20.Fejezet

-A...a feleségem meghalt és nagyon hiányzik...-elkezdet sirni
A Francba ne anya is el kezdte logatni az orát és láttam hogy ki gördült egy vér csep oda ment anya apához és a háta mögé ált egyik kezével el takarta a szemeit az másik kezével a mutató uját oda tatota a szájához és lecsukta a szemét és igy áltunk 1 percen keresztül azt mondta gondolatal hogy elvette az emlékét szóval ne hozam fel elvette a kezét a szemeitől és eltünt apa megrezent én engem nézet
-mi történt?-kérdezte
-semmi érdekes-mondtam és mosolyogtam nem tuddtam erre mit mondani sétáltunk tovább láttam Malcolm hajcsa a motrot és megált...
-szép napot-mondta hűvősen ez furcsa sose ilyen...
Mi is köszöntünk
-Anderson úr...el lophatnám a lányát?-mondta komoran
-persze-
lassan oda mentem a motorhoz picit ijesztő volt
-tessék itt a sisak és patanj fel-
Fel patantam és elhajtottunk nagyon gyorsan ment
-mi ez a sietcség?-mondtam neki megijedve és belé vagyok pakaszkodva nehogy le esek
-majd meglátod-
Majd oda értünk egy szép mezőhöz ott volt egy pad le ültünk Malcolm fogja a fejét
-Szivem mi a baj?-kérdeztem aggdoan
-Háború-majd szép lassam rám nézet 
-Mi? Háború? Miért hol?-mondtam meglepödve nem tuddtam elképzelni miért van ez az egész
-mind miattunk van...vámpir és vérfarkas tudod a szabályokat és a másik világba lesz ahol minden féle lények vannak itt az embereknél nagyon nagy fel hajtás lenne holnap kezdödik a háború csak ugy nem lenne háború ha szakitok veled -sóhajtot egyet
Megderdtem nem tuddtam mit mondani...Csak attol félek hogy szakitani fog velem
-ugye nem szakitani akarsz?-
Megrázta a fejét és remegő ajkai az enyémre tapadt és éreztem a könyeit az arcomon és mikkor szét váltak az ajkaink nem birtam ki és én is síri kezdtem Malcolm megölelt

Másnap reggel

Hajnali 3 kor valaki be jött az ablakon Liam volt az ki rángatot az ágybol addot páncélt meg egy kardot én nem akartam fel venni de muszály volt teli hold van ilyenkor alig nem vagyunk olyanok mint az emberek át mentünk a másik világba Liam megcsitot egy ajtót és át mentünk el kezdtünk szaladni arra a helyre és mikkor oda értünk mindenki ránk várt Emily mostoha apja ki a vámpirok királya ő előre álitot láttam Malcolot kint voltak a hegyes fülei és sárgán világitot a szeme és egy kard van a kezébe kard mint az enyémbe rengetegen voltunk hallotunk egy nagy lövést és elindult a harc mindenki egymásnak rohant én meg Malcolm elmentünk egymást mellet és én csak szaldtam a kardal probáltam kinyirni valakit sikerült is olyan jó érzés volt minden felé szált a vére és mikkor vége felé volt a háború azt veszem észre észre hogy sok vámpir is fekszik a földön egyik Anya volt oda szaladtam hozzá rekedtes volt a hangja
-Anya-sirni kezdem
-Callisto-mosolyogni kezdet és megsimitotta az arcomat
Lehumta a szemét.
Egy nagyot sikitotam
A király fel kapta anyát és elvitte a korházba Liam ott ált és oda szaldtam.
-hála az égnek hogy te jól vagy -megöleltem
Emily oda ment és pofon csapot
-Ha anya meghal az a te hibád lesz-és elment
-nyugalom Callisto anyukád megfog gyogyulni erős asszony-

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top

Tags: