Belenéztem...bár ne tettem volna. Lapozni akartam de Tony becsukta az aktát.
-Amúgy...-kezdte nyugodtan Tony- hogy képzelted hogy Peter itt marad? Nem is tudod mit kapok May nénikétől... és az a srác is biztos kérdezősködni fog.-fejezte be idegesen.
Én csak nevettem és higgadtan válaszoltam.
-Igen tudom.-állt fel az asztaltól Tony- Nednek hívják azt a srácot.-válaszoltam gúnyos mosollyal és vártam mit reagál.
-Mi? Honnan tudod?-nézett rám kerek szemekkel.
-Oh Tony... annyi mindenről nem tudsz... de ami elszomorító hogy èn se...- biggyesztettem le a számat és visszatoltam az aktát.
-Ugye nem? Ugye nem arra gondolok amire te? Mondd...
-De... osztálytársak voltunk de most ennyi elég lesz..-markolásztam a poharam.
-Ezt azért tanulmányozd...veszélyes fegyver és dugd el, erről csak ketten tudunk.
-Persze, én se akarnám hogy tudjanak róla.-fogtam az aktát mindennél szorosabban-Akkor jó éjt Tony!-köszöntem el és felálltam a székből.
-Az lesz!-kacsintott- Neked is Amy!-és elment.
-Biztos valami nő van a dologban.
Ott álltam az üvegen kopogtatva idegesen a körmömmel. Mindenki a szobájában van lehet hallgatóztak ki tudja? Egyszer kiderül vagy nem.
Poharamat az asztalon hagytam és a pólóm alá az aktát biztos ami biztos alapon és a szobám felé vettem az irányt. Még egy lépés volt a szobámig mikor egy kéz elkapott és húzni kezdett maga után.
-A poharad rakd vissza a helyére kislány.- mondta egy piros pontosabban vörös fazon aki Vízió.
-A kis rendeszerető bácsi.
El is indultam a poharam felé amikor viszont elvette a poharamat.
-Hé!!- rögtön felismertem ki az még ha háttal állok neki akkor is-Loki...add vissza azt a nyomorult poharat!-mondtam picit idegesen,pedig ettől nem szoktam ideges lenni.
- Jó na szórakozni se lehet? Ha kell a pohár vedd el.-mondta mint egy kisgyerek.
Nyugott léptekkel oda léptem hozzá és mélyen a szemébe néztem amiben elvesztem... azok a gyönyörű igéző szemek.
-Add ide!-követelőztem.
-Nem adooom!- mint valami kis ovis úgy mondta.
Az ugrással nem próbálkoztam hátha kiesik az akta. A veszekedés közben elmentünk a szobám mellett és gyorsan bedobtam a padlóra.
Annyira veszekedtünk persze nem komolyan hogy 10 centi volt közte és köztem. Nyakára kulcsoltam a kezem de ő eltűnt...gondolhattam volna de mikor megfordultam mögöttem állt.
-Emlékszel mit ígértél?-kérdezte miközben a tekintetem fürkészte.
- Öhm...nem?-kérdeztem vissza.
- Akkor felelevenítem benned!-és a kezét a homlokomra helyezte.
Gyengéd érintés volt de emlékek tömkelege áradt szét ami fájt. Olyan emlékek is feltörtek amiknek nem kellett volna. Az akta... az emlék túl sok és szétrobban a fejem. Valahogy feleszméltem és ellöktem Loki kezét.
-Bocsánat...-hullottam karjaiba.
-Sajnálom.. nem ezt akartam.-suttogta miközben fejem simogatta. A poharat a helyére rakta egy másik Lokival.
-De holnap el kell jönnöd arra a bálra.
-Oh... már emlékszem.-nevettem fel kínosan.
-Gyere besegítelek a szobádba.-mondta kedvesen.
Ekkor bevillant az akta hogy a padlón fetreng de Loki nagyon be akart segíteni, nem baj beküzdöm magam én.
-Amy minden rendben?-nézett méllyen a szemembe és közelebb hajolt és arcomra helyezte ujjait és lágyan simogatta. Olyan puhák ezek a kezek.
-Öhm igen!- fürkésztem tekintetét.
-Akkor jó éjt! Hosszú napunk volt.-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Jó éjt Loki! -és egy apró karcolásra adtam az ajkam, a szemöldöke fölé.
