Péntek estére Karesz lestoppolt magának. Ő fogalmazott így nem én. Na mindegy is, miután hazavittük Ivett néni szülinapjáról egész héten gőzerővel próbáltunk a versenyre aztán Karesz szerdán bejelentette, hogy pénteken csak az övé vagyok. Én pedig hát belementem. Sóhajtva néztem az időre és csalódottan láttam, hogy még mindig 9:25 remek 15 perc van még a matekórából. Óriási. Hogy fogom én ezt túlélni? Visszafordultam a matek füzetem felé és próbáltam megoldani az egyenletet. Nem nagy sikerrel. A matekkal soha se volt jó a viszonyom, így nem csak Kovács tanár úr miatt utálom, hanem úgy alapból az egészet.

-Szabó gyere és írd fel a táblára -hallottam a Sátán hangját. Ijedten néztem fel a füzetemből a tanár felé.

-Tanár úr nekem még nincs kész -mondtam remegő hangon.

-Na és miért nincs? -szaladt magasba a szemöldöke.

-Mert nem tudtam megoldani -motyogtam az ajkamat harapdálva.

-Akkor is gyere, a táblánál oldod meg -dörrent rám mire ijedtembe rögtön felpattantam és a táblához siettem. Addig minden oké volt, hogy felmásoltam a táblára azt a vacak egyenletet, de aztán az agyam teljesen leblokkolt. Az osztály síri csendbe volt, Kovács tanár úrnál senki se mert súgni. A homlokom már gyönygyözött és a kezem is erősen izzadt.

-Na? -fordult hátra a tanár, de csak bámultam vissza rá kukán.

-Sajnálom tanár úr, de nem tudom megoldani -ráztam meg a fejem és lesütöttem a szemem.

-Akkor ez egy egyes -írta be a naplóba mire lesápadtam aztán letettem a krétát és szó nélkül a helyemre siettem.

-Nyugi csak kijavítod -suttogta oda nekem Orsi. A számat elhúzva pillantottam rá majd az asztalra könyökölve beletúrtam a hajamba. Mikor végre kicsengettek összekapkodtam a cuccom és kisiettem a teremből.

-Utálom -csapkodtam dühösen miközbe megálltunk a szekrényemnél. Abban leli örömét, hogy nekem egyest adhat -morogtam a csajokra nézve.

-Na meg nekem -dőlt neki Adri az egyik szekrénynek.

-Nálad még nem is annyira vészes na, de nálam -sóhajtottam fel.

-Sziasztok -lépett oda hozzánk Flóra.

-Na végre már, hogy betoltad a képed -vigyorogtam rá mire elnevette magát. Hiányoztál nekünk -simítottam meg a karját.

-Nektek? -kérdezte félénken.

-Igen neki is -mosolyogtam rá.

-Ohh...-pirult el lesütve a szemét.

-Héé Lilla ott jön a Rómeód a piócájával -intett Anna a folyosó vége felé.

-Nem a Rómeóm -csóváltam meg a fejem miközbe megfordultam. Karesz tényleg erre jött oldalán Diával. A szívem belesajdult a látványba ezért gyorsan elkaptam a tekintetem.

-Szia szöszi -állt meg előttem Karesz.

-Sziasztok -köszöntem vissza mosolyt erőltetve az arcomra. A barátnőm merre van? -kérdeztem Danit keresve.

-Áá...egérke. Visszajöttél? -vette észre Karesz Flórát. Daninak már nagyon hiányoztál -kacsintott rá mire Flóra pipacspiros lett.

-Ne szivasd már -szóltam rá Kareszra. Dia szeme szikrákat szórt rám amit nem tudtam hova tenni.

-Akkor délután a srácoknál, jösz? -nézett a szemembe Karesz.

-Hova mentek? Milyen srácokhoz? -szólt közbe Dia élesen.

-Próbálni -vágta rá Karesz.

-Azt hittem, hogy az iskolába próbáltok -fonta össze a kezét. Karesz rámnézett és szóra nyitotta a száját majd inkább becsukta.

-Mostantól nem mindig az iskolába próbálnak -lépett hozzánk Dani. Van valami kifogásod cicababa? -fordult Dia felé gúnyos mosolyal.

-Nincs -morogta rosszkedvűen.

-Figyelj nekik ez a verseny fontos -mondta tovább Dani Karesz pedig hevesen bólogatott.

