A tábor sajnos nagyon gyorsan véget ért, sok új ismeretséget kötöttem, sokat tanultam.

Szilárddal a kapcsolatom napról napra szorosabb lett, egyre többet tudtunk egymásról.

Az utolsó estén a Nélküled című számot egymást átkarolva énekeltük. A végén nem gondolkodtam,csak átöleltem Szilárdot, és annyit mondtam, hogy, te a vagy a legjobb fiúbarát.

-Szegény Gyula....-válaszolta.
-Legalább ma estére hagyjuk azt a hülyét- mondtam ki.

Az este többi részében sokat beszélgettünk Szilárdéknál.

-És ha a táborból kellene választani, kinek ki tetszik? -tette fel a kérdést Marci.
-Szilárd?
-Hááátttt....-kezdte, mire az én szívverésem olyan hangos volt, hogy alig hallottam bármit is.- ha nagyon kellene választani -nézett rám vörösen- akkor a Dórit mondanám- fejezte be, mire ránéztem, de nem kapta el a tekintetét. A többiek beszélgetéséből nem fogtunk fel túl sokat, csak a másik létezett.

-Dóri te jössz! -zökkentett ki Marci. Szerencsére a többiek még beszélgettek, így volt egy fél percem. A gondolataimat Szilárd zavarta meg.

-Na mondd már!
-Erre csak ránéztem vörösen, és rámutatottam.

Volt aki látta, volt aki nem. Volt aki értette, volt aki nem. Későre járt már, ezért ezek után Annával elindultunk vissza a szobánkba. Kifelé utolsó maradtam, így megsimítottam Szilárd kezét, és szép álmokat kívántam neki.

Ezek után már üzenetben sem beszélgettünk. Anna szerencsére meg tudott nyugtatni, hogy nem történt semmi baj, minden rendben van. Sokat gondolkodtam aznap este.

Másnap reggel szomorúan keltem fel, hiszen itt a vége az idei nyárnak, talán ma látom életemben utoljára Szilárdot. Annával egy picit át tudtuk beszélni a dolgokat, ő nagyon értette, min megyek keresztül.

A buszba bepakolásnál sokszor segített nekem, a táskámmal is. Egymás mögött utaztunk, az út nevetgélve telt, de Szilárddal néha összenéztünk, és elkönnyesedett a szemünk. Tudtuk, hogy lesz még folytatás, de nem bíztunk benne. Az elköszönésnél többször megölelt, és a lelkemre kötötte, hogy, vigyázzak magamra. Ígéretet tettem neki, majd beszálltam a kocsiba, és hazaindultunk. Otthon mindenkinek elmeséltem a táboros történeteket, és Szilárdnak is írtam párszor.