Hisoka Morow x Reader; Gyerekkori szerelem
littlegirls12 kérésére, remélem tetszik majd és bocsánat, hogy ennyi időbe telt meghoznom 💕😘😅. Szerintem látszik mikor kezdtem el írni, hisz Mikulás bá' benne van... hát igen.. ez van amikor az írónőnek nincs ihlete.. (A végén lesz egy nagyon kicsi story time, az elején nem untatlak titeket azzal)
- Kaa-san! Ma jön a Mikulás, igaz?- nézett rád kislányod, kezed fogva miközben sétáltatok hideg utcákon keresztül egyenest férjed munkahelyére.
- Igen, kirakjuk ma a kis csizmáidat, rendben?- mosolyogtál rá kedvesen.
- Ühüm!- bólintott egy nagyot, hatalmas mosollyal arcán.
Igazából az idei tél igazán gyönyörű volt. Az utcák mint ahogy azt megszokhattátok, szépen ki voltak díszítve, és a hó is leesett már. Az időjárás sem volt olyan dermesztően hideg de azért a hideget elég rendesen lehetett érezni. A hópelyhek lassan szállingóztak lefelé az égből, így ráhullva ruháitokra és [hajszíned, formád és a lányodé] loboncotokra amit [Lányod neve]-nak/nek felkötöttél egy csinos kis kontyba.
Hisoka Morow és te még egész friss házasoknak bizonyultatok, azzal a 2 év házas életetekkel. [Lányod neve] egy és fél évvel az esküvő előtt jött világra. Azt a napot egyikőtök sem bírná sosem elfelejteni. Az a nap egy csoda volt aközül a pár közül amit együtt vagy esetleg külön megéltetek.
Mivel te árvaházban nőttél fel, így a tündérmesék világa messze elkerült. Épp ezért tettél meg mindent, hogy a csöppnyi lányod higgyen bennük. A Télapó, Fogtündér, Húsvéti nyúl.. próbáltátok szeretett férjeddel a legélethűbben előadni, hogy léteznek. És sikerült is, amit nagy sikernek könyveltetek el.
Mivel Hisoka színész, így a legtöbben ismernek titeket is. Az utcán számotokra teljesen megszokott volt, hogy idegenek köszöntek rátok.
- Tou-san!- tépte ki kesztyűs kis kezét lányod kezeid közül és rohanni kezdett dobozos kávéját szürcsölgető édesapja felé.
- Angyalom!- húzódott egyből nagy mosoly ajkaira, miközben leguggolt és kitárta karjait. [Lányod neve] boldogan vetette magát apja karjai közé, aki ugyanolyan boldogsággal szorította magához a majdnem 4 éves kislányotokat. Felállt és megpörgette a levegőben, majd karjaiban tartva [Lányod neve]-t, elindult feléd.- Szia Édesem!
Nyomott csókot ajkaidra, míg átölelte derekad.
Belefúrtad arcod nyakát fedő sáljába, amiből áradt mennyei illata. Imádtad az illatát. Teljesen megnyugtatott, olyan volt mint valami drog számodra.
- Helló-helló!- mosolyogtál fel rá.- Milyen volt a napod?- kulcsoltad össze ujjaitokat mikor elindultatok kedvenc kávézótok felé.
Igazából tini korodban ez volt a törzshelyed, legjobb barátaiddal mindig ide jártatok tanítás után. Egy szép, tavasz végi napon viszont betoppant ez a bizonyos fiú, egyik haverjával.
- Na de Lola! És mi van Rin-nel?- nevettél mikor hallottad, hogy legjobb barátnőd ismét egy új srácról áradozik neked.
- Ugyan már! Rin a suli legmenőbb és leghelyesebb pasija! Levegőnek néz..- legyintett a lány mire te csak mosolyogva, s szem forgatva szürcsöltél egy újabb adag jegeskávét szádba, a szívószálon keresztül.
- Te meg a suli egyik legszebb csaja vagy! Nem össze kéne illenetek?
- Hol vagyok én a legszebb lány a suliba [Név]? Azt még értem, hogy szemüveg nélkül szarul látsz, de csajszi! Most rajtad van!
- Lola, te akkor idióta vagy! Miért vagy ilyen önbizalomhiányos? Még én is jól elvagyok.- toltad feljebb lecsúszott szemüveged orrnyergeden. Azzal ismét szürcsölgetni kezdted kisebb energia adagod.
