A menekülés egy ideig talán véget ért. Talán örökre.- Gondolta magában naivan a lány. Az ablak mellett ült, miközben a csillagok hol el, s hol feltűntek. Fényes ragyogásukat elmosta a hiperűr-alagút szerű menetiránya, mint egy átkozott homokvihar. Rey fázott. Az űrben hideg volt. Csakúgy mint az Ahch-To bolygón az eső, vagy a Starkiller bázison a hó. Karba tette a kezeit, majd dideregve a tükörképét nézegette ami visszapattant a csillagok palettája mellől is. Egy sápadt, kialvatlan arc. Mogyoró barna szemei kicsik voltak, és megcsillantak reménytelien amint visszaléptek a normál térbe. Talán most már megnyugodhat. Talán nem kell több ember halálát látnia. Talán...talán végre eseménytelen napok elé nézhetnek. 

Felállt, majd megigazította az övét, és kilépett az Ezeréves sólyom folyosójára. Hol lehetnek? Mi ez a hely? Az ő kabinjából, - mely csaknem egy parányii fülke volt, semmi több- szinte semmit nem lehetett látni. Nemgondolt semmire sem, de azért remélte hogy Leia és a többiek olyan helyre vitték a hajót míg pihent, ami megfelelő lehet egy bázis alapítására. Ami végre adna egy kis nyugalmat, hogy összeszedjék magukat. Rey nem vesztette el a reményt az Ellenállásban. Tudta hogy sikerülhet legyőzni az első rendet ha összefognak. Egyenesen a hajó pilótafülkéjéhez ment ahol most Poe Dameron ült helyette. Chewbacca rosszallóan morgott egyet ahogyan a lány megjelent. 

" Jó reggelt."- Mosolygott Poe amint a lány felé nézett.- " Nézd csak. Megérkeztünk. " - Rey kinézett a fülke üveges ablakán. Alattuk egy bolygó terült el. Nem a legszebb: egyszerű zöld árnyalatából a távolból megannyi szürke keveredett. Hatalmas fekete esőfelhők szegték a láthatárt, és Rey most észre sem vette a másik, kisebb égitestet ami azonban sokkal közelebb volt hozzájuk. 

" Ez... elég esősnek néz ki. De talán megteszi. " - Pillantott a férfira. Poe elmosolyodott. Arca kedves volt, mint mindig s szemeiben olyan ki nem oltható tűz, s lelkesedés lobogott amit Rey még soha nem látott egyetlen másik pilótában sem.

" Nem az a nagy!" - Felállt hogy helyet cserélhessenek, így amikor Rey leült már látta a holdat. Kősziklák sivár halmának tűnt, ami semmiképpen sem volt vonzó. - " Látod, az ott... az  Ambria. Kis bolygó, de épp elég arra hogy újrakezdjük. És ami a legjobb hogy teljesen lakatlan. Egy nagyon régi helyőrség van itt...amit még a régi háborúkban használt a köztársaság. " - Rey a férfi szemeibe nézett és haloványan elmosolyodott. - " Mit gondolsz beválhat?" - Kérdezte tőle a pilóta. 

" Igen. Be. " 

" Ha te ezt mondod, akkor én is. " - Rey a fejére vette a kommunikációs berendezést, azzal megérintett pár ősöreg  gombot a vezérlőfalon. Az ősöreg gépezet felnyögött, mintha ezernyi alvó szegecselés adta volna a tudatukra hogy már unják a menekülést, majd a Sólyom elindult előre. Az Ambria közeledett feléjük, s ők is a bolygóhoz mely egyre nagyobb s nagyobb lett. 

" Jól van, csak lassan. " - Helyeselt Poe, de nem moccant, mert tudta hogy amint megpróbálná átvenni a másodpilóta ülést Chewbacca-tól, a hatalmas vuki azonnal a fejét venné. Rey óvaosan manőverezett, és bár fáradt volt, mégis úgy navigálta a gépet mint a legprofibb pilóták. - "Hol tanultál vezetni?" - Kérdezte tőle a férfi. 

" Sehol. Öhm, nem tudom. Ez magamtól jött. "- Mosolyogta továbbra is a lány, s a Sólyom immár belépett  a légkörbe. Rey szemei nagyobbra nyíltak, hisz csak akkor vette észre hogy az Ambria egy sivatag bolygó. A hatalmas szikla formációk ugyan kiemelkedtek a homok tömegből, s a helyőrség is közeledett már, de a hold leginkább a Jakku-ra emlékeztette őt. A helyre ahol felnőtt. 

" Ahhoz képest egész jó vagy. Egyszer beülhetnél az egy x-szárnyúba. Lefogadom hogy tetszene neked!" - Pillantott rá Poe. 

" Egy sivatag, Mint otthon. " 

" Hát, ez már a mi otthonunk is. És legalább te itt leszel hogy jó szerencsét hozz. " - A lány vállára tette a kezét gyengéden, s amint egymásra néztek tudták hogy biztonságban lesznek. A bolygó egyre csak közeledett: s talán az úgy áhítozott eseménytelen napok végre elérkeznek feléjük... egy darabig, biztos.