Egy kis nyomozás...


Mind a négyen Flóráéknál gyűltünk össze és feszülten vártuk, hogy végezzen. Flóra valahonnan megszerezte az iskolák dalát, hogy ki mivel indul. Hogy honnan azt nem árulta el. Mind a négyen a gépre meredtünk és vártuk, hogy betöltsön a lista.

-Héé -ült le mellém Karesz.

-Hmm?? -kérdeztem idegesen.

-Nincs gáz, ez csak a lista még nem a verseny -tette a kezét a kezemre.

-Mi lesz ha megtudják, hogy láttuk? -harapdáltam a szám szélét.

-Szöszi nem lesz baj -nézett mélyen a szemembe. Elkaptam róla a tekintetem és magam elé bámultam. Nem tudtam még neki elmondani, hogy múlt héten Dénes megcsókolt és ma már hétfő van.

-Kész -kiáltotta el magát Flóra mire rögtön felpattantunk és a gép elé gyűltünk. Íme a lista és a dalok:

1. Gyöngyösi Károly Róbert: Camp Rock 1:We Rock

2. Egri keri: Dobrády Ákos, Szekeres Adrienn: Híd a folyót

3. Evantus üzleti, művészeti középiskola: Julio José Iglesias: Sé que Volverás

4. Neumann:Paul, Anthea Anka: You te amo

5. Andrássy György: RAGS, Keke Palmer, MAX: Me and you against to word

6. Wigner Jenő: Stevi Nicks, Dou Henley: Leather and Lace.

7. Gárdonyi Géza: Luis Fonsi:Despacito

8. Szent Lőrincz: High School Musical 2: Gotta Go My Own Way

9. Dobó István:Jason Derulo:The Other Side (ez vagyunk mi!)

10. ESZC Március 15: Bery, Váczi Eszter:Egyedül

11. Kossuth Zsuzsanna: Patai Anna, Dobrády Ákos: Pár nap még nem a világ

12. Vak Bottyán: Camp Rock 2: Wouldn't Change A Thing

13. Berze:Fekete Dávid, Cserpes Laura:Egy nap

14. József Attila: High School Musical 3: Right Here Right Now

15. Bajza:Luis Fonsi, Demi Lovato: Échame La Culpa

16. Széchenyi:Ed Sheeran, Andrea Boceli: Perfect Symphony

Némán bámultam a sorokat miközbe az olvasottakat emésztettem. Mindegyik dal kurva jó választás volt. Felegyenesedtem majd visszasétáltam a kanapéhoz és leroskadtam rá.

-Legalább nem lesz olyan sok fellépő. Heves megye fele nem jelentkezett -törte meg a csendet Dani.

-Igen az nagy előny számunkra -értett egyet vele Flóra. Az ajkamat harapdálva tördeltem a kezem miközbe totál bepánikoltam.

-Lilla -suttogta Karesz leülve mellém.

-Nem fog menni. Sajnálom -sírtam el magam és a kezembe temettem a fejem. -Dehogy nem fog menni, kis buta -ölelt magához mire a nyakába temettem a fejem.

-Túl jók Karesz -zokogtam mire megrázta a fejét.

-Csak mert volt egy nagyokos énektanáruk aki jó dalt választott nekik, az még nem jelenti azt, hogy jól el is tudják énekelni -jelentette ki határozottan.

-Honnan tudod? -kérdeztem szipogva.

-Én ilyeneket mindig tudok -simította meg a hajam.

-Csak vigasztalni próbálsz -suttogtam.

-Nem szokásom megvigasztalni az emebreket, pláne nem a bőgő masinákat -rázta meg a fejét mire felhorkantottam és elhúzódtam tőle.

-Te aztán tudod, hogy szúrj el egy szép pillanatot -töröltem meg a szemem.

-Jobban vagy? -kérdezte elkomolyodva.

-Aha azt hiszem -bólintottam. Kutya bajom -mosolyodtam el halványan. Flóráék? -néztem körbe.

-Driszkétre vették a figurát és kimentek, hogy kettesbe hadjanak minket -vonta meg a vállát. Azt hitték, hogy a csókjaimall akarlak megvigasztalni -kacsintott rám mire beleboxoltam a karjába.

-Csakhogy tudd, már nem tudsz ilyenekkel felidegesíteni -jelentettem ki.