Halk kattanással zártam be az ajtóm, és ledőltem az ágyamra. Megnéztem az órám amin a led világítás 22:19-et mutatott, és kezem a fejem mellé zuhant.
Egy halk sóhajtás hagyta el a számat és kikecmeregtem az ágy forró öleléséből és az aktához sétáltam és ledobtam cipőmet út közben. A szomszéd szobából Loki hangját hallottam és egy kattanást amivel bezárta az ajtót. Lehajoltam az előttem heverő papírkupacért és az ágyra vetettem magam, nagy lélegzetet vettem és kinyitottam,mikor a szomszéd szobából a Steve felöliből egy halk nyögést hallottam. Megijedtem ezért a papír rengeteget eldugtam a párnám alá és megnéztem mi vagyis ki volt az.
-Szerintem a fürdőn keresztül könnyebb lesz,hamarabban átérek.
-Steve bejöhetek?-kopogtam 3-at de semmi válasz nem jött.
Tördeltem a kezem és végül lenyomtam a kilincset, amit láttam meglepő volt és a reakcióm általános.
Steve próbált felkelni de nem tudott.
-Steve, bocsi. Minden rendben?-kérdeztem zavartan.
-Öhm persze csak egy kicsit fáj a bordám.-nyüszögte.
-Gyere látom nem vagy túl jól, kapaszkodj a vállamba.-és nyújtottam a kezemet,amelyet megragadott és az erőtől a földre zuhantam-Jó nehéz vagy.-nyögtem ki két lihegés között.
'Na még egyszer'-gondoltam magamban.
Felkeltem nagy nehezen és újra nyújtottam a kezem és ő egy pimasz mosoly kiséretében fel is pattant egész könnyedén.
-Na megy ez!-és láttam egy grimaszban hogy fájt neki-Mi történt?
-Nekiestem a kádnak, a kipancsolt vízben elcsúsztam.-vakarta a fejét és amint felemelte a kezét láttam egy szép nagy lila foltot és a másik kezével szorította a törölközőt a derekán.
-Ez csúnyán néz ki.-haraptam be az ajkam.-Na gyere menjünk!
Apró lépésekben tudtunk menni de hamar ott voltunk a szobájában.
-Odaadom  a ruháidat és utána szerintem boldogulsz.-mentem a szekrényéhez és kivettem a fontos dolgokat. Leültem az ágyára és egymás szemébe meredtünk.
-Köszönöm Amy. Jó éjszakát!-simította meg lágyan a kezem.
-Nincs mit Steve. Reggel találkozunk.-és elhúztam a kezem.
Az ajtóhoz sétáltam a lépteim viszhangzottak és becsuktam az ajtót. Feltöröltem a kipancsolt vizet és levetkőztem és beálltam a tusolóba és 5 perc múlva ki is jöttem és megtörölköztem,felvettem fekete kopott Marveles felsőm és egy nadrágot. Kitotyogtam a fürdőből az aktát mélyre dugtam az ágynemű alá és betakaróztam. Amint letettem a fejem már aludtam is.
...
Hajnali 4-kor csörög a telefonom.
-Ki a fene lehet ez?- kérdeztem idegesen magamtól.
Alig látok a telefon képernyője világít és Tony Stark arcát látom.
-Hello..-mondom egy ásítással.
-Szép jó reggelt! Azért hívtalak hogy az egyetemre Rosie fog bevinni majd.
-Most komolyan ezért hívtál hajnalban? Ki az a Rosie? Újabb csajszi?
-Igen most jutott eszembe. Rosie az asszisztensem semmi több. Bocsika a zavarásért.
-Sokra megyek vele, holnap nem ért volna rá??
-Hát lehet de most már mindegy. Aludj jól!
-Amúgy mit csináltál a telefonommal hogy láttam a képed?- és letette a telefont szokás szerint. Én visszazuhantam és rögvest elaludtam.
...
Reggel arra ébredtem hogy valami eszméletlen veszekedés zajlik. Megdörzsöltem a szemem és kiléptem a szobámból. Amint kiléptem síri csönd lett amit nem díjaztam.
-Hello Amy!-mondta Clint kedvesen.
-Szia..sztok.. rólam beszéltetek?-kérdeztem félve.
-Hát igen...-mondta Nat a konyhapult mögül. De legalább őszinte.
