza, gondoltad a szobájába, de visszarántottad és megölelted.
Szorosan ölelted, mintha csak az életed múlna rajta.
- Egy szóval sem mondtam nemet, Rin..- motyogtam mellkasába.
- Mi?
- Elmegyek veled.
- Komolyan?- azonnal felvidult. Boldog, egyben megnyugodott arcát látva te is elmosolyodtál.- Mi lenne ha most elmennénk?
- M-mármint most most?
- Nem, máskor most. Szerinted?
- Hát.. Jó leszek így?- néztél végig magadon. Egy teljesen átlagos szett volt rajtad.
Egy [Kedvenc szín] kötött pulcsi alatta (bár ez lényegtelen mivel nem látszik csak úgy van) egy sima, fehér póló és egy fekete nadrág. A cipő is csak egy Converse cipő volt.
- Tökéletes!- mosolygott.
El is indultatok. Elmentetek egy park féleségbe ahol leültetek az egyik fa alatti padra.
Mindenféléről beszéltetek, de legfőképp magatokról. Hogy mit szerettek csinálni, mi a kedvenc színetek, ki a kedvenc énekes, banda meg úgy az ilyen alap dolgokról.
És volt egy érzésed.. Kezdtél ténylegesen beleszeretni. Nem csak tetszett már. Még többet akartál róla tudni, megismerni teljes mértékben.
Azon kaptad magad, hogy a kezét lengette a szemed előtt.
- Hé [Név], valami baj van?
- Mi? Oh ja nem. Bocsi, kicsit elkalandoztam.- vakartad zavartan a tarkód.
- Ugyan, semmiség. Mindenkivel megesik néha. Viszont... kezd sötétedni. Ha-azakísérjelek?
Olyan édes! Cuki amikor zavarban van és gondoskodó. Istenem, hogy lehet egy hét alatt beleszeretni egy ilyen édes srácba? gondoltad magadban.
- Meg.. megköszönném..
- Akkor gyere. Nem tudom merre laksz, szóval vezess.- nevettél. Pedig nem szoktál ilyen dolgokon. Ő mégis kihozta ezt belőled.
- Nem lakom olyan messze, szóval te is hazaérsz vacsorára.
Mosolyogtál fel rá. Kezed nyújtottad felé, mire kissé bizonytalanul, de megfogta kis kezed. Ujjaitokat összekulcsoltad. Nem mertél felnézni rá, ahhoz túlságosan zavarban voltál.
Csendben sétáltatok el az otthonodig. Egy szép, takaros kis kertes házról beszélünk egyébként.
A szóban forgó ház kapujánál megálltatok.
- Akkor.. Szia. Köszönöm a mai napot, igazán jól éreztem magam veled. Gou-tól pedig bocsánatot kell majd kérnem, úgy volt, hogy a mai napot is vele töltöm.- mosolyogtál kínosan félre pillantva.
- Hagyjuk most a húgom, rendben?- fogta meg mindkét kezed.
Vörös arccal lenéztél kezetekre majd fel a fiú szemeibe. Azok a gyönyörű piros szemek ismét rabságba ejtettek.
Hüvelykujjával simogatni kezdte a bőrt a kezeden, mire egy kisebb jóleső borzongás futott végig rajtad
- [Név]...- suttogta neved férfias hangján. Ismerted ezt a hangot. Ilyenkor valami komolyat készül mondani.
- Igen?- mosolyogtál. Legbelül remélted, hogy szerelmet vall neked, bár nem igazán hittél benne. Pedig mennyire igazad volt.
- Azt akarom, hogy legyenek még randevúink.. Hogy jobban megismerjelek szóval.. izé.. Lennél a barátnőm?
- Hát persze!- ugrottál boldogan a nyakába. Boldogságtól kicsordult pár könnycsepp is.- Holnap találkozunk Rin. Nekem mennem kell már..
Egyáltalán nem akartál menni. De sajnos ha 10 percen belül nem jelentél volna meg a házban tuti szobafogsággal és egy alapos fejmosással végezted volna. Ami valljuk be, nem hiányzott.
- Holnap is gyere majd át. Vagy majd jövök én ha gondolod.
- Nekem teljesen mindegy, a lényeg, hogy lássalak..!- fogtam meg az arcát. Megfogta kezem és tenyerembe csókolt.
- Jó éjt [Név]..
- Neked is Rin!- nyomtál puszit arcára, majd egy ügyetlen integetés után bementél a házba.
Tudom, hogy nincs benne a Free! a kérhető one shot-ok listájában de ez a karakter (jó, nem csak ő, de most vele írtam szóval ő. Fogalmazás ötös Sharky, gratulálok..! xD) nagyon megtetszett és gondoltam próba cseresznye, talán eltalálok pár dolgot az animéből xD Remélem tetszik ^^
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top