A szertár irányába tartasz, a kulcsait unottan dobálgatod közben. Éppen tesi óra van, és Karasuma-sensei és az a polip elküldött pár cuccért. Na nem mintha a polipnak olyan sokáig tartana (lusta dög -.-) . Szóval nyugodtan sétálgatsz, mikor különös érzéset támad. Olyan mintha figyelnének. Hirtelen megfordulsz, és körbetekintesz, de semmi jele más élőlénynek a közelben. Így hát folyatod utad és próbálod elfogadni, hogy paranoiás vagy. Végül biztonságban elérsz a szertárhoz , és kinyitod az ajtaját.

Belépsz, és szemeddel pásztázni kezded a szűk helyiséget. Végül szemed megakad a kért felszerelésen, és oda is lépsz a polchoz. Ekkor hirtelen becsapódik az szertár ajtaja. Egy pillanaton belül megpördülsz, eddig rejtett késed most Karma torkának szegeződik. Így álltok egy darabig, egymás szemébe nézve. Szíved hevesen ver, és Karma sötét tekintete nem éppen segít a dolgon. Végül felvonja a szemöldökét, és a pengét megfogva kiemeli a kezedből a fegyvered, nem szakítva meg a szemkontaktust. Nyelsz egyet, és lesütöd a tekinteted. Már régóta bejön neked Karma, és ő nem is tudja, milyen hatással van rád a közelsége. Az illata. És az átható tekintete. (Amúgy tudja de mindegy.)

Várod, hogy kilépjen a személyes teredből, de hát arra várhatsz is. Ehelyett még közelebb jön, csak pár centi választ el titeket. Nem mersz ránézni. Erre egy csalódott sóhajjal reagál és kezével az állad alá nyúl, hogy felemelje a fejed. Mivel tudod, hogy elvesztenéd a fejed, ha ilyen közelségben a szemébe néznél, ezért szorosan becsukod a szemed és reméled, hogy elenged és kisétál mintha mi sem történt volna. Ám Karma a fejébe vette, hogy ő igenis itt marad veled.

A csukott szemed látványára Karmának önelégül vigyor terül szét az arcán. Most megvagy - gondolja, és száját határozottan a tiédre helyezi. Először döbbenten kinyitod a szemed, de érzékeid nem csalnak, és a fiú tényleg megcsókolt. Végül újra lehunyod a szemed és visszacsókolod. Kezeid a hajába túrnak és igyekszel közelebb húzni magadhoz. Nem ellenkezik, és összesimulva dőltök a polcnak, vad nyelvcsata kíséretében. Maradjunk annyiban, hogy Karma nyert a dominanciaharcban, és a hajában lévő kezeidet mostmár a polchoz szegezi a fejed felett. Elvigyorodik, és ezután csókokkal kezdi behinteni a nyakad minden szegletét. Néhány helyen erősen megszívja, amitől teljesen megbolondulsz. Légzésed szapora, pulzusod az egekben, és Karma pontosan erre a reakcióra várt.

Elválik tőled egy pillanatra, hogy ledobja magáról a felsőjét, ezzel feltárva a kockahasát. Vágytól teli tekinteted egy önelégült vigyorral nyugtázza, majd gyakorlott mozdulatokkal téged is megszabadít a felesleges blúzodtól. A melltartódat gyorsan kikapcsolja, és szinte felfal a tekintetével. Legszívesebben magad elé kapnád a kezeid, de Karma pillantása azt üzeni, hogy nem kéne.
Ennyi öröme neki is lehet az életben.

Először csak pihekönnyű érintésekkel árasztja el a hasad és melled környékét. Aztán ajkaival és kezeivel folytatja bimbóid kényeztetését. Felszínesen lélegzel, elmédre bódító köd száll. Melledről lejjebb vándorol az ajkai, kiélvezi az elfojtott nyögéseid hangját. Amint a szoknyához ér a szája, felpillant az arcodra. Bólintasz is egyet, hogy még véletlenül se jusson eszébe félbehagyni amit elkezdett.
-Könyörögj érte, mutasd meg mennyire vágysz rám - suttogja érdes hangon a füledbe, majd beleharap a fülcimpádba.

Válasz helyett csípődet nekinyomod duzzadó férfiasságának. Karma önuralmával játszol, és ezt ő is tudja. Végül megacélozza magát és egy őrjítően lassú csókot nyom a szádra. Egy aprót beleharap az alsó ajkadba, majd elválik tőled. Értetlen tekintetedet csak egy sötét pillantással jutalmazza.

-Ha nem könyörögsz nem fogunk játszani - mondja majd kisétál a szertárból, fel sem véve a pólóját. A hátsó zsebében egy bilincs csillan meg.