https://youtu.be/Ssn4xJYMpEY

Waimanalo utcái élettel teliek voltak. Sajnos túlságosan is. Egy hónapja már, hogy elvesztettem a jobb karomat de még mindig nem szoktam meg, hogy az emberek megbámulnak amerre csak járok. Hiába is takargatnám, aki akarja az úgy is észrevenné. Az én döntésem volt, hogy megváltam tőle - igen Calum vágta le, de én voltam az aki bedobta a lávába- de egyre inkább kezdtem megbánni. A segítő jobbom nélkül gyengének, védtelennek éreztem magamat. Most is a gyengébb bal kezemben viszem a bevásárló szatyrot, hogy legyen ebédje Mali Koának és anyának. Mióta elszállásoltam őket a Goldenpalm Hotelban, szigorúan megtiltottam nekik, hogy elhagyják a lakosztályukat, így aztán én lettem a beszerző. Nem tudom meddig, hisz a pénz csak fogy és még nem találtam rendes munkát, a bérlést meg ugye muszáj kifizetni.

Ahogy így elmerültem a gondolataimban az egyik sikátorból egy idős hajléktalan engem szólítgatott.
- Fiatalember legyen szíves adni egy kis aprót.
Nem tudtam mi tévő legyek, csak álltam ott bambán.
- Csak egy kevéske aprót kérem. Elég öt cent is ha többet nem óhajt adni. Kérem mentsen meg az éhhaláltól!
Az angyalka a vállamon felülkerekedett az ördögön. Odamentem és ledobtam elé egy 5 dollárost.
- Legyen szép napja öreg.
Ebben a pillanatban öten-hatan ugrottak elő a kukák mögül. Teljesen bekerítettek.
- Grat Liam. Az átkozott jó szíved megint bajba kevert.
Az álszent csöves felröhögött.
- Még ekkora lúzert! Simán besétált a csapdába.
- Mit akartok tőlem?
- Minden vagyonodat, és persze az életedet.
- Nézd főnök, félkezű. Olyan mint egy védtelen, szárnya szegett kismadár.
Nos ez a kismadár hátra rúgott egy akkorát, hogy a pasas elköszönhetett a férfiasságától.
A bunyó elkezdődött! Mindenki kezében tűz gyulladt.
- Ezek ifritek? Mi van velem? Máskor megszoktam érezni ha valaki ifrit.
Mindent beleadtam a harcba, de sajnos hamar túlszárnyaltak engem.  Minden irányból repültek felém a tűzgolyók szüntelenül. Nem volt lehetőségem se visszatámadni, se védekezni. Elhagyott az erőm, fél térdre kényszerültem. Az egyik ifrit oldalba rúgott minek következtében elterültem mint egy szőnyeg.
- Kifeküdt! Gyerünk fiúk, ne kíméljük!
Zúdultak felém a rúgások és a  taposások. Nem tudtam mit tenni. A menekülés gondolatát kizártam a fejemből, a büszkeségem nem engedné.
- Picsába! El fogok ájulni.
Egy ismeretlen hang töltötte be a levegőt.
- Pokoli tűz Piton!
A tűzkígyó egytől-egyig elégette a huligánokat. Egy fiatal srác állt fölöttem.
- Te jó Isten! Minden oké?
A kezét nyújtotta, hogy felsegítsen.
- Voltam már jobban is...
A fiú fiatalabb volt tőlem, ugyanakkor magasabb is.
- Gyere velem. El kell látni a sérüléseidet.
Nem ellenkeztem. A szatyor úgy is elégett.
- Ki vagy te?
- A nevem Shawn. Egy jó ifrit vagyok akárcsak te.
- Honnan veszed, hogy én jó vagyok?
- Láttam, hogy pénzt adtál a hajléktalannak. Sajnos egy kicsit óvatlan voltál.
- Na igen... És amúgy hova is megyünk?
- Egy nagyon zsír helyre.
Értetlenül néztem rá.
- Majd meglátod.

\/\/\/\/\/\/\/\/\/\/

Utunk egészen a kikötőig vezetett. Egy elhagyott raktár épület előtt álltunk meg.
- Megérkeztünk.
- De ez csak egy régi raktár.
- Régen lehet az volt, de most ez a főhadiszállása a tripla T-nek.
- Tripla T? Sose hallottam még róla.
- A Tűz Titkos Társasága. Egy csoport ahol olyan ifritek gyűlnek össze mint te vagy én. Sajnos alig vagyunk ötvenen.
Odabent egy másik világ tárult a szemem elé. Sose láttam még ennyi ifritet egy helyen.
- A nyugati részben a profik és a haladók edzenek, a keleti szárnyban a kezdők. A mi célunk északra van, a gyengélkedő.
- És Délen?
- Ott a közösségi pont. Ott szoktunk összeülni az étkezésekor vagy csak szimplán beszélgetni.
Lenyűgözött ez a jól megszervezett rendszer. Úgy éreztem,hogy megtaláltam a helyet ahová mindig is tartozni szerettem volna. Rezget a telóm. Egy SMS-t kaptam Mali Koátol.
" Liam merre vagy? Ugye nem esett bajod? "
Banyek totál kiment a fejemből az eredeti úti célom.
" A vásárlást már megoldottam. Gyere haza hiányzol."
- Minden rendben?  Kérdezte aggódva Shawn.
- Ne haragudj de nekem most haza kell mennem.
Indultam volna de Shawn elkapta a kezemet.
- Várj! Hisz el se látták még a sebeidet.
- Eb csont beforr.
- Legalább hadd kísérjelek haza.
- Egyedül is haza találok. Nem szorulok a segítségedre.
Elrohantam meg se várva a válaszát.

Liam kettős élete megkezdődött.
Next: 38.[3.] Egy új világ vízein