"Hátrahajtottam a fejem és csak bámultam ki a fejemből.
Körülbelül fél óra múlva éreztem, hogy megmozdította az egyik ujját."

Hirtelen ültem fel és nagy szemekkel néztem rá.

- Itt vagyok Zack. Nincs semmi baj. Minden rendben.- suttogtam neki, miközben egy kicsit megszorítottam az ujjait.

Szemeit próbálta kinyitni, de kudarcba fulladt. Próbált beszélni, de nem tudott, mert kiszáradt. Gyorsan odanyújtottam a poharat, amiben egy szívószál volt. Mikor kiitta az egészet visszadőlt az ágyba, de még mindig csukva volt a szeme.

- Köszönöm Beth. Ugye a többiek jól vannak? Az összes Zulák meghalt, ugye? - nyögte ki.

Hirtelen kiszáradt a szám és egy hatalmas gombóc keletkezett a torkomban. A szívem őrült tempóban kezdett el verni.

- N.. ne.. nem Beth vagyok.- nyöszörögtem

Egyfolytában Zacket figyeltem, bár egy kicsit homályosan láttam.
Kinyitotta az egyik szemét és rám nézett. Felemelte a kezét és rám mutatott.

- Bevetted!- kezdett el nevetni.

Megrökönyödve néztem le rá. Pislogni is elfelejtettem.
Kinyitotta a másik szemét és lassan feltornászta magát ülő helyzetbe.  Óvatosan megfogta a kezem, és belecsókolt a tenyerembe.

- Csak vicceltem, Rosie.- fektette a fejét a tenyerembe.- Sose felejtenélek el.

Ez egyszerre volt aranyos és bosszantó. A szabad kezemmel megfogtam egy újságot és elkezdtem ütlegelni.

- Te őrült idióta barom. Tudod hogy megijesztettél.- kiabáltam vele és közben folytak a könnyeim.- Utállak. Tudod mi játszódott le bennem? Tudod, hogy féltem.- kapálóztam tovább ő pedig próbált védekezni. Beszélt hozzám, de meg sem hallottam. Hirtelen leeresztettem a kezeimet és ledobtam az újságot.- Úgy féltem hogy elveszítelek.- rázkódott a vállam.

- Sajnálom. Azt hittem, hogy fel tudlak vidítani.- motyogta halkan miközben átölelte a csípőmet és a fejét a hasamnak dörgölte. Megfogtam a tetkóját és elkezdtem csavargatni a haját.
- Többet ne csinálj ilyet.- suttogtam

- Megígérem.- az állát a hasamnak döntötte és úgy nézett felfelé.- Szeretlek.

- É...

- Megtudhatnám, hogy a biztonsági őr miért mondta az előbb, hogy a lányom ütlegelni az egyik beteget?- jött be apu a szobába ezzel elrontva a drámai pillanatot.- Oh. Bocsánat, ha zavartam.- húzta el a száját.

- Semmi baj.

- Zack. Beszélnünk kell. Rose te is maradhatsz- ült le komolyan az egyik székre

- Van valami baj?- húzta fel a szemöldökét.

- Még csak kétszer voltál nálam, mert az előző orvosod nyugdíjba ment. Megnéztem az aktádat, és tudod mit láttam?- Zack csak megvonta a vállát.- A motor baleseted óta 25x voltál már kórházban. Már szinte törzsvendég vagy. És még tudod mi a furcsa? Semmi betegséget nem láttak nálad.

- Ezzel azt akarja mondani, hogy szimulálok.- kerekedett ki a szeme

- Dehogy. Viszont szeretném az igazat hallani.

Sziasztok! A sok kihagyás után gondoltam megleplek titeket egy résszel. Remélem tetszik nektek.
Puszi mindenkinek
SziL.