Izgatott voltam, de ez csak természetes, hisz annyi idő után újra láthatom Harryt. A király és két katonája kíséretében mentem végig a városon. Mikor odaértünk az akváriumokhoz újfent elakadt a lélegzetem.
- Szegény sellő társaim. Ki kell őket szabaditanom!
- Itt vagyunk tengeri csillagom, ahogy kérted.❤
Itt volt a nagy alkalom. Csak bátran.
- Új kérésem lenne.
- Igen, delfinem?❤
- Enged szabadon az összes sellőt! Egy se legyen többet bezárva.
A válasz megdöbbentő volt.
- Hülyének nézel, aranyom? Katonák! Be a többi közé!
Alig jutottam szóhoz. Rettegés fogot el.
- De...de hát....a bájital.
- Szerinted királyként, mégis hányszor próbáltak az évek során merényletet elkövetni ellenem? Mindenre fel vagyok készülve. Egy különleges varázs krémmel van bekenve az arcom ami minden bájitalt hatástalanit (no meg a miteszerek ellen is csodákra képes). Nekem csak annyi volt a dolgom, hogy játszottam a szerepemet.

Nyílt az akvárium teteje és már bent is voltam. Ahogy végignéztem láttam, hogy a sellők többsége alultáplált és sebesült.
- Sziasztok...
- Fufufu, új husi. - Enyém lesz a karja. - Enyém pedig a formás mellei. - Együnk, együnk!
Nem tudtam hova úszni. Olyan volt mintha éhes oroszlánok közé keveredtem volna. A szemeikben semmi emberit nem véltem felfedezni.
- Kérlek, ne... Beszéljük meg...
Minden hiába, rám vetették magukat.
-AZONNAL FEJEZÉTEK BE!!
A sellők eltávolodtak tőlem. A hangot ami megmentett ezer közül is megismerném.
- Jól vagy?
Hátranéztem és igazam lett.
- Harry?
- Jézusom... Nia?
Sírva úsztam oda a bátyámhoz.
- Úgy hiányoztál, te barom.
- Ami azt illeti tényleg egy barom vagyok. Azt hittem egymagam majd képes leszek sikerrel járni. Hogyhogy itt vagy?
- Felszabaditjuk a királyságot.
- Mii?
Ebben a pillanatban egy vörös tengeri csikó úszott oda az üveghez.
- Nia kisasszony!
- Horus?
- Megmentem, de csak azért mert olyan kedvesen bezárt engem a ládába.
A kis teremtmény szavai szíven ütöttek.
Nemsokára egy egész rajnyi csikó jelent meg, hátukon pedig egy gigászi szikladarabot hoztak amit ráejtettek az üvegre.
- Szabadok vagyunk!!

**********

- Tudod, én és Harry gyerekkori jóbarátok voltunk.
- Oh, ez remek.
- Ja, de már biztosan halott.
- Honann veszed?
- Aznap mikor idejött, a király elfogta és soha többet nem láttam már.
Irisnek elege lett.
- Azért mert nem látod, még nem azt jelenti, hogy halott! Nem mondj le ilyen könnyen a barátodrol!
- De hát mit tehetnék?
- Elmegyünk a várba és kiköveteljük a választ.
A lány ismét egy katona alakját vette föl.

******
Vapor király visszaért a várba és nem kicsi meglepetés várta. Két sellő és tucatnyi megégett cápa katona.
- Mi a f#sz van ma? Nem rég fogtam el egy sellő lányt erre két másik bukkan föl!
- Sellő lányt? Hol van Nia te mocsok?!
- Neked ahhoz semmi közöd! Úgy is nemsokára meghaltok.
Luke abban a pillanatban egy csepp félelmet se érzett.
- Te nem vagy méltó rá,hogy király lehess. Te csak egy féleszű cápa vagy.
- Hogy merészelsz így beszélni a nagy Vapor Bloodywaterrel!? Ezért csúnyán meglakolsz!
De nem történt semmi. A trónteremben két váratlan alak felbukkanása mentett meg minket. Iris és egy idegen fiú.
- Nagybátyám?
A király teljesen ledermedt.
- Te vagy Nico, az öcsém lánya?
- Monochra Bloodywater.
- Mit keresel itt?
- Ezt én is kérdezhetném. Egyébként meg szégyeld magad, hogy nem tudod! Én és Nico felosztottuk egymás között El Doradot. Én a tengereket uralom, ő pedig a szigeteket.
- Ezt nem hagyhatjuk!
- Úgy nézz ki csakugyan olyan ostoba vagy mint ahogy az apád állitja. Neked nem a sellők oldalán lenne a helyed, te elcseszett ribanc!
Ashton nem tudta vissza fogni dühét.
- Te csak ne mond meg, hogy kikkel legyen és mikor! Jogában áll eldönteni!
Vapornál betelt a pohár. Ash fejéhez vágott egy üvegcsét amiböl zöld por terjedt szét. A fiú összeesett és fuldoklott.
- Ash!! Mit csináltál vele?!
- Fufufu. Játsszunk egy kis játékot. Ez a varázspor fél órára visszaállitja a sellők tengerhez kötött állapotát, magyarul a szárazföldön megfullad. Ki kell vinned a várból, ÁM ha így döntesz ez a szigonypuska el fog sülni. -Mutatott az egyik katona kezében lévő fegyverre.-
- Vízet.....Tengervízre van szükségem..... Luke....segíts.....
Lukey karjaiba kapta barátját és futott. Alig tett meg fél métert és már is a hátába állt a szigony.
- Ghááááá!!!
Tovább szaladt de ezuttal a bal lábába kapott. Összecsuklott.
- Háháháháhá!! Mi a baj? Ha nem sietsz a barátod meghal!

Niall rosszul volt. A trónteremben látottak teljesen felkavarták. Harry miatt ment oda, de ez már nem számitott. Úgy érezte, hogy a harag és a düh egyre csak nő benne a király iránt.
- A városom lakóit elüldözte és megölte, köztük az apámat és az anyámat is. Aztán pedig megtartott engem élő játékszernek. Esküszöm, hogy megölöm!!
Ekkor egy régi emlék jutott az eszébe.
" - Fiam. Ezt a két szót csak is annak a szemébe mond akit szívből gyűlölsz. Igérd meg, hogy ok nélkül sose fogod kimondani."
Itt volt az idő.
- Iris. Vidd ki a fiúkat a várbol. Miattam ne aggódj.
A lány éppségben kiért a teremből.
- Mit forgatsz a fejedben csicska Niall?
- Véget vetek az uralmadnak. Mindenkit meg fogok bosszulni.
- Háháhá! Álmodban.
- Vapor Bloodywater, JÉG VELED!
A trónteremben ugrásszerüen lehült a levegő. A falak és a padló befagyott. Niall szőke haja fehérré vált, szemei pedig rideg kékekké.
- Mi az ördög?!
- Niall végre előhívott. Ügyes fiú.
- Ki vagy te?
- A nevem Lain. A Valkür aki végezni fog veled.

Niall végre összeszedte magát.
Next: 63.[28.] Luminier part 8, Viszlát