Nehéz elhinni, hogy már itt vagyok...

Pontosan úgy emlékszem az első részre, mintha tegnap írtam volna. Erre pár perce lett kész az utolsó rész... Nagy boldogság van bennem, de szomorú is vagyok. Nagyon szerettem Ashley és Regulus történetét írni, ugyanis a párosuk nagyon a szívembe lopta magát. Persze azért, mert a könyvnek vége, az nem azt jelenti, hogy el is kell felejteni őket, dehogy! Bár ami azt illeti, nem is tudnám őket elfelejteni, annyira közel kerültek hozzám.

Rengeteg mindenért kell köszönetet mondanom. Először is az olvasók miatt tartozom nagy köszönettel! Minden olvasómnak rettentően hálás vagyok, hogy ilyen kitartóan várta az új részeket, valamint támogattak, mert számomra ez volt a legfontosabb, a támogatás. Úgy érzem, a rengeteg támogatás és kedves szavak nélkül ez nem sikerült volna...
Volt egy időszak, amikor nagyon tropán voltam, semmi sem érdekelt, de elég volt csak rátok gondolnom és tudtam, hogy még nem adhatom fel, mert sokan számítanak rám. Úgyhogy tényleg köszönöm!

Nagyon köszönöm, hogy elolvastad a könyvet, hogy Regulusszal és Ashleyvel tartottál! A kapcsolatuk nem volt a legegyszerűbb, mégis mindent átvészeltek, amit csak lehetett.

©arnoldemma7 //2024.05.28.//