-Hmm...biztos vagy benne? -kérdezte felém hajolva miközbe a keze a derekamra csúszott.

-A beszólásokra gondoltam te disznó -vörösödtem el és gyorsan felálltam.

-A Berze a művházba próbál -rontott be az ajtón Dani Flórával a nyomába.

-Indulás -pattant fel Karesz. Nem ti maradtok, mi megyünk csak ketten. Bocs, de ez a mi versenyünk -szólt Karesz Flóráékra.

-Mindent mondjatok el -kérte Flóra mire bólintottam majd magamra kaptam a kabátom és követtem Kareszt.

A művházba belépve leültünk a büfébe és rendeltünk két kávét. Persze mindkettőnkön sapka volt, hogy ne ismerjenek fel.

-És most? -meredtem Kareszra.

-Várunk -vonta meg a vállát. 10 percet vártunk aztán az ajtón belépett 2 Berzés diák és az ének tanáruk. Lehet, hogy nekünk is Ivett nénivel kéne gyakorolnunk? -kérdeztem saját magamtól. Idegesen kavargattam a kávém majd kiesett a kezemből a kanál ahogy meghallottam őket.

,,egy régi kép

min te és én

nem rémlik mért

nevetünk valamin épp

egy másik nézd

min számon kérsz

egy csókot még

mert neked sosem elég

néha félek, hogy az élet

elvesz tőlem váratlan

és majd késő, túl késő,

hogy elmondjam

Ref:

Hogyha a földön már

csak egy nap jár

nem bánom megkaptam

mit szívem várt.

hogyha csak egy nap jár

a földön még

az az egyetlen

tőled szép (oly szép)

ha készül még

sok színes kép

lesz néha pár

amin a bánat is jár

ha hív egy út

vagy bánt a múlt

csak érezd úgy

kezed a kezembe bújt

néha félek, hogy az élet

elsodorhat váratlan

és majd késő, túl késő,

hogy elmondjam

Ref:

Hogyha a földön már

csak egy nap jár

nem bánom megkaptam

mit szívem várt.

hogyha csak egy nap jár

a földön még

az az egyetlen

tőled szép (oly szép)

Hogyha a földön már

csak egy nap jár

nem bánom megkaptam

mit szívem várt.

hogyha csak egy nap jár

a földön még

az az egyetlen

tőled szép (oly szép)

gyere ide még

soha nem elég

búj hozzám

sose futok el

te vagy aki kell

hát nézz most rám

te vagy az a társ

akit igazán vállalnék

majd az út végén.

ne őrizd

ne rejtsd el

ha tényleg valami bánt

ha érzed

hogy félek

majd kérlek

ölelj át

ne őrizd

ne rejtsd el

ha szíved szomorú még

meséld el

ma éjjel

az újnap mitől szép

Ref:

Hogyha a földön már

csak egy nap jár

nem bánom megkaptam

mit szívem várt.

hogyha csak egy nap jár

a földön még

az az egyetlen

tőled szép (oly szép)

Hogyha a földön már

csak egy nap jár

nem bánom megkaptam

mit szívem várt.

hogyha csak egy nap jár

a földön még

az az egyetlen

tőled szép (oly szép)"

Karesszal tág szemekkel bámultunk egymásra majd mindketten felálltunk, Karesz kifizette a kávét és leléptünk.

-Bassza meg, rohadt jók -csattant fel Karesz dühösen amikor kiértünk.

-Dühöngéssel nem oldasz meg semmit -suttogtam mire rámnézett aztán magához ölelt. A fejemet a mellkasának döntve agyaltam.

-Le fogjuk őket verni, hidd el nekem. Mi fogunk nyerni -bólogatott Karesz.

-Figyelj jobb lesz ha megyünk -húzódtam el tőle.

-Nem én maradok, te menj nyugodtan -vágta zsebre a kezét.

-Karesz mire készülsz? -néztem a szemébe kérdőn.

-Megvárom míg végeznek és követem őket -morogta.

-Maradok -álltam meg mellette némi gondolkodás után. Fél órát vártunk egy padon ülve, egy fülesen osztozva amikor kiléptek a művházból. Vártunk míg pár méter távolság nem lett köztünk, aztán a nyomukba eredtünk. Pár hete még foggal körömmel ellenkeztem volna, hogy ilyet nem szabad csinálni, de azok az idők elmúltak. Most már néhány dolgot egészen máshogy látok...