-Fontosabb mint én? -tátotta el a száját.

-Drágám tőled még egy fadarab is fontosabb -legyintett Adri mire akaratlanul is felkuncogtam.

-Akadjatok le Diáról -szólt ránk, de ahogy a tekintetünk összeakadt az ajka megrándult a visszatartott nevetéstől.

Pár óra múlva kiléptem az iskolából majd egy pillanatra megtorpantam ugyanis Dave állt velem szembe.

-Szia -köszönt rámmosolyogva.

-Szia -köszöntem vissza neki habozva.

-Ööö..baj, hogy eljöttem eléd? -kérdezte közelebb lépve hozzám.

-Hát nem csak...csak -kezdtem az ajkamat harapdálva.

-Karesz eltiltott tőlem ugye? -vonta fel a szemöldökét.

-Igen eltiltottam -állt meg mellettem Karesz Danival együtt.

-Ugye tudod, hogy nem dönthetsz helyette? -röhögte el magát Dave.

-Srácok -kapkodtam kettejük között a fejem. Nehogy már miattam összekapjanak.

-Nem hagyom, hogy kihasználd Lillát -jelentette ki Karesz és engem félretolva Dave elé állt.

-Nem használom ki. Lilla kihasznállak? -vonta fel a szemöldökét és rámnézett.

-Engem hadjatok ki ebből. Ne viselkedjetek már ilyen gyerekesen -csattantam fel. Nem kell pasi, mind a kettőtökre csak barátként tekintek -meredtem rájuk felváltva.

-Na Dave felfogtad? -villant meg Karesz tekintete.

-És Karesz te felfogtad? -ragadtam meg a karját. Egyikőtök sem érdekel és többé nem szeretném ha atyáskodnál felettem -jelentettem ki majd sarkon fordultam és otthagytam őket. Az eszem meg áll ezektől, eddig egyik se bagózott az emberre most meg egyszeribe ilyen kapós lennék vagy mi? Csak mert versenyre megyek? Ugyanmár... A fiúkon totál nehéz kiigazodni.

-Jól megmondtad nekik -ért be Dani és rámvigyorgott.

-Te se vagy sokkal jobb. Legyen már vér a pucádba és mondd meg Flórának az igazat még mielőtt jön valaki más és megteszi helyetted -förmedtem rá.

-Téged aztán rendesen felidegesítettek -pislogott rám döbbenten.

-Ááá...dehogy idegesítettek. Csak tudod annyira unom már az egészet. Karesz szarik bevallani az érzéseit ha meg valaki közeledne hozzám az uraság fel van háborodva és rögtön elküldi. Én pedig természetesen nézzem el, hogy neki egy ribanc a csaja. Mi a francot akar tőlem? -kiabáltam szegény Dani arcába.

-Erről nem beszélhetek -motyogta mire még inkább felment bennem a pumpa.

-Persze mert köt titeket a titoktartás -háborogtam.

-Te örülnél ha elmondanám neki, hogy szerted? -vonta fel a szemöldökét.

-Tudod, hogy nem, de ez akkor se fer. Egyszerűen megfulladok. Ma is randizunk vagy inkább talizunk, de szertném előtte tudni, hogy mégis mi a szándéka -toporogtam előtte nyűgösen.

-Lilla kérlek nem mondhatok semmit -túrt bele a hajába.

-De miért nem? -sütöttem le a szemem és megdörzsöltem a karom.

-Tudod te azt. Nem árulhatom el a barátom -mosolyodott el szomorúan.

-Én vagyok az LB-d nem ő -pislogtam rá mire a fejét rázva magához ölelt. Belefúrtam a fejem a kabátjába és lehunytam a szemem. Nem tagadom Dani tényleg olyan nekem mint egy legjobb barátnő csak hát épp fiúból és nem lányból, de ez nem lényeges.

-Menjetek szobára -lépett hozzánk Karesz.

-Maradj már csendbe. Csak most nyugodott meg -szólt rá Dani.

-Min húztad fel magad szöszi? -érdeklődött Karesz mire csak motyogtam valamit, de Danitól nem húzódtam el.

-Lilla most már engedj el. Hallod ez már túl sok -röhögte el magát és eltolt magától.

-Akkor, hogy lesz Flórával hosszú szerelmes ölelésed? -vontam fel a szemöldököm.