- Jól van.. Hagyjuk a témát. Van valami fejlemény nálad? Bármiben?- nézett rád szőke barátnőd miközben megette az utolsó falat süteményét.
- M-mmh.. Talán az a legnagyobb dolog ebben az egy hétben, hogy Akihiro ki tudja már mondani, hogy [Név].- sóhajtottál.
Na igen. Sosem vonzottad magadra a pasik figyelmét, pedig ha tudnák milyen főnyereményt hagynak ki...
- Pedig még csak lúzerek sem vagyunk.. Mindenki boldog párkapcsolatban mi meg csak..
Hirtelen elakadt a szava és az ajtó felé nézett tágra nyílt szemekkel.
Az ajtó felett lévő csengettyű jelezte, hogy új vendég érkezett. Nevetgélve léptek be a kávézóba és mentek is egyből a pulthoz rendelni. Végül rávetted magad, hogy barátnőd nagy figyelemelterelői felé pillants.
Két, nagyjából veletek egy idős srác kérte ki rendelését.
Volt egy fekete, hosszú hajú fiú, zöld pulcsiban és kék farmerban. Illetve egy vöröses, kissé rózsaszínes beütéses, rövid hajú fiú. Pár tincs belelógott citromsárga szemeibe. Rózsaszín-fehér csíkozású pólót viselt és fekete nadrágot.
Egy pillanatra elveszítetted időérzéked. Nem tudod mennyi ideje figyelhetted de a következő pillanatban Lola csapta meg a kezed.
- Mi van?- néztél rá dühösen.
Nem szólt semmit csak a srácok irányába mutogatott. Félig felvont szemöldökkel fordultál feléjük ismét. A vörös srác kitartóan integetett neked egy édes mosollyal arcán.
- H-helló..!- intettél egyet bénácskán majd pipacs vörös fejjel fordultál vissza, és kávéd szürcsölgetésével próbáltad visszanyerni eredeti színed.
- [Név].. A srác téged bámul..!- suttogta neked barátnőd mire csak jobban összehúztad magad a széken.- Azt hiszem megvan az ok, miért is vagy szingli csajszi!- kacagott.
Ahogy a fiú meghallotta a "szingli" szót, valamiért még közelebb akart kerülni hozzád. Mindent tudni akart rólad, a legapróbb, leglényegtelenebbnek gondolt dolgot is.
- Menj oda a csajhoz!- lökte meg karját legjobb barátja.
A fiú nem is habozott sokat, felállt a szép fehér, kipárnázott székről és magabiztos léptekkel elindult asztalotokhoz.
- Szia!- mosolygott szöszi barátnőd. A fiú megtámaszkodott az asztalon és mosolyogva nézett rád.
- Hali!- biccentett Lola felé.- Hogy hívnak Szépségem?
Zavartságodban alig bírtad arra is rávenni magad, hogy egyáltalán felnézz. Alaposan végigmérted tetőtől-talpig.
- [N-Név].. [Teljes Név] vagyok..- motyogtad szemébe nézve.
- Hisoka Morow!- nyújtotta feléd kezét, amit kisebb hezitálás után megráztál.
- Én Lola Tanaka vagyok! És a haverod..?- bökött fejével a titeket- jobban mondva Lolát- vizslató fiúra, aki ezek hallatán félrenyelte az italt. Ez pedig kicsalt belőled egy, Hisoka véleménye szerint, elképesztő aranyos kuncogást.
- Ő Illumi Zoldyck. Hé haver, nem akarsz beszállni a beszélgetésbe?- kiáltott oda neki barátja. A fiú végül felállt és karamellás latte-ját iszogatva battyogott hozzátok.
Egy idő után a légkör is oldódott. Egyre többet beszéltél te is, sokat nevettél. Mindenki tudja rólad, hogy amíg meg vagy szeppenve addig visszahúzódó kis csöppség vagy, de amint olyan társaságban vagy, egyből kiszabadul idióta, "minden hülyeségben benne vagyok" éned.
- Kösz Yuki, holnap ugyanekkor!- integettél kifele menet a pultosnak, aki mosolyogva intett vissza.
- Ki neked a fazon?- kérdezte Hisoka felvonva egyik szemöldökét.
- Jaj~, na mi van Hiso-kun, csak nem féltékeny vagy Yuki-sanra?- csapta hátba Lola a fiút.
- Tch, na persze még az kéne!- vont vállat.
- Amúgy Yuki anyukám testvérének a fia. Olyan mintha a bátyám lenne. És mondd csak Hisoka, neked van valakid?- pillantottál fel kíváncsian a fiúra.