-Hogy ki vigyázzon rád az egyetemen hiszen kezdetleges bosszúálló vagy és van egy kis híred itt ott.-fejezte be Bruce.
-Aha hát öhm nekem mindegy. Csak ne legyen feltűnő az az ember.-és visszafeküdtem az ágyamba.
Elővettem az aktát és olvasgatni kezdtem amikor Loki rontott be.
-Kopogni????-háborodtam fel és a hasam alá gyűrtem a papírlapokat.
-Bocsi... elhoztam a meghívód az esti bálra, amúgy szinte mindenki ott lesz.
-Hát köszi de gondolom hallottad hogy egyetemre megyek ma és így nem tudok ruhàt venni... szóval majd valamit összekaparok.
-Ahogy gondolod.-kacsintott egyet és kiment a szobából.
-Uh ezt jól összegyűrtem.-gondoltam magamban.
Még olvasgattam picit és elraktam mélyre a gyűrött papírköteget.
Felvettem egy szürke felsőt és rá egy fehér inget és egy szürke gatyát, hajamat csak kifésültem és már indultam is kifele.
-Jajj úgy repül az idő nézzétek már iskolába megy.-viccelődött Nat.
-Köszi én is szeretlek.-vigyorogtam rá és hallottam a fiúk kuncogását.
Elvettem a konyhapultról a kajám és megcsörgettem Tonyt.
-Na és végül ki jön velem majd?
És körbenéztem de senki nem jelentkezett, Clint pedig egy hosszú parókát próbált fel.
-Nee... ne... ne vedd fel, csak legyél önmagad és vegyél fel valami lazát.
Clint csak röhögött rajtam, és megjött egy ismeretlen számról az üzenet: Itt várlak a garázsban.
Rosie
-Na sziasztok! Délután jövök! Clint ne késs!-integettem.
Leszaladtam a lépcsőn és megláttam egy fekete sportkocsit amiben egy làny ült, pár évvel idősebb és ismerős.
Odafutottam a kocsihoz és behuppantam az anyósülésre a táskámat meg az ölembe raktam.
-Szia!-üdvözölt kedvesen.
-Szia!-viszonoztam.
-Már találkoztunk azon a bálon.-magyarázta.
-Jaaaaa igeeen segítettél is.
Végignéztem rajta, kellemes parfüm illata szállt a levegőben és elegáns ruhát viselt.
- Tony mondta hogy én foglak vinni szinte minden reggel az egyetemre.
-Igen igen éjjel hívott fel... Na de mesélj! Mi történt aznap? Hova vitt Tony? Együtt vagytok?-rohamoztam meg a kérdéseimmel.
-Mii? Nem! Nem nem! Nem vagyunk együtt.
-Hát a főnököd és Tonynak hívod nem pedig Mr. Starknak.- néztem rá sunyin.
-Nem.
-De.
-El fogunk késni kislány.
-Kislány? Amy vagyok!!-idegeskedtem.
Ő elfordította a kulcsot és beindult a kocsi és kigurultunk a garázsból.
Egész úton beszélgettünk és csevegtünk. 15 perc kocsikázás után megérkeztem az egyetemre.
-Köszi a fuvart, megcsörgetlek ha végeztem.-csuktam be a kocsi ajtót és láttam amint Clint iszkol be előttem.
-Szia Amy!-köszönt el tőlem Rosie és hát pár egyetemista megbámult a kocsi miatt.
-Jó kis kocsi!-kacsintott rám egy barna rövid hajú, magas fiú.
Én csak rámosolyogtam és tovább haladtam. Amint beléptem az épületbe a tanári kar fogadott hogy melyik terembe menjek.
A hosszú folyosón lépkedtem és megérkeztem a terembe, ismerős volt, voltam már itt párszor órán. Leültem Clint elé és be is jött a tanár. Gyorsan elővettem egy spirál füzetet és egy tollat amivel jegyzeteket írtam az óra menetéről. Az óra kicsit uncsi volt mint a szokásos óra.
-Clint ne aludj!-bökdöstem meg a karját és halkan kuncogtam.
-Hol? Mi? Ki bántott?-kapta fel a fejét az utolsó 10 percre.
-Semmi baj csak ne horkolj és már csak 10 perc van.-nevettem halkan.
- Oké...-aludt vissza.
Megszólalt a csengő és minden diák meg a tanár is felsóhajtott én pedig Clint mögé bújtam és elkezdtem csikizni a nyakát.