-Mennem kell -intett Dani és gyorsan elsietett. Nevetve néztem utána aztán rájöttem, hogy kettesbe maradtam Karesszal. A tekintetem rávándorolt mire ő is rámnézett.

-Komolyan gondoltad amit mondtál? -kérdezte csendesen.

-Igen -bólintottam mire elhúzta a száját.

-Sajnálom ha túlságosan is..hogy is mondjam -kereste a szavakat.

-Nem Karesz kérlek -emeltem fel a kezem fáradtan. Többé nem akarok a múltról beszélni. Nem kezdhetnénk előről? -néztem rá. Szabó Lilla vagyok -nyújtottam ki felé a kezem.

-Tényleg ezt akarod? -nevette el magát hitetlenkedve. Hát jó Varga Károly -ragadta meg a kezem majd közelebb rántott magához. Megtiszteltetés, hogy megismerhetem -suttogta mélyen a szemembe nézve. Elvörösödve kaptam el a tekintetem majd hátraléptem.

-A talival kapcsolatba...hol találkozzunk? -kérdeztem az ajkamat harapdálva.

-Elmegyek eléd ha nem gond -fürkészte az arcom.

-Mégis mivel? -vontam fel a szemöldököm.

-Az legyen az én titkom -mosolyodott el majd hozzám lépett és a nyakamra csúsztatta az egyik kezét. El nyílt ajkakkal tág szemekkel néztem fel rá. 7-re érted megyek -nézett mélyen a szemembe.

-Oké -suttogtam és hevesen dobogó szívvel vártam, hogy mi fog most történni. Karesz lehunyta a szemét és felém hajolt mire az én szemem is lecsukódott. Igen most végre megcsókol! De nem csókolt meg helyette a homlokomra nyomott egy puszit. Végül is ez is több mint a semmi. Zavartan nyitottam ki a szemem és a tekintetem találkozott Karesz tekintetével.

-Miért hunytad be a szemed? -érdeklődött.

-Hogy? -kérdeztem zavartan.

-Becsuktad a szemed. Csak nem azt hitted, hogy megcsókollak? -vigyorodott el pimaszul.

-Jesszusom dehogy. Fújj -borzongtam meg miközbe fintorogtam.

-Nem Lilla ezt már nem mosod le magadról -nevette el magát. Bemutattam neki majd sarkon fordultam és a buszom felé indultam.

7 óra előtt pár percel motorberregést hallottam. Persze nem meglepő errefelé egy csomó motoros gyerek rohangál.

-Kicsim megjött Karesz -kopogott be anya.

-Ráadásul egy motoron -morogta apa mire felpattantam az ágyról, feltéptem az ajtót és kirohantam az utcára. Vagyis akartam volna mert a bejárati ajtóba egyenesen Kareszba ütköztem.

-Hova ilyen sietősen? -kapta el az egyik kezével derekam és lemosolygott rám.

-Csak a...izé apa mondta, hogy motorral jöttél és...izé le akartam csekkolni -vonogattam a vállam miközbe hátraléptem.

-Aha hát kár, ugyanis ezt nem a motor hozta neked -mosolyodott el cukin és a háta mögül elővarázsolt egy csokor rózsát.

-Karesz -leheltem teljesen ledöbbenve. Ezt tényleg nekem hoztad? -kérdeztem elvörösödve.

-Aha -bólintott és várakozva nézett rám.

-Köszönöm -mosolyogtam rá és elvettem tőle a csokrot majd az orromhoz emelve mélyet szippantottam az illatából.

-Te ilyenkor nem az a szokás, hogy a lány megcsókolja a srácot? -kérdezte Karesz a falnak dőlve.

-Komolyan azért hoztad ezt a csokrot, hogy megcsókoljalak? -kérdeztem csalódottan. Amúgy rögtön megtettem vona, de mindegy. Csak álmodozhatok róla.

-Nem dehogy -vágta rá sietve. Csak reménykedtem benne -vonta meg a vállát.

-Elképesztő vagy -csóváltam meg a fejem aztán megfordultam és szembe találtam magam a vigyorgó szüleimmel. Még jó, hogy popcornt nem hoztatok -meredtem rájuk aztán vázába tettem a csokoromat és bevittem a szobámba majd az asztalra helyeztem. Mehetünk -léptem oda Kareszhoz.

-Jó szórakozást -mosolygott ránk anya.

-Vegyél bukósisakot -tette hozzá apa szigorúan.

