Hajnalcsillag fenn az égen,
Van-e értelme reménykednem,
Hogy valaha rám talál,
Az Egyensúly,
Mi rám vár.

Vár-e rám egyáltalán,
Hamarabb jön el értem a halál,
Leélem egész életem,
Míg másik felem meglelem.

Létezik-e egyáltalán,
Oly illető aki vár rám,
Reménykedik ő is abban,
Amiben én.

Bejárom az éjszakát,
Hogy felkutassam világát,
Hogy végre valaha megleljem,
Egyetlenem, a szerelmem.

Bejárom a nappalt,
Hogy tiszta fényben lássam,
Hogy végre valaha szeressem,
Ő legyen az egyetlenem.

Fény és Sötétség,
Nem ti voltatok sajnos,
De rátok továbbra is gondolok,
Örökre szívem mélyén maradtok.

Hajnalcsillag fenn az égen,
Van-e értelme reménykednem,
Hogy valaha rám talál,
Az Egyensúly,
Ki rám vár.