"- Ahhj. Szemét vagy.- hisztiztem és felvettem a sisakot.
- De te szereted a szemetet. Na pattanj fel.- ütögette meg a motor hátulját."

Olyan egy óra elteltével értünk egy erdőbe. A motort leraktuk a szélébe, és kézenfogva mentünk egy kis ösvényen. Egy kis tisztásra értünk ki, ahol egy tó volt. Gyönyörű hely.
A tó melett egy pokróc pihent.

- E.. ezt hogyan?- néztem rá csodálkozva.

- Az az én titkom.- kacsintott- Na gyere

Megfogta a kezem és a plédhez vezetett. Leültünk és én pedig azzal a lendülettel dőltem hátra. Zack pedig a könyökén támaszkodott. Élveztem a napsütést és a madarak csicsergését.

- Tudod miért szeretek itt lenni?

- Hmm?- kérdeztem vissza csukott szemmel

- Emlékeztet a vörös erdőre. [Álomvilágot hívja így szerk.] Tudod, egy idő után függők leszünk. Mindig ott szeretnénk lenni. Halottam már olyat, aki nyugtatót szedett, hogy több ideit álmodjon. Olyasmi mint az Eredet című film. Ismered?- nézett le rám.

- Ühüm.- bólogattam.- Te is függő vagy?

- Egy kicsit. Mér nem szeretek a városban élni annyira. Leginkább itt tölteném el az időmet, de próbálom tartani magam.

- Értem.- húztam el a számat.- Kérdezhetek valamit?

- Persze.

- Tudod, ezen már sokat gondolkoztam. Nem tudom emlékszel e. Még a legelején mondtad, hogy te voltál az utolsó aki az erdő közepére jött. És akkor Aaron?

- Huh. Hát őt már nem igazán tartottam számon az agyamban. Azt hittem, hogy már rég meghalt.- komoly hangon beszélt.

Feltornáztam magam és odabújtam mellé. Fél karral átkarolt és egy puszit nyomott a fejemre.

Órákig voltunk kint. Lassan sétáltunk vissza a motorhoz. Zack a kezembe nyomta a sisakot és már mentünk is visszafelé. Idegen környéken hajtottunk. Egy aranyos kis házikó mellett álltunk meg.

Sziasztok! Kicsit kevés lett, de remélem tetszik
Köszönöm a 4,80+ megtekintést és az 500+ csillagot is. Imádlak titeket!💖💗💋
Puszi: SziL. ^^