~25.~

Nyeltem egyet és megfogtam Katsuki kezét, hogy magam mellett tudjam, ha baj van, vagy ha rossz érzésem lesz csak így hirtelen. Lejebb is vettem a tempómat, hogy mellette tudjak menni, és ha úgy van, akkor tudja azt, hogy még mindig élek és virulok.

- Hé, nyugi van kislány. Nem lesz baj, itt vagyok melletted.- simogatta meg a hüvelyk ujjával a kéz fejemet, ami egy halvány mosolyt csalt ki belőlem

- Tudom és köszönöm is Katsuki.- néztem rá halványan mosolyogva

Válaszul kaptam tőle egy csókot a homlokomra, majd tovább mentünk. Rossz előérzetem van, de ezt nem akarom elmondani Katsuki-nak, mert tudom, hogy akkor vagy haza megyünk, vagy folytatjuk, de akkor azt meg mi járjuk meg.

- Oké (Név), semmi baj nem lesz, csak minden halad majd a terv szerint. Ha bármi baj is lenne, Katsuki itt van, hogy megvédjen, meg egyből tudod riasztani a barátaidat, és a rendőröket, mert még minidg nalád van az a kütyü amit elhoztál a szőke házából.- mondtam magamnak fejben, hogy ez tényleg így van, meg minden, de még így is egy kicsit bevagyok szarva

Vettem egy nagy levegőt, majd körbe néztem és egy kicsit elkezdtem jártatni az agyam, hogy hogyan jussunk be, úgyhogy ne vegyenek minket észre. Ha minden igaz, akkor a férfi még itthon van, szóval az ablakok betörése megbukott, mert azzal nagyon magunkra tudnánk terelni a figyelmét. Az ajtó berúgása sem lenne valami jó dolog, mert azt is könnyen észre lehet venni, szóval maradt a tető.

Emeletes ez a ház, szóval ha fent megyünk be, akkor kell lennie vagy egy ajtónak, vagy egy padlás feljárónak, amin tud közlekedni a ferfi, ha fel akar jönni a tetőtérre.
Rá néztem a mellettem sétalló sünre, aki a házat nézte, és latszott rajta, hogy Ő is egy lehetséges bejáratot keres a házba.

- Azt hiszem, hogy nekem meg van.- mondtem neki mosolyogva, mire rám kapta a tekintetét

- Hallgatom az ötleted, ha van.

- Mivel az ablakok betöráse, és az ajtó berúgása túl feltűő, ezeért maradt a tető. A ház emeletes, és ezek szerint, van fent szoba, meg ha bele gondolsz, akkor kell lennie amúgy is egy padlás feljárónak, hogy feltudjon oda menni valami miatt. Annyi lenne az egész, hogyha besikerül jutni a padláson keresztül, akkor a padlásról lemegyünk, és körbe nézünk a házban. Mit mondasz?- mondtam el neki az ötletemet, amit most meglehetősen figyelmesen kísért végig, és egy kicsit elgondolkozott a mondatom végén

- Ez jó lesz. Már csak így az ablakot kell megkeresni, vagy megkell bontani egy helyen a cserepet. Okos vagy kislány.- kócólta össze a hajamat, ami egy mosolyt csalt ki belőlem

- Nincsen mit.

- Mész előre, vagy menjek én?- tért egy kicsit el a válaszom elől, mire a ház tetejére néztem

- Nem tudom. Fák tetején könnyen megközelíthető, de mivan ha most fent van a tetőtéren?- néztem vissza a szőkére

- Leütöm, úgy legalább több időnk marad felderíteni a házát, és majd megkötjük, hogy ne tudjon minket megtámadni.- jelentette ki, mire csak eltudtam magamat nevetni

- Elég ha csak megkötöd, de nem biztos, hogy fent van.

- Attól még leüthetem, ne akard megmondani.- morogta nem tetsző hangon, amin megint csak nevetni tudtam

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top