Október 7. - Péntek, a nagy este előtt
Előzmények: Balázs már egy ideje fűz egy lányt. Nevén megnevezve Rebeka, de barátoknak csak Beka. Szép, aranyos lány[túl cuki, olyan minden pasi ideálja cuki], hosszú hamvas szőke haj, remek stílus. Persze, hogy Balázsnak bejön. És persze hogy a szemem láttára fűzi. Egyszerre fojtogat düh és szomorúság. Bazsi számára ez egy plátói szerelem volt elmondása szerint, de elég durván bele volt habarodva. [min. annyira mint én Balázsba.] Én jó baráthoz híven hallgattam hogyan áradozik róla. Remek érzés volt hallgatni ahogy életem egyik legfontosabb személye arról beszél, hogy neki más jön be. Kissé összetört, de erős voltam. Nem látszott rajtam mennyire megölt belül, hogy szívembe minden szép szava nyílként hatott. Aztán jött az az este amikor elhívtak JD-be [Jég Disco]. Örültem is neki, gondoltam majd most megbeszélem vele a dolgokat esetlegesen alakulhatna is valami. Majd beszéltem Viktorral aki egy mondattal lesöpörte az összes tervemet az asztalról; "De azt tudod hogy Beka is jön..." . Hirtelen úgy éreztem összeesek és soha nem akarok majd felkelni. -Ha jön, akkor tuti van valami. Ha ezek összefognak jönni, nem fogom kibírni... - cikáztak a gondolatok a fejemben.
Eljött a péntek. Reggel már úgy pakoltam a suliba, hogy haza jönni nem tudok majd JD előtt, ugyanis edzésről megyek majd. Ez az, nem csak hogy a nem létezővonzerőmet is otthon szoktam hagyni, de még edzés után is megyek szóval még a kinézetem is borzalmas lesz.
A buszon végig azon filozofáltam vajon mi lesz majd este. A buszról a fekete szövetkabátomban, egy fekete cicanadrágban, cicás szürke pulóverben és egy piros halál fejes sálban pattantam le. A derekamon gyorsan megkötöttem a kabátom majd Viktorék felé vettem az irányt. Kicsit többen voltak mint számítottam rá, de mindenkit ismertem úgy hogy gyors lepacsiztam velük míg vártam Holdát.
- Akkor jöttök ma este nem? -szegeztem a kérdést Bazsinak úgy, hogy tudtam a válasz.
- Persze. Beka is jön. - közölte pofátlanul belemosolyogva az arcomba.
- Nem mondod... - megforgattam a szemeimet. - Már tudok róla. -undorral és gúnnyal a hangomban replikáztam majd közelebb álltam Viktorhoz - Viktor már megelőzött. - jelentettem ki miközben fentebb csúszott az egyik szemöldököm és eléggé flegma fejet vághattam. Viktor csak tágra nyílt szemekkel figyelte a történteket, még a többiek sem értették nagyon hogy mi van.
Hirtelen a válasz csak egy mosoly volt Balázs arcán, amitől kissé meghökkentem, mert nem erre számítottam. - Talán féltékeny vagy? - a válasz annál inkább meglepett. - Én féltékeny Bekára? - mind a kettő szemöldökön felszökött a legmagasabb pontba és az "Én" szónál egy kéz mozdulattal utaltam jobban magamra. Balázs szemébe néztem, majd inkább elkaptam a tekintettem mert EZ bármit képes kiolvasni szürkés-kék szemeimből. - Talán. - kibökve az igazságot kb mindenki lefagyott és lassított felvételben fordítottam vissza a tekintettem a lefagyott társaságra [főképpen Balázsra] majd beharaptam a szám. - Mármint... - kezdtem mentegetni magam - mióta bele vagy zúgva minden barátodat le sem szarod... köztük engem is, aki állítólag a legjobb lány barátod! - förmedtem rá. - Ez nem is igaz. - érkezett a kissé elhalkult válasz. Fél szemmel Viktorra pillantottam, hogy mennyire tettem rosszat, de azt olvastam le az arcáról, hogy nekem ad igazat. Oldalra fordítottam a fejem és láttam, hogy Holda közeledik felém így vettem egy 90°-os fordulatot és ott hagytam őket. - Sziasztok! - vetettem oda dühösen majd Holda karjaiba borultam ökölbe szorított kézzel. - Utálom! - suttogtam barátnőm fülébe. - Mi történt? -szegény 2 perce se hogy megérkezett én meg már traktálom a piros lámpa előtt állva a borzalmas magánéletemmel. Majdnem egész úton sírt a szám neki, de amikor a suli elé értünk inkább elhallgattam. Holda nem nagyon tudott hozzá szólni a dolgokhoz, így csak egy-két bizonytalan nézéssel nyugtázta mondani valóim. - Bocsi... - böktem ki a főbejárat előtt, de ő csak egy értetlen arc kíséretében válaszolt: Mit? - kicsit nevetett is közben amit nem tudtam hova tenni. - Hát.. ezt az egészet, hogy itt rinyálok itt mint valami picsa...
- Nem vagy picsa... - erre csak egy kicsit felnevettem, majd bementem a portára elkérni a balett terem kulcsát. - Mehetünk. - az öltözőben megvártuk a többieket majd elkezdtünk öltözni, miközben olyan megjegyzések hangoztak el mint pl.: "De jó a csizmád hol vetted?" vagy hogy... "Neked Calvin Klein bugyis van?" . Szóval csak ilyen hülyeségek amik egy lány öltözőben elhangozhatnak.
