Mindenki ismeri, nem? Vannak a gonoszak a jók és hát ebből mi lesz? Egy véget nem érő csata. Persze, persze ez így is van. Lucifer Isten kedvence(Létezik egyáltalán, vagy lehet tényleg több Isten lenne?) kibukott a "Mennyből." Ezt is tudjátok nem? Gondolom még azok is fogtak a kezükbe egy bármiféle bibliát, akik még a levegőben sem hisznek. De persze ezen kívül nagyok sok olyan dolog van amitől nem tudunk és nem is írnak. Én magam se vagyok abban biztos, hogy léteznek-e ezek a lények. Eddig még egyet se láttam a saját szememmel.

                                                                                      *

 Hátra dőltem a nyikorgó székemben, majd fel álltam, hogy kimenjek a konyhába egy kávéért. Koffein nélkül nem viszem sokra. Igen ki lehet jelenteni, enyhén függő vagyok. Kinéztem a konyha ablakon és csak a megszokott képet láttam. Csillagos ég és a rengeteg fa ami elzár a külvilágtól. Sokan örültnek tartanak ezért, de mégis megveszik amiket írok. A hideg keserű kávé íze végig futott a nyelvemen majd a gyomromba folyt. Szerintem én előbb teszem tönkre magamat, mint egy dohányzó. A hold nem volt teli, de így is elég volt ahhoz hogy világítson és ennek hála eléggé világos volt kint. Elég hamar legyűrtem a kávét a torkomon, majd vissza mentem a dolgozó szobámba. Megpróbáltam nem össze taposni a földön fekvő könyveket, bibliákat meg kitudja milyen papírokat. Vissza ültem a jó öreg forgós székembe majd folytattam a kutatásaimat. Vagy úgy háromszáz böngésző volt meg nyitva, így soha nem találtam meg azt amit kerestem. A szemeim gyorsan futották át az oldalakat, de semmi újat nem találtam. Semmi utaló arra, hogy pontosan mi történt Gabriellel, vagy éppen Michaelel. De legalább egy dologban biztos lehetek, Lucifer a mi gonosz Sátánunk. Vagy éppen ki minek gondolja. Én hinni akarok a bibliáknak, de sajnos nem voltam ott, amikor ezeket megírták, így nem nagyon tudok hinni. Elképzelni eltudom, de most, hogy ki az Istenünk vagy, hogy létezik-e az egy másik dolog. Nem a mostani kutatásom és nem hinném, hogy egyszer valaha is lesz. Ide-oda kezdtem forgolódni a székemben, mert egyszerűen nem jutottam előrébb. Mintha ennek az egésznek nem lenne értelme. Minden honnan valamilyen pont hiányzik, egy pont ami mindent megmagyarázna. Lehet ez egy pont vagy több is, de nincs. Nem létezik, vagy ha létezett is már nincs. Vagy eltüntették és kitörölték az emberiség  múltjából, vagy valahol elásták és létezik. Az utóbbinak sokkal jobban örülnék, de sajnos semmi jele nincs ennek. Hátra dőltem hagytam, hogy a  fejem is hátra essen, így láthattam a tiszta fehér plafont. Ami már igaz nem tiszta, mert teli van pókhálóval. Amilyen gyorsan megtömtem az agyamat információkkal, olyan hamar ürült is ki. Lehet ideje lenne egy kis pihenőt tartanom és ágyba mennem. Egy kis alvás rám férne, bár nem hinném, hogy eltudnék aludni. Valahogy olyan lehetetlennek tűnik most minden. Olyan érzésem van, mintha csak lebegnék a semmiben és csak gondolkoznék. Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy nincs az a pont vagy dolog ami elmagyarázná ezt az egészet. Az egész történetet, hogy pontosan mi miért volt. Lehet van egy kapu vagy valami, csak mi emberek erről nem tudunk. Lehet jobb is lenne, mert lehet, hogy egyszerűen csak feje tetejére állíttatnánk a saját világunkat. Egyenlőre mindennek megvan a maga súlya és rendje. Ez alkotja az összhangot, amit így kéne hagynunk. A gondolataimat egy hirtelen mennydörgés szakította meg. Éppen elakartam mesélni a falnak, hogy szuper vihar lesz, erre pont ebben a pillanatban megy el az áram. Kint zuhogni kezdett az eső, az ablakon lehetett hallani a víz cseppek kopogását. Mérgelődve mentem a bejárati ajtóhoz és amikor kiakartam lépni, sikeresen frászt kaptam az ott álló embertől. Egy kapucni takarta az arcát így nem láttam belőle sokat. Jóval magasabb volt mint én, én valami töppencs alien vagyok vagy valami. Sokan aranyosnak tartanak ez miatt engem. 

- Óh drágaságos Daniel, sikeresen megidéztél egy démont, mi ebben a rossz dolog? Talán elmegy az áramod és így nem tudod keresni azt amit tudni szeretnél? Egy cserét ajánlok és mindent megkapsz. - A férfi felemelte a fejér és egy hatalmas vigyor volt az arcán aminek köszönhetően láttam a nem ember fogait. Kikerekedett szemmel néztem rá. Képtelen voltam felfogni, hogy tényleg sikerült megidéznem egy démont. Én azt hittem ha idézek egyből megjelennek. 

- Óh kedvesem, dehogy. Mi csak akkor jelenünk meg ha úgy gondoljuk ez a megfelelő pillanat rá. Szóval gyors leszek. Adsz nekem valamit aminek örülni fogok, én is adok neked valamit aminek te örülni fogsz. - Az egész testem remegni kezdett. Egy dolgot adni a démonnak, ami neki megfelelne? Antik váza tökéletes lenne, nem? Csak, hogy nem szeretem a vázákat az összeset összetöröm és így, ennek hála egyet sem tartok. Az életemet meg nem akarom lerövidíteni. 

- Ketyeg az időd, ha két másodpercen belül nem mondod ki, amit hallani akarok, akkor soha többé nem lesz arra esélyed, hogy rájöjj mi folyik a mi világunkban. Soha nem fogod megtudni, azt amit mi tudunk...A tudásnak ára van, ezt te is tudod Daniel. - Nehezen nyeltem. Most vagy soha és igaza van. Dolgokért mindig fizetni kell...

- Áll az ajánlat... - A hangomra nem ismertem rá, rekedt és halk volt. Hideg izzadság folyt le a homlokomról. 

- Pompás! Tudtam, hogy jó ötlet veled alkut kötni. Tessék, de vigyázz erre a könyvre. Sokat ér ám! Ami a szerződést illeti... - Egy könyvet nyomott a kezembe amire egy papírt tett és egy tollat nyomott a kezembe.

- Itt és itt írd alá, egyet te tartasz meg egyet én. - Remegő kézzel aláírtam, még  azon is gondolkoznom kellett, hogy mi a saját nevem.

- Tehát, amit kérni fogok az nem most lesz. De a közel jövőbe eljövök érte és meg kell adnod azt amit én akarok. - Ezzel ahogy megjelent eltűnt, a vihar ami vele jött az is elcsitult és az áram is visszajött. 

- De mi lesz antik vázával, vagy egy pizzával...Hisz tökéletes fizetés lenne..- ezek voltak az utolsó szavaim a sötétségbe, majd becsuktam az ajtót és egyenesen az ágyba mentem. Ezek után rám fér egy kis pihenés.