-Pórázt nem adtok esetleg? -érdeklődtem. Nyugi nem lesz semmi gond -mosolyogtam rájuk megnyugtatólag aztán kimentem a házból nyomomba Karesszal.

Azta -tátottam el a szám ahogy megláttam Karesz fekete mociját. Mikor tetted le a jogsit? -fordultam felé.

-Kb 2 órája -vonta meg a vállát mire aggódva ránéztem. Nyugi tudom vezetni, nem kell beszarni -dünnyögte majd a motorhoz lépett és átvetette a lábát rajta.

-Komolyan engem akarsz először elvinni rajta? -fontam össze a kezem.

-Másodszor -javított ki mire elhúztam a szám. Hát persze, biztos Diát vitte el először. Dani ment vele először -mosolyodott el mire hitetlenkedve ránéztem.

-Na és Dia, miért nem hozzá siettél? -kérdeztem habozva.

-Mint már mondtam, ő csak a látszat miatt kell -vonta meg a vállát. Na jösz? -billentette félre a fejét. Kissé bizonytalanul szálltam fel mögé, de nem tudtam, hogy a kezemmel mit kezdjek.

-Ööö..nem gond ha... -kezdtem, de ő hátranyúlt a kezemért és a dereka köré fonta.

-Kapaszkodj -mosolyodott el aztán gázt adott és mi kilőttünk. Beletemettem a fejem a hátába és hozzásimultam. Na igen most megtehetem, mert most ez egyáltalán nem gyanus.

Fél óra motorozás után Karesz megállt egy karaoke bár előtt. Kissé imbolyogva kecmeregtem le mögüle és leroskadtam egy közeli padra.

-Nem is volt ez annyira rossz -vágta le magát mellém Karesz.

-Neked talán nem -motyogtam a földet bámulva.

-Ugyanmár Lilla végig hozzám voltál tapadva. Annak pedig aki hozzám tapad csak jó lehet -tájékoztatott mire ránéztem.

-Beképzelt vagy -csóváltam meg a fejem.

-Na igen, ezt szereted bennem -paskolta meg a térdem mire elrántottam a lábam.

-Nem félsz, hogy itt lesznek valamelyik suliból? -néztem a bár felé.

-Nem igazán. Lilla ma csak szórakozunk -állt fel Karesz és felém nyújtotta a kezét.

-Nem fogok inni alkoholt most szólok -mondtam miközbe hagytam, hogy felhúzzon, de aztán rögtön elengedtem a kezét.

-Nyugi apud már elmondta, hogy nem ihatsz -mosolygott rám.

-Akkor jó -bólintottam. Apum szavának csak nem mer ellenszegülni. Legalábbis remélem. Egymás mellett lépkedve sétáltunk a bár felé majd Karesz kinyitotta az ajtót és mindketten beléptünk. Odabent valaki épp Majka:Belehalok című számát énekelte. Valjuk be nem valami jól.

-Gyere keressünk helyet -fogta meg a karom és maga után húzott. Végül a teremnek egy távolabbi sarkába találtunk egy négy személyes helyet. Mit kérsz? -kérdezte.

-Egy kolát, de ne hagyd, hogy felbontsák -szóltam rá mire felsóhajtott.

-Lilla nem hagynám, hogy bedrogozzanak -nézett a szemembe.

-Tudom -bólintottam és zavartan lesütöttem a szemem. Karesz elment a pulthoz én pedig egyedül maradtam.

-Szia -köszönt rám hirtelen egy lány.

-Szia -néztem fel meglepetten.

-Figyelj nem te vagy véletlenül Szabó Lilla? -kérdezte mosolyogva.

-De igen. Miért? -vontam fel a szemöldököm.

-Nagyszerű én Tóth Adrienn vagyok én is megyek a versenyre azzal a sráccal ott -intett egy másik asztal felé.

-Ohh...értem -bólintottam miközbe gyanakodva méregettem.

-Ne érts félre, mi nem vagyunk ellenségek. Semmi kedvünk ehez a versenyhez, de hát...-ült le mellém halvány mosolyal.

-Én se akarok ellenségeskedést. Ez csak egy verseny -vontam meg a vállam.

-Nem gond ha csatlakozunk hozzád? -kérdezte a füle mögé tűrve a haját.

-Nekem nem gond, de nem vagyok egyedül -haraptam az ajkamba.

-A barátoddal vagy? -érdeklődött.