-Ébresztő!-és felkapta a fejét.-Na gyere! Kaptam fel a kezét.
Megcsörgettem Rosiet és két percen belül a suli előtt volt.
-Hello! Hoztam egy áldozatot. Hátulra befér.
-Csak nyugodtan.
-Te hogy bírod ezeket az órákat?-mondta kómásan a karomba támaszkodó fiatalember.
-Egyszerűen de ülj be szépen.
Bekapcsoltam az övét mint egy kisgyereknek és beültem oda ahol szokásom ülni. A srácok megint meglesték a kocsit és mi pedig elhúztunk onnan. Most az út csendesen telt, lefárasztott azért az óra.
-Megjöttünk!-eszméltem fel hogy Rosie figyelmeztetett.
-Köszi a fuvart, kiszedem azt az álomszuszékot.
Kinyitottam a hátsó ajtót és kiszedtem Clintet. A lift kinyílt és Rosie intett nekem nagy nehez visszaintettem és kigördült a kocsival. Már feleszmélt egy picit Clint a kómából. 2 perc néma csönd után egy ting jelzés törte meg.
Az idősebb férfi magánál volt már és magabiztosan lépett ki mellőlem.
-

Este jössz a bálra?-kérdezte a szobájánál.
-Igen. És te?-kérdeztem vissza az ajtóm felé baktatva.
-Még szép! Akkor találkozunk kis okostojás.-és belépett a szobájába. Mosolyogtam rá.
Kinyitottam az ajtóm ledobtam a cipőm és beleugrottam az ágyba és csipogott az órám jelezve hogy 15 óra van.
Egy picit szundítottam olyan 1 órát és kimentem enni. Gyorsan befaltam egy nagyobb  tányér gyümölcslevest és elkezdtem készülődni. Amíg a toronyban voltam nem találkoztam senkivel gondolom szépítkeznek az estére.
A szobámban a konnektorba bedugtam a hajsütővasat és hagytam melegedni. Megittam egy pohár vizet és leültem a tükör elé és megnéztem milyen meleg a vas. A kezemnek picit volt csak meleg, még hagytam 2 percet és próbáltam nem leégetni a hajam.
Szerencsémre nem égettem oda és egész jó lett. 2 tincset oldalra fogtam és a hajam kész is volt. Egy kicsit a szempillámat megfestettem és alapozót tettem fel és egy nagyon élénk vörös rúzst. Még gyorsan kirohantam a fürdőbe elpakolni néhány dolgot és mire visszaértem az ágyamon egy méregzöld hosszú ruha hevert. Biztos vagyok benne hogy Loki volt az. A vállfán egy cetli állt hogy majd jön értem. Előhalásztam egy fekete nem olyan magas magassarkúm és kifényeztem. Nagy nehezen magamra húztam a zöld földet súroló ruhát. Remélem nem fognak rá lépni és nem én leszek a takarító brigád egyik oszlopos tagja.  A cipőt is felhúztam és az egész alakos tükörhöz tipegtem. A tükörben mintha nem is magamat láttam volna a ruha szebb volt mint az ágyon, egy halvány sárgás anyag omlott szét. A vállán az anyag feketébe torkollott. Egy fekete köves nyakláncot kapcsoltam a nyakamban és egy hozzá illő fülbevalót aggatam a fülembe. A díszdobozból egy fekete órát vettem elő amit még a ballagásomra kaptam. Óvatosan felcsatoltam és egy zöld kis táskát vettem elő a szekrényből és kész is voltam.  Még megnéztem mi van a közösségiken de semmi különös nem volt. Még mindig alig tudom elhinni azt hogy a bosszúállókkal lakok, élek és harcolok. Olyan elképzelhetetlen. El se hiszem még. A gondolatmenetemből Loki zökentett ki, amikor kopogott hármat és benyitott.
-Mehetünk?-nézett rám.
-Igen persze!-indultam az ajtó irányába.
-Jó ez a ruha. Ki vette?-kacsintott rám.
-Hát, már nem is emlékszem talán... Tony? Nem is tudom.-hülyültem tovább.
-Hát te szenilis vénasszony.-kacagott fel hangosan.
