XLV.

Minden hozzád írt szavamhoz
Lelkem folyama a tinta,
S én addig írok neked,
Csak neked
Véremmel, szívemmel,
Míg elapad utolsó cseppje.

Ezer meg ezer lapot teleírva,
Hosszú, kacskaringós sorokon át
Mesélem el neked életünket.
Hogyan fonódtam egybe veled
És vesztem el szemeidben visszavonhatatlanul.
Megannyi oldalon vezetne végig
Az érzés, mely oly megfoghatatlan,
S talán egyszer te is megértenéd.

Amikor már nem maradnak szavak
És mindenem beleírtam,
Odaadom.
Sziklaperemen állva a szél viszi hozzád
És a tenger nyeli el.
Én üres maradok.
Mert neked adtam mindent.

2019.05.19.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top