-Nem Karesszal. A duett partneremmel -mondtam hátradőlve.

-Szivesen megismerném -mosolyodott el.

-De vigyázz vele nagy macsó -figyelmeztettem.

-Ugyanmár azt a hülyét is tudom kezelni -intett a partnere felé. Pár pillanat múlva már mindketten mellettem ültek. Egyébként a srác neve Kevin volt.

-Hát ez meg? -ült le Karesz a másik oldalamra meglepetten. Lilla már megint átejtettél vagy mi? -nézett rám Karesz sértődötten.

-Nem dehogyis -mondtam sietve. Ők Bottyánosok és ők is fellépnek. Adri és Kevin -mutattam magam mellé.

-Vagy úgy -dőlt hátra Karesz homlokráncolva. Nem mondunk semmit a dalunkkal kapcsolatba. Lillát át lehet ejteni, de engem nem -méregette Kevinéket gyanakodva.

-Karesz -szóltam rá élesen.

-Mi van? Fő a biztonság -morogta rámpillantva.

-Megértelek titeket -sóhajtott fel Kevin. A Berzések már nálunk is bepróbálkoztak -morogta mire Karesszal összenéztünk.

-Nálunk még nem, de Lillát kigúnyolták. Ez a liba meg nem hagyta, hogy beverjem a gyerek képét -fonta össze a kezét.

-Ismerem a srácot egy általánosba jártunk. Tasi Robinak hívják -mondta Adri sötét arcal.

-Na és a csaj nevét tudjátok? -kérdeztem.

-Róla elég annyit tudni, hogy egy ribanc -röhögött fel Kevin. A bátyám csaja volt, de aztán a tesóm rajta kapta az uncsitesónkkal az ágyba -csóválta meg a fejét.

-Jézusom -tágult ki a szemem. Ugye tudod, hogy a Diát is ilyen? -fordultam Karesz felé.

-Szöszi tisztába vagyok vele. Ne aggódj -mosolygott rám Karesz gúnyosan.

-Nem akartok énekelni? -kérdezte Adri hirtelen.

-Te menj csak -pillantott rám Karesz.

-Te nem jösz? -néztem vissza rá.

-Majd a következőnél, addig kitalálom, hogy mit énekeljek -kacsintott rám mire zavartan bólintottam aztán felálltam és követtem Adrit.

-Na mit akarsz? -fordult felém.

-Hát nem tudom -vontam meg a vállam. Mondjuk a: What a feeling? -kérdeztem gondolkodva.

-Azt imádom -csillant fel a tekintete. Te is szereted a Gleet? -kérdezte vigyorogva.

-Ááá..imádom -mosolyodtam el szélesen.

-Én is az összes dalukat szinte kívülről fújom -nevette el magát.

-Akkor csapassuk -böktem oldalba majd megvártuk, hogy egy srác befejezze Hiro:Miért szerettél belém című számát, majd odamentünk a kezelőhöz és megmondtuk neki a dalunk címét aztán felmentünk a színpadra.

[Lilla:]

First when there's nothing

But a slow glowing dream

That your fear seems to hide

Deep inside your mind

All alone I have cried

Silent tears full of pride

In a world made of steel

Made of stone.

[Adri:]

Well, I hear the music

Close my eyes, feel the rhythm

[Lilla:]

Wrap around take a hold

Of my heart

[Adri és Lilla:]

What a feeling

Bein's believin'

I can have it all now I'm dancing for my life

Take your passion

And make it happen

Pictures come alive you can dance right through your life

[Adri:]

Now I hear the music

Close my eyes, I am rhythm

[Lilla:]

In a flash it takes hold of my heart.

[Adri és Lilla:]

What a feeling

Bein's believin'

I can have it all now I'm dancing for my life

Take your passion

And make it happen

Pictures come alive now I'm can dance right through my life

[Adri:]

What a feeling!

[Adri (New Directions):]

What a feeling (I am music now)

[Lilla (New Directions):]

Bein's believin' (I am rhythm now)

[Adri és Lilla (New Directions):]

Pictures come alive you can dance right through your life. (Ooh)

[Adri (New Directions):]

What a feeling (You can really have it all)

[Lilla (New Directions):]

What a feeling (Pictures come alive when I call)

[Adri (New Directions):]

I can have it all (I can really have it all)

[Lilla (New Directions):]

Have it all (Pictures come alive)

[Adri és Lilla (New Directions):]

Call, call, call, call (What a feeling!)