-Naaa! Milyen szemtelen valaki az idősebbel! Bezzeg az én időmben!-léptem ki az ajtón és én is nevettem.- Amúgy te is jól nézel ki.-mértem végig és belekaroltam a karjában. Egy fekete nyakkendő es méregzöld ing egy fekete zakó és nadrág. A cipőm csak úgy kopogott a térköven és a lépcsőn. Kiértünk a garázsba és elvittem az egyik kocsi kulcsát ami egyedül himbálózott a tartón és egyedül volt kocsi a garázsban.
-Na melyikkel menjünk?-dobtam fel a kulcsot.
-Hát mondjuk azzal!-mutatott egy sportkocsira előttünk.
-Hát nincs más választásunk. És én vezetek!-hámoztam le magamról a cipőm miközben kinyitottam az autót.
-És öhm merre kell menni?-kérdeztem kínosan és beültem.
-Nyugi majd navigállak.-simított végig a karomon.
A làbaimat elhelyeztem ahol kell, a cipőm hátra raktam és elfordítottam a kulcsot. Az autó egy halk cserrenéssel jelezte hogy beindult. A garázst elhagyva beszélgettünk még és nemsokára meg is érkeztünk. Loki türelmesen navigált és odataláltunk. Távolabb parkoltam le hogy nyugodtan fel tudjam venni a cipőm mindenféle fotózás és egyéb kérdések összefolyása miatt.
Bezártam a kocsit és sétálva indultunk el. Beleléptem pár gödörbe de megmaradtam és lassan elértünk az úgynevezett kék szőnyeghez. Az összes fotós és kamerás elém állt és megbénultam. Nem Lokival foglalkoztak hanem velem. Többek között olyan kérdéseket tettek fel hogy: Most Loki? Múltkor Tony? Hogy van ez?
Loki csak megragadta a kezem és elhúzott onnan.
-Köszi.-mosolyogtam rá és beléptünk a bálra.
-Ugyan nincs mit.
Az épület belül zöld,lila,kék színben pompázott. Pár pénzes fószer, egy két bosszúálló, néhány tudós, és kevés civil.
-Köszönöm hogy eljöttél velem Amy.-vigyorgott rám széles mosollyal.
-Én köszönöm hogy elhívtál!- mentem a bárpult felé pezsgőért de Loki megelőzött.
-Pezsgőt?-kérdezte pimasz mosolygásával.
-Pont azért indultam.-és elvettem tőle az egyik poharat.-Köszönöm!
-Egészségünkre!-koccintottunk.
-Egészségünkre!-és belekortyoltam.
Édes volt, kellemes, a buborék lágyan csiklandozta a torkom és hát egész erős. 2 korty után el is fogyott a pohár tartalma.
-Egy tánc kisasszony?- hajolt meg előttem a fekete hajú fiú.
-Még szép!- indultam az irányába.
Nagyon jó volt a tánc és nagyon jól éreztem magam, kézről kézre jártam.
Voltam Tonynál aki megdicsért, Thor úgy megpörgetett hogy alig tértem vissza hozzá, Strange gyengéden fogott. Aztán 1 óra tánc után elfáradtam és egy újabb pezsgő felé vettem az irányt. A pult mellett Steve iszogatott így felé vettem az irányt.
-Szia! Jobban vagy?-kezdeményeztem a beszélgetést és végigmértem. Csinos volt az tény, egy kék ing volt rajta de olyan lazán ami igazán csinos volt.
-Igen köszi. Nagyon csinos vagy! Nem ismertelek meg az elején.-és a szemével ő is végig mért.
-Akkor jó. Esetleg egy tánc? Tudom hogy ezt nem nekem kéne ezt megkérdezi de akkor is.
-Hát...
-Jó adok időt! Amíg iszok egy picit!-és már szorongattam a poharat. Gyorsan lehúztam a 2 korty pezsgőt és megfogtam Steve karját. Egy pörgős szám ment mikor elindultunk és táncoltunk. Táncoltunk!  De olyan jó volt mintha megszűnt volna a külvilág csak táncoltunk és táncoltunk. A gyors szám után egy lassú jött. Fülig zavarban voltam és Steve is.
-Steve el kell mondanom valamit.-néztem fel rá.
-Igen? Mit?-nyitotta tágra a pupilláit.
-Én vagyok a-kezdtem és abba is hagytam mert Tony elkapott.
-De Tony!-szídtam.
-Igyál még egy pohárral!-tanácsolta.