4.rész: Ebéd szünet
Régen, még mielőtt ide jöttünk volna, hallottam egy régi mondást, miszerint a vámpírok nemesei ihatnak az önként felajánlkozó emberekből vagy akár saját fajtársukból, de erre csak akkor kerül sor, ha nagyon éhesek. Sosem volt részem még abban, hogy igyanak belőlem, de nem is szeretném ezt a dolgot megtapasztalni.
- Láttad, hogy hogyan csavarta másodpercek alatt az ujjai köré Jimint?- dühöngött ebédnél, mellettem Hoseok.
- Vajon mit súghatott a fülébe?- bambultam el teljesen.
- Ne akard tudni...- rázta a fejét.
- Mert?
- Nem látom őket sehol. És Jimin elpirult mikor a fülébe súgta azt amit.- hajtotta le a fejét, egy falatot rágva.
- Úgy érted valahol ezek szexelnek?- halkultam el.
- Dehogy.- vágott egy fintort.- Vámpír egy emberrel nem fog. Főleg nem Jungkook. Jiminnek a vérét szívja éppen valamerre. Legalábbis szerintem.- fújta ki hangosan a levegőt.
Láttam, hogy idegesíti a dolog. Régen biztos fontos volt Jimin neki. Hümmögtem egyet, majd amilyen gyorsan csak tudtam, befejeztem az ebédet. Volt még cirka tíz percem, ezért azt mondtam Hobinak, hogy majd a teremben találkozunk, én elmegyek a WC-re. Nem volt semmi elintézni valóm ott, de úgy hallottam, hogy sok dolog történik ebéd szünetben ott. Így hát tényleg oda mentem. Mikor már majdnem oda értem, Jungkook törte ki az ajtót, majd a hajába túrva hagyta el a helyet, így velem szembe kezdett el sétálni. Ajkai kissé el voltak nyílva, így láttam a szemfogait, s jobb karján a tetoválásokat. Egy másodpercre végig ment rajtam egy kellemes bizsergetés, mi megijesztett.
- Szia!- köszönt nekem, mire a szívem kihagyott egy ütemet.
- Szi... Szi...- forrt belém a szó.- Szia!- köszörültem meg a torkomat.
- Ajánlom, hogy ne menj be a WC-be, mert Jimin éppen hisztizik Yoonginak. Ilyenkor jobb nem a közelében lenni. Mindenfélét összeszed.- kuncogott.
- Yoongi?- emeltem fel a szemöldökömet.- De hát nem ettél belőle az imént?
- Tudom, hogy mit gondolsz rólam, Taehyung. Itt nem én vagyok a gonosz.- rázta meg a fejét.- Érdekelsz engem. De azt jegyezd meg, hogy sosem harapok meg embert.- suttogta a fülembe.
Tehát akkor Hoseok tévesen feltételezte róla, hogy éppen eme szent pillanatokban lakmározott egyet a törpéből?
- Tudom, hogy nem az én dolgom, de Jimint miért tartod magad mellett, ha ember? Miért nem hagytad, hogy Hoseokkal maradjon?
- Köztudott, hogy Jimin a szeretőm. Bárhova megyek, bármit csinálok ő követni fog.- mosolyodott el, majd otthagyott, teljes sokkban.
Jimin az... Az ő... Az ő szeretője? Tehát Jungkook a vámpírok királya meleg? Kissé tátott szájjal, néztem az előttem, nekem háttal sétáló fiúra. Nem akartam hallgatózni, de muszáj volt. Valami azt súgta, hogy gyerünk Taehyung kémkedj! Halkan az ajtóhoz mentem, majd hozzá nyomtam a fülemet.
- Miért nem tesz vámpírrá úgy, mint titeket?! Miért nem akarja a véremet? Látom rajta, hogy szörnyen éhes... Mégsem teszi. Yoongi... Miért nem akar enni belőlem végre?- kérdezte, szinte már hisztérikusan, Jimin.
- A szeretője vagy, Jimin. Nem fog belőled enni. Nem fog átváltoztatni. Tudod, hogy az urunk jó velünk és mindennek megvan a maga ideje is, amit természetesen ő fog megszabni, nem te vagy én.- morogta, idegesen a másik fiú.
- Szerinted szeret engem?- halkult el kissé.
- Biztosan. Viszont az új gyerekre felfigyelt.
- Taehyungra?
- Igen. Te is észrevetted szerintem, hogy az öltözőbe vissza ment hozzá, Jungkook urunk.
- Mi van, ha le akar cserélni arra a fiúra?
Jimin hangja egyre sírósabb volt, Yoongié pedig egyre bosszúsabb. Nem akartam őket tovább hallgatni. Baromság. Nem engedem egy vámpírnak sem, hogy nekem is elcsavarja a fejemet, mint Jiminnek. Én okosabb vagyok ennél.
- Jut eszembe. Mit suttogott a füledbe?- érdeklődött.
- Este Jungkooknál leszek. Azt mondta, hogy ideje férfivá válnom.- válaszolta meg, Jimin, Yoongi feltett kérdését.
Elhátráltam az ajtótól. Nem akartam tovább hallani. Valamiért rosszul esett amit Jimin mondott. Fogalmam sem volt, hogy miért, de mire megtaláltam volna a választ, meghallottam a csengő hangját. Amilyen gyorsan csak tudtam, elindultam a termünk felé. Életem legtartalmasabb ebéd szünete volt az is biztos.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top