[Adri (New Directions):]

I can have it all (Bein's believin')

[Lilla (New Directions):]

Bein's believin' (Take your passion, make it happen)

[Adri (New Directions):]

Make it happen (What a feeling)

[Adri és Lilla:]

What a feeling!

Adrival a dal végén nevetve mentünk vissza Kareszékhoz miközbe többen megtapsoltak.

-Jók voltatok -mosolygott ránk Kevin.

-Fogadjunk a te ötleted volt a dal -jegyezte meg Karesz és rám mutatott.

-Miből gondolod? -vonta fel a szemöldököm és beleittam a kólámba.

-Megérzés -vonta meg a vállát halvány mosolyal.

-Tényleg Lilla ötlete volt -szólt közbe Adri.

-Na gyere Kevin most mi jövünk -állt fel Karesz vigyorogva. El ne tűnj szépségem -kacsintott rám mire utána dobtam a kólás kupakot.

-Együtt vagytok? -kérdezte Adri kíváncsian.

-Dehogy, csak szivat -legyintettem sóhajtva aztán a színpadra néztem ahova épp most léptek fel Kareszék. Ők szintén a Gleeből énekelték a Hanukkaht. Na ez az egyetlen szám aminek nem igazán tudom a szövegét.

Hanukkah, Oh, Hanukkah

Let's light the menorah

Let's have a party

We'll all dance the hora

Gather 'round the table, we'll give you a treat

A dreidal to play with and latkes to eat

And while we are playing

The candles are burning low

One for each night, they shed a sweet light

To remind us of days long ago

One for each night, they shed a sweet light

To remind us of days long ago

Hanukkah, Oh, Hanukkah

Let's light the menorah

Let's have a party

We'll all dance the hora

Gather 'round the table, we'll give you a treat

A dreidal to play with and latkes to eat

And while we are playing

The candles are burning low

One for each night, they shed a sweet light

To remind us of days long ago

One for each night, they shed a sweet light

To remind us of days long ago

Ahogy őket hallgattuk a tekintetem a bejárati ajtóra vándorolt.

-Nagyszerű már csak ez hiányzott -húztam el a szám.

-Mi az? -kérdezte Adri forgolódva aztán ahogy észrevette a Berzéseket menten elkomorult. Nyugi lehet, hogy ide se jönnek -fordult vissza felém.

-Hát remélem mert ha igen, Karesz megveri őket. Bár az jó is lenne -gondolkodtam hangosan.

-Sziasztok -léptek ekkor oda hozzánk.

-Sziasztok -morogtuk Adrival.

-Csatlakozhatunk? -kérdezte Robi. Megrántottam a vállam miközbe a tekintetemmel Kareszt szugeráltam, hogy nézzen erre. Robi becsusszant mellém szorosan mellém.

-Szóval te vagy Lilla. Örülök, hogy végre megismerhettelek -suttogta a fülembe.

-Jah -morogtam és megpróbáltam odébb csúszni, de erre ő is odébb csúszott.

-Mondd csak van pasid? -kérdezte mosolyogva. Ha nincs én szivesen leszek -csúszott a keze a combomra.

-Most azonnal leveszed róla a kezed -csattant fel Karesz élesen és felrántotta mellőlem azt a bunkót.

-Nyugi van haver. A kiscsajnak nem volt ellenére -röhögte el magát és rámkacsintott.

-Áá..gondolod? -sziszegte Karesz a képébe. Nem nyúlhatsz többé hozzá -morogta villogó szemekkel majd nekilökte a falnak aztán leült mellém.

-Köszi -néztem rá hálásan.

-A kis szerelmes pár -szólalt meg a festett szőke.

-Nekünk legalább az is van -vágott vissza Karesz hűvösen. Festett szőke -mosolyodott el gúnyosan mire a csaj elvörösdött.

-Nem sértegetheted -támaszkodott az asztalra Robi.

-Miért te letapizhatod? -kérdezte Karesz. Ne így legyél nagy, gyere párbajozzunk -pattant fel Karesz.

-Haver nem a középkorban vagyunk -röhögte el magát Robi.

-Karaoke párbaj itt és most. Lássuk ki a jobb -mosolyodott el Karesz lazán.

-Úgyis leverünk titeket -nyávogta a festett szőke.

