A szerelőmunkák meglehetősen nehezek voltak. Voltak olyan gépek amik csak félig voltak összerakva, s voltak olyanok amik semennyire sem. Szerencsésnek tartottam hogy a dolgaink fele még meg volt. Felszerelések, ilyenek. Amúgy sem bővelkedtünk sok mindenben, hát most! Persze, mint mindig úgy most is tele voltunk reménnyel.

" Jó, ide tegyétek azokat, oda meg mehetnek a kommunikációs műszerek! Ha kész van azonnal szóljatok!" - Mutattam oda a hadnagynak. - " Jól van pörgessük fel a tempót!" - Tapsoltam kettőt. Mindenről tudni akartam, kivétel nélkül mindenről. Közben ugyan láttam a szemem sarkából hogy Rey figyel, de figyelhetett mást is. Sok látni való volt a régi bázison, megtehette hogy kinézelődje magát.Az egész olyan volt kicsit mint egy hatalmas múzeum. Meg volt a hely varázsa...ha lehetett annak mondani. Közben a kezembe kaptam egy jelentést, majd odasétáltam vele Organa tábornokhoz. Ő egy széken ült egy stratégiai térkép előtt. Mint mindig, úgy most is gondok nyomták a vállát. 

" Tábornok...öhm...Leia" - A kezébe adtam a jelentést miután rámnézett.- " Tényleg nem akarom zavarni, de ezen rajta van minden ami kellene. Tudom hogy sok, de ezek nélkül nem boldogulunk. " - Ahogy a szemeibe néztem hirtelen megfogalmazódott bennem hogy talán most ugyan azok a gondolatok nyomják a lelkét mint nekem. Honnan lesz felszerelésünk? Honnan lesznek gépeink? Aztán csak hallgattam egy percig. 

" Köszönöm. "- Mondta ki végül. Átvette a jelentést. Biccentettem. 

" Szívesen." - Szóltam, s kimentem. De még mielőtt kimentem volna ő utána szólt:

" Poe!" 

" Igen? "

" Ne higgye hogy nem tudjuk beszerezni ezeket... a gépei egy héten belül itt lesznek. A szavamat adom. " - Mondta halkan. Biccentettem, s bár tudtam hogy ez egy csodával felelne meg,mégis hittem neki.

" Köszönöm. " - Haloványan elmosolyodtam, azzal kimentem.

  Hűvösebb szél szűrődött be a betörött ablakokon keresztül, s végre nem azt a füllesztő meleget éreztük mint amikor leszálltunk. Megálltam a bejáratnál, s a csillagokat néztem. Már este volt. Mások pihentek, ám egyenlőre én nem tudtam. Gyönyörű volt az ég. 

" Mit szólsz kishaver, innen akár el lehetne látni az univerzum végére is, nem?"- Pillantottam BB8-re. A kis droid felnézett az égre, majd vissza rám. Pittyegett egy párat. 

" Igen, ő is alszik."- Biccentettem. - " Nah jó talán nekem is kellene... de most egy ideig még nincs rá kedvem. Korán van pajti, ráérünk. Egyenlőre. " - Balra biccentette a fejét. Habár elég sötét volt a bázison, és nem lehetett sok mindent látni, de én is ugyan arra néztem amerre ő. A falon kopottas betűkkel az állt: fegyver raktár. 

" Hmm.. Tudod, lehet igazad van. Miért is ne? Talán még lehet itt pár dolog amiről nem tudunk. " 

________________________________________________________________________________

A nap első fénysugarára ébredt. Felült, majd úgy döntött hogy ma korábban kel. Össze akarta szerelni a fénykardot. A fénykardot amit ő és Kylo Ren bontott szét. Visszagondolt a pillanatra s kirázta a hideg. Hasonló ereje volt mint neki, ám mégis rosszra használta. Vele tarthatott volna ám Ben Solo elveszett..örökre. Felállt s rövid reggeli rutinok után kiment. A Sólyom a bázison kívül állt, még nem a hangárba egyenlőre. A rámpáról lesétálva megállt és a sivatagot nézte. A vízión gondolkodott, majd úgy döntött elmegy megkeresni a helyet amit látott. Talán másnak balgaságnak tűnt, hisz a sivatag majdnem mindegyik pontja azonosnak tűnt, de Rey úgy gondolta hogy majd az Erő vezeti az útját. És hogy majd az Erő megmutatja merre lehet az a hely. Lassan indult, ráérősen ballagott s senki sem követte őt a sárga-fehér guruló droidon kívül. BB8 már elég korán fel-alá ténykedett így azonnal kiszúrta a lányt. Csendben gurult utána a homokban. Rey ugyan még nem tudta merre indul, de úgy gondolta hogy előbb utóbb lesz értelme a sétának. Ahogyan előre ment a botjával a kezében a hátára tette azt. Nem gondolt arra hogy a sivatag veszélyes is lehet... Érezte hogy az Erő szólítja őt, hogy valahol a közelben kellene megállnia. A hőség közben elviselhetetlen kezdett lenni, s ilyenkor magában már hiányolta hogy a régi fosztogató ruhája nincs vele. Hosszú percek, sőt órák telhettek így el csöndben. A rádiója vele volt, de kikapcsolta, így társainak sejtelme sem lehetett arról hogy hová tűnt, egyenlőre.  Oly sokáig ment hogy egy idő után már-már azt hitte körbe-körbe megy... aztán megpillantotta... egy barlang volt. Régi, beomlott szobrok jelezték hogy régen ez fontos lehetett valakiknek....úgy tűnt mint egy temetkezési hely. Vagy egy templom. Rey kíváncsi volt s ezt a kíváncsiságot nem is akarta nagyon tagadni. Kezét maga elé tette,egy pillanatra mert elgondolkodott rajta hogy vajon a Sithek vagy a Jedik temploma lehetett az épület. Aztán leengedte a kezét... " Mindegy."- Gondolta. - " Bármelyik is lehet, sokat tanulhatok. " 

Felnézett a megfeketedett szobrokra, majd elindult előre.