- Persze, hogy van. Ott van anyukám me-
- Hiso-kun te egy oltári nagy idióta vagy!- csapta fejbe magát Lola.
- Huh? Miért?
- Kicsit lassú a felfogása..- motyogta Illumi.- Én már megszoktam tőle.- sóhajtott fel.
- Úgy értettem van barátnőd? Vagy pasid?
- Ja.
- Igen?- hallatszott mind hármunktól a kérdés.- Persze! Itt van nekem [Név]-chan!- húzott közel magához, mire az arcod színe egy érett paradicsommal vetekedett.
- Idióta! Nem is ismersz még!- motyogtad a földet szuggerálva.
- De meg foglak. És elérem, hogy te is belém szeress!- nyomott fejed búbjára egy puszit.
- Talán nem is kell már elérned..- suttogtad.
- Mi?
Nem-nem. Semmi!- ráztad meg fejed, majd mosolyogva felpillantottál rá. Derekát átfontad jobb karoddal, ahogy azt ő is tette a te esetedben, csak ő baljával fogott téged.
Sosem hitted volna, hogy ez az idióta ennyire szeretni való és a pletykák ellenére, melyek akkoriban róla terjedtek, mennyire hűséges. Mióta együtt voltatok úgy egy lányra sem nézett.
Te voltál az ő angyalkája. Persze addig amíg imádott lánya meg nem született. Akkor osztoznod kellett az "Angyal" posztodon, de ezt egyáltalán nem is bántad.
Mikor beértetek a kávézóba, nagy örömödre tudatosul benned, hogy a hely semmit nem változott. Ugyanaz a tapéta, padló, bútorok és hangulatot növelő kisebb-nagyobb díszek. Így voltál szerelmes ebbe a helybe.
Még mindig jól ismert vendégek voltatok. Az új eladók hihetetlen kedvesek voltak és odáig voltak a lányotokért. A kis picur persze csak örült neki, hisz ingyen kapott mindent egy bizonyos korlátig.
Belépve a helyiségbe mélyet szippantottál a levegőből. Egész rég nem jártál itt. Pontosabban 5 hónapja.
Kikértétek az italokat és a süteményt majd leültetek ahhoz az asztalhoz ami minden kezdete volt.
- [Név]?- hallottál meg egy ismerős hangot, miután az csengettyű újabb vendégek érkezését jelezte.
- Igen? Lola? Alig hiszek a szememnek! Szia!- pattantál fel egyből és régi legjobb barátnődhöz siettél és szorosan ölelgetted.- Neked is szia Illumi!- ölelted át a férfit aki egy halvány mosollyal ölelt vissza.
- Jó újra látni [Név]!- paskolta meg buksid.
- Ez elmaradhatatlan volt.. jól gondolom?- fújtad fel arcod.
- Persze!- nevette el magát a férfi. Régen is mindig ezt csinálta, és te már akkor is utáltad, ha ezt csinálja.
- Oh, ki a picur?- nézett rád mosolyogva Lola.
- Ő [Lányod Neve], a kislányunk. Aranyom, köszönj szépen Lola-sannak és Illumi-sannak!
- Tijasztok!- integetett édesen vigyorogva. Lola melletted majd' elolvadt. Amíg el nem mentek el sem szakadt a kislánytól, amit ő egyáltalán nem is bánt. Kedvelte Lolát.
- Olyan mint régen, nem?- dőltél férjed nyakhajlatához, míg ő átkarolta vállad. Ujjaitok összekulcsolta és puszit nyomott fejed búbjára.
- Teljesen! Szépek is voltak azok a napok is, nemde?
- Imádtam minden percét!- kuncogtál majd egy érzelmes csókot leheltél Hisoka ajkaira.
Na és akkor story time következik Drágaságok! Épp a suliból sétáltam egyik osztálytársammal a buszvégre, ahonnan indul a buszunk. Egyszer csak elhajtott mellettünk egy busz. Ez nem is lett volna olyan meglepő, az út mellett, a járdán sétálva.. viszont! A busz hátulról egyik fele piros volt, a másik fehér. Én meg csak néztem a buszt és magam elé motyogtam, hogy : "Todoroki te vagy az?" Persze a barátnőm semmit nem vett észre ebből mert egyrészt nem ismeri a Bnha-t, másrészt nagyban magyarázott nekem valamit, amire rossz szokásomhoz híven nem igazán figyeltem 😂😅
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top