-Majd meglátjuk. Egymásnak választunk dalt -fonta össze a kezét Karesz.

-Benne vagyok -biccentett Robi eltökélt arcal.

-Karesz jó ötlet ez? -rántottam le magamhoz. És ha olyan dalt választanak amit nem ismerünk? -kérdeztem aggódva.

-Bízz bennem -nézett a szemembe és megsimította az arcom.

-Tudod, hogy bízok -forgattam meg a szemem.

-Akkor gyere -rántott fel.

-Ti kezdtek -vigyorgott ránk Robi.

-Felőlem -röhögte el magát Karesz.

-Gary Jules: Mad world -vonta fel a szemöldökét a festett szőke. Karesszal összenéztünk majd biccentettem egyet. Felsétáltunk a színpadra és megálltunk a mikrofon előtt. Nem néztem senkire csak magam elé bámultam aztán Karesz bele kezdett. Ismertük a számot mindketten, ami jó pont volt a részünkre.

All around me are familiar faces

Worn out places, worn out faces

Bright and early for their daily races

Going nowhere, going nowhere

Their tears are filling up their glasses

No expression, no expression

Hide my head, I wanna drown my sorrow

No tomorrow, no tomorrow

And I find it kinda funny

I find it kinda sad

The dreams in which I'm dying

Are the best I've ever had

I find it hard to tell you

I find it hard to take

When people run in circles

It's a very, very mad world, mad world

Children waiting for the day they feel good

Happy birthday, happy birthday

And I feel the way that every child should

Sit and listen, sit and listen

Went to school and I was very nervous

No one knew me, no one knew me

Hello teacher tell me what's my lesson

Look right through me, look right through me

And I find it kinda funny

I find it kind of sad

The dreams in which I'm dying

Are the best I've ever had

I find it hard to tell you

I find it hard to take

When people run in circles

It's a very, very mad world, mad world

Mad world

Mad world

A dal végén óriási tapsot kaptunk én pedig Karesz oldalán büszkén álltam meg Robiék előtt.

-Most ti jöttök -vigyorodtam el.

-Azt hiszed, hogy jobb vagy tőlem? -állt meg előttem a festett szőke.

-Drágám én nem hiszek semmit. Majd a versenyen kiderül -mosolyogtam rá kedvesen. Egyébként csini a hajad. Ki a fodrászod? -kérdeztem a haját figyelve.

-Magán fodrászom van -húzta ki magát.

-Sajnálom akárki is az -sóhajtottam fel.

-Kitti gyere -húzta maga után Robi.

-Mit választottál? -pördültem Karesz felé.

-Mit tudom én. Valamit Kordáéktól -legyintett röhögve.

-De azt még én se ismerem -tátottam el a szám.

-Pont ez a lényeg -karolta át a vállam és visszamentünk az asztalunkhoz.

-Kurva jók voltatok -mosolygott ránk Kevin. Miközbe Robiék a színpadon szenvedtek mi nevetve beszélgettünk és azt nem is kell mondanom, hogy csak gyér tapsot kaptak.

-Lehet, hogy a csatát megnyertétek, de a háborút még nem -lépett az asztalunkhoz Robi és Kitti dühösen.

-Alig várjuk a versenyt -mosolyogtunk rájuk mind a négyen mire rosszkedvűen leléptek.

2 óra múlva Karesz megállt a házunk előtt.

Leszálltam mögüle és mosolyogva ránéztem.

-Nagyon jól éreztem magam -néztem a szemébe.

-Minden tökéletes lett volna ha azok ketten nem állítanak be -morogta halvány mosolyal.

-Nekem így is tökéletes volt -vontam meg a vállam zavartan.

-Egyszer megismételhetnénk -húzott közelebb magához mire elpirultam.

-Karesz tudod, hogy nem lehet. Barátnőd van és nem akarom tönkretenni a barátságunkat -suttogtam.

-Hát jó -sóhajtott fel. Legalább annak örülök, hogy már nem gyűlölsz -mosolyodott el majd hozzámhajolt és nyomott egy puszit az arcomra.

-Szia -köszöntem el zavartan majd bementem a házba. A szobámba belépve leroskadtam az ágyamra majd az arcomhoz emeltem a kezem és lehunytam a szemem. Aztán ahogy pár perc múlva kinyitottam a tekintetem rá esett a rózsacsokorra és boldog mosoly terült szét az arcomon.