Attila

Greg nyaralójában élek jelenleg. Valahol messzebb. Talán Brooklyn? Még most sem tudom feldolgozni azt ami történt. Egy Vámpír megharapott és most én is olyan leszek... Miért is nem választottam a halált? Ami a legrosszabb, hogy a családomnak írnom kellett egy levelet amiben "elszököm". Pedig csodásan neveltek. Imádtam őket. A húgom fog a legjobban hiányozni. De nem kockáztathatom meg hogy akár egy percre is veszélybe sodorjam őket. 

Amúgy Greg nyaralója hatalmas. Ő is ideköltözött velem a sima házából. Nem tudom, hogy tud egyedül élni. Magányos lennék így.

- Lefektetem a szabályokat.

Erre már felkaptam a fejem. Próbáltam összpontosítani, és nem a családra gondolni.

- Ha úgy látom kezdesz elborulni bezárlak a pincébe. A szobád a földszinti vendégszoba lesz. Egy egész napon át lent maradsz ha rossz leszel. Vért először heti egyet kapsz. Egy hónapon át. Aztán Kétheti egyet egy hónapon át. Végül csak háromheti egyszer, ezt egészen addig míg végül kibírod havi szinten egy adag vérrel. 

- Ez már most túl szigorúnak hangzik. - Elég keserves élet lesz.

- Ez még csak a kezdet. Meg kell tanulnod magad fegyelmezni, megfelelően használni az erőd. Ha azt látom, hogy nem tudsz időben visszatérni a kontrollhoz lelőlek. Először nyugtatóval, ha viszont nem hat fejbe talállak igazi golyóval. 

- Megértettem... 

- Ha már eléggé jól bírod kitanítalak Vadásznak. Most "szabadságon" vagyok szóval ráérek veled foglalkozni teljesen. - Szóval kirúgtak, csak nem akarod beismerni. 

- Mikor kezdődik el ez az egész?

- Pár nap. Elvileg, de mindig más. Bár élőben én sem láttam még, mindig lelőttük az áldozatot. Ez a szabály.

Ekkor rápillantottam Greg-re. Teljesen a szemébe néztem.

- Akkor engem miért hagytál életben?

- Túl sok jó szándék volt benned. Rosszkor voltál rossz helyen. Bízom abban, hogy te más vagy mint a többi balesetből átváltozott korcs. - Gyors becenevet kaptam...

- Kaját találsz a hűtőben, nekem viszont most muszáj aludnom hajnal óta fent vagyok. 

Greg felment az emeletre, én pedig úgy voltam vele körbenézek. A pinceajtót pillantottam meg elsőnek. Az ajtón szimbólumok voltak, és az egész ajtó talán acél lehetett. Talán még sem én leszek az első akit elzárt? 

Bejártam a földszintet. Konyha, fürdőszoba, a vendégszoba és a nappali. Tipikus nagycsaládi ház család nélkül. Ez szomorú. 

A vendégszobában franciaágy volt. Lehet már régen is családosok szálltak meg itt. Végre eltudtam lazulni. Talán 2 napja nem tudtam ilyen jót aludni. Átöltöztem, végül úgy voltam vele nincs hideg egy boxer elég lesz alváshoz. Pedig tél volt... Lehet csak már nem éreztem a hideget.

Még az nap éjjel háromszor felriadtam. Valami zúgást éreztem. A hallásom teljesen megőrült. Mintha az agyamban lévő véráramlást hallanám. Teljesen kiakasztott.

Az utolsó felébredés sokkal másabb volt. Éreztem a fájdalmat. A szám teljesen lezsibbadt. Éreztem, hogy az ujjaim teljesen kimerevedtek, majd a testem is vergődött. Nem tudtam magamon irányítani. Rohamot kaptam... Vagy most változok át? Hirtelen éreztem, hogy a számból folyik a vér nagyon erősen. Ekkor leírhatatlan fájdalmat éreztem. Amilyen hangosan tudtam üvöltöttem. A teljes fájdalmam a hangomon át jött ki. Nem tudtam visszatartani. 

Leestem az ágyról. Már a földet püföltem ordibálás közben. Egyre több a vér. Nem csökken. A körmeim teljesen leszakadtak az ujjamról. A fogaim kezdtek elmozdulni a helyükről. 

Greg törte be az ajtót majd elkiáltotta magát:

- Bassza meg!