- Vanessa? - kérdeztem fürkészve az öltözőt, ugyanis nem láttam. - Mi van vele? -úgy tűnik Holdának nem esett le elsőnek a tantusz. - Te nem is tudod? - kezdte Anna, de mielőtt befejezte volna Dominika vette át a szót. - Átment általánosra. - jelentette ki kis szomorúsággal a hangjában. - Micsoda? - döbbentem le. - Ez most komoly? - váltott át a hangnemem kissé boldogabb fokozatba. - Azt mondta hogy nem bírja a táncot, de hogy ilyen gyorsan feladja... Ezt nem gondoltam volna. - mondandómat egy kis kuncogás kísérte, majd ahogy körbe néztem inkább lekapartam a mosolyt az arcomról, mert kb csak én örültem annak hogy egy gonddal kevesebb. .Na jó, én bementem jöttök? - néztem vissza az ajtóból, de végül egyedül ugráltam be a balett terembe.
A balett óra remek volt. Az óra során sokszor megdicsért Mester és még jobb helyre is kerültem. Őrült büszke voltam magamra. Még azt is kijelentette, hogy szép táncos lábaim vannak. Balett után színpadi tánc jött Mesternővel, ami nem a kedvencem de most még ezt is nagy mosollyal az arcomon vártam. Végre nem volt senki, aki fikázta volna órán a munkám. Egyedül csak azért akartam hogy itt lett volna, mert kíváncsi lettem volna az arcára miközben engem dicsért Mester.
Táncórák után gyorsan elkészültem, sminkeltem és leengedtem a hajamat. A vállamra omló sötét szőke hajamat csak az ujjaimmal fésültem át, majd hagytam a szemembe lógni és úgy hagytam el az öltözőt. Fölbaktattam a lépcsőn majd egy padra lepakoltam és élveztem a napsugarak simogatását az arcomon. A következő pillanatban azt vettem észre hogy a többiek is letáboroztak mellettem, csak Tommy és Domi mentek egy másik padhoz. - Ők miért nem jönnek ide? - méregetem őket, de csak vállrángás volt a válasz a kérdésemre.
10 perccel matek óra előtt bebaktattunk a terem elé. Míg valaki a házit írta, én addig zenét hallgattam. Kicsöngő után becsődültünk a terembe és ledobtam magam a helyemre. Zene hallgatás közben cikáztak a gondolatok a fejemben, Balázsról és Bekáról. Végül írtam egy sms-t Balázsnak.
S: Bocsi a reggeli miatt csak kicsit szar reggelem volt.
B: Semmi
- Ennyi? Semmi? Komolyan annyira egy ... - levágtam a padomra a telefonom, kitéptem a fülest a fülemből és arra lettem figyelmes, hogy mindenki engem figyel meredten a teremben. Egy kínos mosolyt erőltettem magamra majd két hang csapta meg a fülem.
- Nyugi Sára! - hülyéskedett Tommy. - Nem vagyok Sára! - förmedtem rá.
- Balázs? - halkabban és elhúzott szájjal fordult felém Holda. Bólintottam egyet egyszerre dühös és szomorú fejjel majd felvettem a telefonomat és azt az egy szót kezdtem el vizsgálni. "Semmi" ... Bekának tuti nem ilyet írna vissza... Hirtelen a tanár viharzott be az ajtón majd felpattantunk és kimentem jelenteni. A matek óra gyorsan elment. [Általában mindig ez van ha értem az anyagot.]
Most együtt lesz óránk az iparosokkal, aminek örültem mert ők legalább lekötik a figyelmemet. Lepacsiztam Ákossal, meg öleltem Rebiéket majd lehuppantam Andi mellé ,miközben Csengével beszélgettem a kémiáról. Lili csak csendben figyelt vagy elkérte Csenge füzetét. Amikor a kémia tanár a hátsó szertárból elő bukkant mindenki felállt [majdnem mindenki...] és mehettem itt is jelenteni. Kémián végig szórakoztunk Andival és amikor kicsöngettek az elsőként értünk ki a teremből. Még egy nyelvtan és Ofő edzés aztán a halálom... A gondolat menetemet a telefonom zavarta meg. Egy sms Balázstól:
B: Mikor ér be a buszod?
S: Edzésről megyek, szóval 18:20-kor. Nektek?
B: nekünk is 20-kor.
S: A szokásos helyen tali?
B: Igen a hambisnál.
S: Megvártok ugye? ^^
B: Nem ott hagyunk... Szerinted?
S: Jól van na... ott tall...
B: Ok.
- Ha tudnám miért ilyen bunkó....
A nyelvtanból inkább osztályfőnöki lett, ezért volt 2 ofőnk aztán 15 perccel hamarabb elmehetünk így korábbi busszal el tudtam jutni edzésre. A buszon ülve írtam Szintinek hogy jöjjön hamarabb és ő úgy is tett. Amíg nem érkeztek meg a többiek beszélgettünk meg hülyültünk. A többiek megérkezésekor gyorsan átöltöztünk és bementünk az edzőhöz [Gerdihez]. Csináltunk pár selfiet aztán ránk szólt Gerdi, így gyors mindenki szétszórtan felállt a teremben és melegíteni kezdtünk az ordító zenére. Edzés végén villám gyorsan átvetkőztem és tűrhetőre maszkíroztam az arcom. Futottam buszra, de így is itt hagyott.
- Ezt nem hiszem el... Most mit csináljak? - gondolkoztam hangosan miközben az órámra pillantottam. 18:12.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Hűha, ezt sem gondoltam volna, eljutottunk a következő részhez. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a szavazatát, illetve a kommentjét, megtekintését! Remélem érdemes volt várni erre a részre és mivel később jött, hosszabb is lett. ;) A következő rész valószínűleg egy hét múltára várható.
Ezer puszi, ölelés nektek! :* További Jó olvasást! ;) ♥
A.S
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top