2.☕
-ÉBRESZTŐ! -kiáltott be anya a szobámba, mire összehúztam a szemeimet.
Ahh, már megint fel kell kelnem, hogy bevonszoljam a seggem az órákra. Semmi kedvem suliba menni és...jézus, ma tanítás után meg kell néznem a StarDoll kávézót.
Nem lenne vele bajom, de ez egy elég híres kávézó itt a környékünkön, és ha fel is vesznek, jól kell teljesítenem...ah, Mrs. Kim, igazán adhatna jobb jegyet több tantárgyból is.
Sóhajtva nyújtóztam egyet, majd keltem ki az ágyból, a szekrényem elé csoszogva. Imádom az iskolai egyenruhát. ....Ja, hogy nem?
Az ágyamra dobtam a szokásos fehér inget, felette a sötétkék zakóval, majd továbbcsoszogtam a fürdőbe, hogy kicsit megigazítsam az elaludt hajamat.
-Ma későn érek haza, légyszíves menj el az öcsédért a suliba. -kopogott be anya a fürdőajtón, mire összeráncolt szemöldökkel mentem ki a fürdőből.
-De anya, ma suli után megyek a kávézóba, tudod. -kötöttem be a nyakkendőmet, ami az egyenruha része.
-Igen, suli után vidd el a nagyihoz, aztán felőlem mehetsz a kávézóba. -mondta anya, majd kikerülve engem, bement a fürdőbe.
-Szuper.. -sóhajtottam, majd visszamentem a szobámba, hogy belebújjak a cipőmbe.
(...)
-StarDoll? -csapta be a szekrényét értetlen fejjel Jooheonie, mikor közöltem vele a tervemet. -Az elég elit hely. Bocsi drága, de nem sok esélyed van. -került ki a könyveivel, mire én szemforgatva követtem.
-De más ötletem tényleg nincs! -biggyesztettem le az ajkamat, mikor egy négytagú lánycsapat állta az utunkat a folyosón.
-Oppa! -nézett rám hatalmas szemekkel az egyik, hosszú, fekete hajú, agyonsminkelt lány. -Te hova mész dolgozni, amit Mrs. Kim kiadott? -vigyorodott a lány szélesen.
-Ömm, még nem tudom. -néztem értetlenül Jooheonra, aki megrántotta a vállát. -Miért? -fordultam vissza a nálam egy fejjel alacsonyabb lányokhoz.
-Csak mert mi is oda akarunk menni. -szólalt meg az egyik barnahajú lány a csapatból, irritálóan nyálas hangon.
-Hát majd szólok ha döntöttem. -kerültem ki őket, hogy Jooheonnal végre be tudjunk menni a terembe.
-Majd akkor szólj Oppa!! -kiáltottak utánam a lányok, mire megint hatalmasat sóhajtottam.
-Utállak, ugye tudod? -bökött oldalba vigyorogva Jooheon.
-Miért?
-Mert te, kis buzikám, sokkal több csajt vonzol magadhoz, mint én valaha is fogok. -nevetett fel, mire megcsaptam a vállát.
-Kapd be. -nevettem el én is magam, mire bementünk a terembe.
Leültünk a szokásos helyünkre, és vártuk a tanárt.
(...)
-Hallod, ez még nekem is menne. -nevetett fel Jooheon szünetbe, és felém fordította a telefonját. Egy hirdetés volt benne.
"Legyél jegyszedő a Seoul-train vonatokon, reggeli vagy délutáni műszakokban, 3500 Won/órabérért. Jelentkezz: [email protected] vagy hívd a 0082-375-883-as telefonszámot"
-Hah, ez tényleg jó. -vigyorodtam el, elolvasva az infokat. -Írj nekik az email-re. Egész nap csak jegyeket kell szedned.
-Ja, csak kár hogy a pénzt nem fogadhatom el. -nevetett fel kínosan. -De azért írok nekik.
Ebben a pillanatban megszólalt a csengő, jelezve, hogy angol lesz.
-Vagyis írnék. -dőlt hátra a széken sóhajtva Jooheonie, mire elmosolyodtam.
-Good morning. -lépett be a terembe a tanár, miközben az idő már eléggé dél fele járt.
-Ah, ma el kell mennem az öcsémért a suliba. -jutott eszembe anya reggeli kérése, mire Jooheon elhúzta a száját.
-Esetleg kedves Lim Changkyun, szeretne felelni a tegnapi anyagból? -nézett rám mérgesen a tanár, mire lejjebb csúsztam a széken.
-Öhm..no? -húztam fel a szemökdökeim, mire a tanár sóhajtott.
-Csendet!
-Igenis. -kaptam a kezem a fejemhez, mint a katonák, mire pár lány elkuncogta magát.
Aaaishhh, miért vonzom magamhoz a lányokaaaaat?
(...)
-Akkor holnap találkozunk, most rohanok öcsémért, szia! -pacsiztam le Jooheonnal iskola után, majd loholtam is a buszmegállóhoz, hogy elmenjek vele az öcsém sulijához.
Hamarosan el kell kezdeni ezt a munkát, szóval jó lenne minél hamarabb bebiztosítanom magam, ezért még ma el szeretnék jutni a kávézóba.
A lábammal dobolva vártam a buszt, mikor megcsörrent a telefonom.
-Hahi. -vettem fel, mert tudtam hogy Jooheon az.
-Hallod haver, itt vagyok a StarDollnál, és azt írják hogy ma fél háromig lehet jelentkezni az állásra.
-Mi? És most mennyi az idő? -ráncoltam a homlokom.
-Kettő.
-Francba. -haraptam be a számat idegesen. -Aish, nem hiszem el, köszi hogy szóltál, szia. -tettem le a telefont, és körbeforogtam.
Hogy tudnék hamarabb végezni mindennel? Még az öcsémért is el kell mennem, aztán leadnom a nagyihoz, hazamenni átöltözni, és elmenni a kávézóba..Ez minimum egy óra, hogy oldom én ezt meg fél óra alatt?
Megláttam végre befordulni a buszt, és azonnal felpattantam rá. A megállók számolgatásával töltöttem ez időt, mikor végre legalább nyolc perc buszozás után az iskolához értem. Szerencsére pont a sulija előtt tesz le a busz, ezért csak át kellett sprintelnem a túloldalra.
-Jó napot! -köszöntem a portásnak. -Lim Seokminért jöttem, második osztályos. -kapkodtam a levegőt a kis futás miatt, mire a nő biccentett, nekem pedig csak meg kellett várnom, mire öcsike leszenvedni magát.
-Hyuuung! -jött ki boldogan, és átölelte a derekam, de én nem tudtam hasonlóképpen tenni, mert borzasztó késésben voltam.
-Aish -kaptam fel a tesómat az ölembe, és visszasétáltam a buszmegállóhoz.
Az órára pillantottam, ami 14:17-et mutatott, szóval sóhajtva néztem Seokminre.
-Nincs mese, te is velem jössz a kávézóba. -nyugtáztam le, hiszen sehogy se érnék oda időben, csak ha innen egyből oda megyünk.
Beállítok szinte egy állásinterjúra, egy gyerekkel a kezemben. StarDoll, figthing...
Sziasztok csibéim!🐥❤
Meghoztam a Monsta X fanfic második részét, hamarosan beindul a sztori~
Remélem elnyerte tetszéseteket ez a kis semmilyen rész, hamarosan hozom a következőt😊
Legyen csodás napotok/estétek drágáim! Puszi: Niki~
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top