Kivettem a hűtőből a hideg borogatást, majd lefeküdtem az ágyra, és rátettem az orromra. Nagyon égetett a fémkarika, ami bele volt téve. Anya szólt, hogy fájni fog, és nem rakassak orr PC-t, de nem hallgattam rá. Fájdalmasan felszisszentem, ahogy a hideg zacskó - talán borsószacskó - rohamosan csillapította az égést. Ahogy pár perc múlva levettem róla, megpróbáltam óvatosan megmozgatni a karikát, de ahogy egy kicsit is hozzáértem, kibuggyantak a könnyeim. Ha ezt tudom, hogy így fáj, meg se csináltatom. Kis idő elteltével már csillapodott a fájdalom, és hozzá tudtam érni. Előhalásztam a táskámból a tükröt, majd megnéztem magamat. Vörösen piroslott az orrom, és a szemfestékem lefolyt. Ahogy felálltam, megcsörrent a mobilom. Ránéztem a kijelzőre, majd elhúztam a zöld csíkot, és odaemeltem a fülem mellé.

- Fájt? - kérdezte legjobb barátnőm, aki sajnos nem ért rá eljönni velem.

- Hát, most nem annyira. De az előbb nagyon fájt.

- Jól néz ki legalább?

- Hmm.... Aha - bólogattam magamba, majd még egyszer elővettem a tükröm, és elforgattam a fejemet jobbra- balra.

- Kíváncsi leszek, hogy mit fognak szólni a többiek - elköszöntünk, majd letettük a telefont. Szerintem nem fognak szólni semmit, mert nem nagyon foglalkoznak velem. Fősuli. Ahol az embert már felnőttként tekintik. Jó, mondjuk részben azok is vagyunk. Ahogy eltettem a telefonomat a táskámba, a vállamra tettem és elindultam a szobám felé. Átöltöztem kényelmesebb ruhába, majd lemostam magamról az aznapi sminkemet.