-A cukrászdába mennek -mondta Karesz majd mi is beléptünk az ajtón és helyet kerestünk. Próbáltunk úgy ülni, hogy távol, de még hallótávolságon belül legyünk. Karesz vett négy sütit majd elkezdtünk falatozni miközbe hallgatóztunk.

-Össze kell szednetek magatokat -szólt rájuk a tanár.

-Hisz már így is a legjobbak vagyunk -nyögött fel a csaj.

-Nem tudhatjátok -rázta meg a fejét.

-Ha valakivel is vigyáznunk kell az a kis Karcsika az -szólalt meg a srác.

-Hisz az a gyerek béna -ellenkezett a csaj. Oké nekem mostantól ő festett szőke. Kajakra szinte már természetellenesen szőke a haja.

-Még, hogy béna -morogta Karesz mellettem fogcsikorgatva.

-Nyugi -suttogtam a kezére téve a kezem.

-Meg a csaj se valami nagy cucc. Lecsekkoltam őt Facebookon. A haja tök ronda, meg úgy külsőleg is uncsi -fintorgott a csaj. Köszi ez jól esett -gondoltam magamba keserű mosolyal.

-Ezt a kurvát -szorult ökölbe Karesz keze mire figyelmeztetően ránéztem.

-Annyira azért nem rossz csaj. Én szivesen foglalkoznék vele -jegyezte meg a srác mire Karesz vörös fejjel felpattant.

-Én megölöm -indult el arra idegesen mire rémülten utána siettem majd a kabátjat megragadva kirángattam a cukrászdából.

-Engedj vissza Lilla -szakította ki magát a karomból.

-Nem -léptem elé. Karesz nézz rám, ezzel csak magunknak okoznánk kárt -néztem a szemébe.

-Nem érdekel, nem beszélhetnek így rólad -csattant fel majd kikerülve vissza indult a cukrászda felé. Tehetetlenül bámultam utána majd elkiáltottam magam.

-Varga Károly ha be merészelsz oda menni esküszöm, hogy soha többé nem látsz -kiáltottam utána mire megtorpant és elkezdett Flóráék felé rohanni. Nem vesződtem azzal, hogy utána szaladok úgyse értem volna utól. A történteken agyalva lépkedtem Flóráék lakása felé. Belöktem az ajtót majd felsétáltam a harmadik emeletre.

-Lenyugodtál? -néztem az ajtó mellett támaszkodó Kareszra.

-Távolról se, de jól jött ez a futás -túrt bele a zilált hajába.

-Olyan...Áá nem is tudom mi vagy -legyintettem miközbe bekopogtam. Flóra anyukája engedett be minket.

-Csókolom -köszöntem elmosolyodva majd bevonultunk Flóra szobájába.

-Na mi volt? -támadtak ránk mindketten.

-Kurva jók -tártam szét a kezem szomorúan.

-Meg a világ legbunkóbb faszai -mondta Karesz idegesen mire Flóráék rámnéztek.

-Majd Karesz elmeséli -legyintettem aki úgy is tett.

-Ő pedig nem hagyta, hogy beverjem annak a baromnak a képét -fejezte be rámmutatva.

-Karesz kérlek -sóhajtottam fel. Te nem tettél nekem ajánlatokat, nem mondtál kétértelmű dolgokat? -vontam fel a szemöldököm.

-De én megtehetem. Mert partnerek vagyunk, meg barátok. De az a mocsok disznó....-fújtatott ingerülten.

-Nézd más körülmények között én téptem volna meg őket. És igen rosszul estek amiket mondtak, de basszus épp utánuk kémkedtünk. Ráadásul ott volt velük a tanáruk is -hadartam.

-Azt az ürgét meglegyintettem volna és rögtön eldől -röhögött fel Karesz.

6 óra körül mentek el a srácok én ugyanis ma Flóránál alszok.

-Sziasztok srácok -köszöntünk el tőlük.

-Holnap találkozunk -suttogta Karesz le nézve rám.

-Holnap -bólintottam majd intettem egyet és bementem Flóra szobájába. Este villanyoltás után nyitott szemmel bámultam a plafont és agyaltam. Egy dologba teljesen biztos voltam, hogy holnaptól minden próbán kétszer olyan nagy erőbedobással próbálunk mint edddig! 

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top