Prológus
-MENJ EL!-kiabálta a lány alig pár centire lévő barátja arcába.-LE KELL NYUGODNOM, HADJ LENYUGODNI!
-NEKED KELL LENYUGODNI?-hallani lehetett a fiú hangjában a felháborodottságot. Elengedte a lány csuklóit és hátrébb lépett. Szemei szikrákat szórtak.
-Igen.-csititott hangján (Név).-Mert megint a te hülye beképzelésed végett van a vita. Még a feltételezés is vicc...
-AZT HISZED EZ AZ EGÉSZ EGY VICC?
-SENKI SE MONDOTT ILYET!
Pár másodtperc csend telepedett a párra, Bakugou ideges zihálását lehetett csak hallani, amég (Név) minden erejével a kitörni készülő könnyeit folytotta vissza.
-Szerintem mind a kettőnknek jobb lesz, ha most elmész.-szólalt meg a lány enyhén elcsukló hangon.-Menj el, mielőtt még olyat mondunk, amit megbánhatunk Katsuki.
-Tss.-vágta zsebre kezeit a srác miközben hátat fordított
(Név)nek. Kiviharzott a nappaliból és egyből a kijárati ajtó felé vette az irányt. Igazából utálta ezt a marcangoló érzést, minden egyes vitánál, de nem tudott parancsolni a forró fejének.
A legszivesebben mindenkit felrobbantott volna, aki csak ránézett a barátnőjére.
Épp ezen agyalt mikor észbekapott hogy a város egy olyan részén sétál, ahol eddig nem járt.
Irritáltan pillantott fel, hátha talál egy utca táblát, de nem igazán volt egy sem. Felsóhajtva túrta elő a zsebéből a telefonját, hogy a GPS segítségével olyan helyre jusson ami már ismerős.
De alig tett meg pár métert mikor egy magas fickó állta el az útját.
A szőke felpillantott az elé tornyosuló hegyre, a fickó magasabb volt még All Mightnál is, és ez Bakugounak is feltünt egyből.
-Odébb mennél, öreg? Útban vagy.-szólalt meg miközben a telefont mely eddig a kezébe volt a zsebébe rejtette.
-Nem gondolod, hogy egy ilyen kis szarrágónak mint te kurvára nem itt lenne a helye? Anyuci nem keres már?-vágott vissza a magas férfi, mire Katsuki csak elvigyorodott, miközben kezében pár naracs szinben pompázó robbanás jelent meg.
* * * * *
(Név) a telefonja csörgésére ébredt, meg se nézte a kijelzőt, csak megérintette a zöld gombot, és füléhez emelte azt.
-Igen?-kérdezte fáradt hangon.
-(Név)-chan...-hallatszott Mitsuki meggyötört hangja.-Ülsz?
Ez egyből kiverte a lány szeméből az álmot.
-Mitsuki-san. Mi történt?-ült fel. Amit ezután mondott Katsuki édesanyja, (Név)be foltotta a szót. Szemeit azonnal könnyfátyol fedte és erőtlenül ejtette maga mellé kezét, benne a még mindig élő vonallal.
-(Név)-chan? Itt vagy?
Úgy érezte hogy mellkasát azonnal össze nyomja valami, majd mikor sikerült egy nagy levegőt vennie, mikor ki akarta fújni azt, az zokogás ként tört ki belőle.
'Sajnálatos módon a hősök késve érkeztek, így nem tudták megmenteni a 16 éves U.A. Tanulóját Bakugou Katsukit, aki a túlerőben lévő gonosztevők lefegyvereztek és brutális módon meggyilkoltak.'
Állt a másnapi újságok címlapján, főcímként.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top