Monokróm Királynő,
A másikhoz hasonló, ragyogó hercegnő,
Ő az ősi, az eredeti,
Nélküle még mindig,
Nem tudok élni.

Az Omega az utolsó,
Az árnyék, az ismeretlen,
Egykori életem,
Haldokló szerelmem.

Az Alfa az első,
Ki valóban átszúrta lelkem,
De megvolt ő nélkülem,
Soha nem lett egyetlenem.

Neved pont mint az a dolog,
Átkozott közösségi portálok,
Az egész hatás oly elképesztő,
Kor ennél már jobb el nem jő.

Megteremtett Deus, porból formázott meg,
Talán tökéletessé alkotott? Nem.
Tökéletes nem létezik,
De számomra te pont jó vagy így.

Egyes pletykák úgy tartották,
Gyönyörű lány, vonzódsz hozzám?
Nem, ez nem lehet, ez hazugság,
Nincsen ebben igazság.

Te voltál életem Fénye,
Mielőtt még eljött a másik Sötétsége,
Te voltál, kit én szerettem,
Lakhelyedhez közel mentem.

Szerettelek, figyeltelek,
De megszólítani nem mertelek,
Mert mi van ha nem is igazat beszéltek,
Hazudtak, átvertek az istenek.

Az idő telt-múlt,
Mind felnőttünk,
Elfogadtam,
Mi már együtt soha nem leszünk.

Virtuális megfigyelés,
Oly sötét, kellemetlen érzés,
Hiába fejeztem én ezt be,
Rólad én még nem mondtam le.

Kérdés vajon téged szeretlek,
Vagy csak a rólad elképzelt képet?
Mondd csak angyal, ismerlek,
Kibírom-e az életet nélküled,
Vagy majd a Túlvilágon is szenvedek?

Ahányszor elmegyek ottan,
Reménykedek, talán látlak,
Nekem ennyi bőven elég,
Mielőtt felemészt a sötétség.

Emlékszel rám egyáltalán,
Tudod te, hogy ki szólt hozzád?
Megkérdezed tőlem, miért beszélek ily keveset,
S válaszom erre nem tudom,
Emiatt már utólag haldoklom.

Meg akarsz őrjíteni,
Akarlak látni,
Pont, mint a múltban,
Nem akarok felnőni.

Vajon mi lett belőled?
Mindjárt megnézem,
Újból figyelni kezdelek,
Pont, mint ahogy régen tettem.

Gyáva ember szólni nem mer,
Csak csendben áll és figyel,
De te nem tudsz róla,
Hogy bennem mik is kavarognak.

Monokróm Királynőm vagy,
Az is leszel örökre,
Míg el nem jön a világvége.

Monokróm Királynő,
A másikhoz hasonló, ragyogó hercegnő,
Ő az ősi, az eredeti,
Nélküle még mindig,
Nem tudok élni.

Lelketlen egyetlen,
Csak szenvedek nélküled,
Az Arany Sötétségnek szól eme üzenet,
Én még mindig szeretlek.