36
FyodorxReader E/1, rövid. Ébredés után jutott eszembe.
.
.
.
.
.
Együtt tértünk haza, a kocsiban elaludtam a vállán. Annyira természetes volt, hogy Fedya mellett nem félek, hogy ezt megtehetem vele, és ő, bár ugyanolyan fáradt volt, a hajamat simogatta. Csókot adott a homlokomra, mielőtt hátradőlt és lehunyta a szemét.
Már virradat, kilenc óra lehetett.
A ház előtt lágyan ébresztett, kesztyűs kezemet az övébe zárta és bevitt. Arca, hangja, a kósza fények és a reggel még tartó csendje csapongtak és összekeveredtek a zenével, ami a fülemben csengett, mikor mellé ültem, de addigra messzire kerültünk a fényes termektől, kettesben a homályos, előszobában.
Még a szálló por is otthonos volt, a lakás levegője a lenyomatunkat őrizte. Fyodorral mindig jó volt hazatérni.
Ültem, levetettem a cipőmet, és néztem, hogy veszi le a kabátját alig egy lépésre tőlem. Észrevette, hogy figyelem, rám mosolygott, de ez a mosoly annyira csalóka volt, talán csak én képzeltem az arcára.
Fyodor, látva, hogy nem mozdulok, letérdelt, hosszú ruhámba temette az arcát, eltelt hevült testem és idegen életek kevert illatával. Megsimogattam a haját, mire felnézett, lehúzta selyemkesztyűmet, és csókot adott a tenyerembe. Száraz szájjal mosolyogtam, amikor kezembe dőlt, lehunyta a szemét, és láttam a karikákat alatta. Így voltunk mi, bal után. Mindkettőnk nehezen mozdult, lassan vette le a ruháját, mintha ezzel az emlékektől is megszabadultunk volna.
Hagytam, hogy Fyodor a fürdőben maradjon, amíg a kád megtelését vártam, és hajtűket szedte ki a hajamból. Minden mozdulat megszokott volt, a tükörben sem magamat, csak őt figyeltem. Magához ölelt, amikor a ruha lehullt. Nem engedte, hogy felvegyem, meglepően erősen szorította a derekam. Halkan nevettem, és ő a nyakamba csókolt, nem érdekelte elhasználtságom.
- Ne hagyj el, kedvesem - suttogta, mire elhallgattam. Hasamon összefont ujjait simogattam, mert máshol nem érhettem hozzá, és egészen az ölelésébe simultam.
- Soha - mondtam neki -, és most gyere.
Sokáig nem eresztett. A forró víz lassan csordogált a túlfolyóban.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top