Aznap másfél óra séta után jutottunk el a bázishoz. Lehet, hogy mindennap futok, de ez még nekem is sok volt.
- Mi az kidöglöttél?
- Hát el kellene pár új láb...
- Bocsi, de muszáj volt kerülő utakon mennünk, nehogy meglássanak.
Odabent minden ugyanolyan volt mint tegnap. A társaság egy része edzet, voltak akik az asztal körül ettek és beszélgettek, mások törökülésben meditáltak. Egy huszonéves fiatal köszönt rá Shawnra, majd ide is jött.
- Hello, Zayn.
- Csö. Ki ez a srác? Újonc?
- Igen ez lesz az első napja itt. Ryan ráér?
- Azt hiszem még negyed óráig tart a délelőtti edzés.
- Köszi.
Tovább haladtunk. Kérdezni akartam de úgy nézz ki barátom olvasott a gondolataimban.
- Zayn a csapattársam. A nagyobb küldetések során vele vagyok beosztva.
- És Ryan?
- Ő a mi vezetőnk. Az egész társaság legfelsőbb vezetője. A szabály szerint minden újonc útja hozzá vezet elsőként.
Negyed óra múlva, ahogy Zayn is mondta véget ért a fiatalok edzése.
- Maradj itt.
Shawn beszélt vele kicsit majd visszajött.
- Oké vár téged a sátrában. Az ő sátra az a hatalmas. Nem lehet eltéveszteni.
- Akkor megyek is.
- Liam, várj!
- Mi az?
- Legyél őszinte. Ne próbálj meg hazudni mert úgy is rájön. Ha valamire, hát a hazugságra allergiás. És még valami... Sok szerencsét Liam.
Mindezt egy olyan meleg mosollyal megspékelve aminek senki se tudna ellenállni.

A sátor bejáratánál egy tábla állt a vezér nevével.
" Ryan Summerholder"
Odabent egy fenékkel találtam szembe magam. Méghozzá egy szép, formás fenékkel.
- Hmm tudnék vele mit kezdeni. Na álljon meg a menet!!
Az agyam kapcsolt. A segg a leendő főnökömhöz tartozott. Arcomba szökött a vér. Köhögtem párat, hogy itt vagyok.
- Fenébe!
Zavartan kapkodta fel a gatyáját. Az előtte térdelő fiú pedig kiszaladt.
-.........
- Bocsi, nem tudtam, hogy máris itt leszel. Szóval te lennél az új fiú akit Shawn hozott?
- Igen, uram. A nevem Liam.
Kék szemeivel mintha a lelkembe nézne. Kellemetlenül éreztem magam de tűrtem a tekintetét. Hosszú percekig némán néztük egymást.
- Hmm.
Ennyi. Csak ennyire méltatott engem.
- Ez a Shawn gyerek... Idehozz nekem egy harcost, de a fél karja hiányzik. Tudod, ez szívfájdító látvány. Látom rajtad, hogy egy született harcos vagy de komoly veszteség ért. Gondolom haragszol arra aki ezt tette veled.
- Nem. Nem haragszom rá mivel a barátom.
- Oh, ez meglepő. Viszont igazat mondtál és ezt díjazom.
Felkapott az asztaláról egy Hegyikristályt.
- Látod Liam, ez a kristály vagy te. Egy csiszolatlan darab. Ám ha nekem dolgozol tökéletes gyémántá fogsz válni.
- Akár még félkarral is?
- Akár még félkarral is. Semmi se lehetetlen. Egyébként nem szoktam meg kérdezni, de mi a vezetékneved?
- Payne.
Ryan ledermedt.
- Te vagy Geoff és Karen fia??
- Maga ismeri a szüleimet?
- A szüleid mentették meg az életemet. Na, de ez nem számít. Most kérlek távozz.
Nem akartam elmenni, de ellenkezni se akartam a vezérrel.
- Rendben van de erre később még visszatérünk.
Bólintott. Kifele még utánam vetette.
- Mától Shawn csapatához tartozol.

\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/

Egy sötét szobában, egy ismeretlen férfi iszogatta a vörösbort. Másik kezében egy levágott fejet dobálgatott.
- Ennyi volt a nagy láva használó Max.
Ördögi kacaja bezengte az egész szobát.

Egy új ellenség bukkant fel a színen. Vajon mit rejt Ryan múltja?
Next: 42. [7.] Az első nyom