12.Fejezet

Amikor éreztem hogy magamhoz térek veszekedést hallotam egy női hang és egy férfi hang volt én kinyitotam szép lassan a szemem de minden homályos volt.
A női hang orditot
-szivem láttod mi csináltál?!-orditot
-kicsim én sajnálom de nem tuddtam mi csinálok...-mondta hallkabb hangon a férfi
-Figyelj...tudom nehéz volt ki birni...nem is ismerted de nem láttod hogy hasonlitunk csezd meg...azt akartam hogy legalább Callisto maradjon ember ha Emily nem is-mondta és sohajtot
-hol vagyok?-mondtam nagyon halk hangon
-oda rohant a nő az ágyamhoz megsimogata a homlokom és megpuszilta letérdelt megfogta mindkét kezével a kezemet és megszolalt
-Itt vagyok drágám...-mondta szomorúan
Azt se tuddtam mit mondjak ugy őszevagyok zavarodva tisztán láttam már tényleg hasonlitok rá a szőke haja van és a barna szeme rám nézet az a férfi meg ált és engem nézet.
-te vagy anya?-kérdeztem és éreztem hogy el sirom magam mert sohase láttam csak képekröl
A nő meglepödöt el mosolyodot és el kezdet pityeregni és bologatot
-nem tudok fel kelni-mondtam megijedve
-be vezetünk a sötétcség világába-mondta komoly hangon
-ez mit jelent?!-mondtam megijedve öszintén nagyon félek de nem vagyon félős...
-vámpir leszel mint én-mondta szomorúan
-anya ez miért baj? Igy együt lehetünk...és miért nem maradhatok ember?-kérdeztem megijedve nem akarok vámpir lenni öszintén megmondva
-azért apádat ott kell hagynod plusz igy is lehetünk volna együt és ha nem változtatunk át akkor abba belehallhatsz...-mondta szomorúan
-Nem,nem akarom apát magára hagyni mert őt nagyon szeretem van róla fogalmad menyire fáj neki hogy te ugy mond "meghaltál"?-mondtam neki fel dulva
Rá nézet a zsebórára és azt mondta a férfinek
-itt az idő-mondta komoly hangon láttam hogy anya elővesz egy fekete kendöt és azt is láttam hogy a férfi elővett egy kést és megvágta a csukolját anya bekötote a szememet a kendövel hallotam a cipő kopogást hogy a férfi oda lépet és éreztem a vért nem akartam szivni nem akarom apát ott hagyni, nem akarok vámpir lenni,nem akarok egy mocskos vámpir lenni ki embereket öl és nem akarok egy önző vérszivó lenni...végül már nem birtam tovább és elkaptam a férfinek a karját és eljeztem szivni a vért nem akartam elengedni olyan jó ize van soha örök életembe ezt csinálnám le vette a anya a kendöt a szememröl anya probálta el taszitani a férfinek a karját tőlem valahogy sikerült neki és ugy éreztem mindha meghalnák és elkezdtem dobálni magamat fáj mindha a szivem le álna mindha kezdenék kihülni nem birom ugy fáj anya csak anyit mondot
-ne aggodj mindjárt minden rendben lesz most agya fel az emberi éned a harcot és alakulsz vámpirá-mondta komoly hangon közbe le fogot és éreztem hogy mindenek vége lehunytam a szemem és mindha ott lenne egy fény és egy nyitot ajtó szaladtam és mikkor a végére értem becsukodott a szemem előtt az ajtó kinyitottam a szemem és nagyon éhes lettem fel áltam és mentem a férfi felé anya taszitot vissza.Anya mosolygot
-édesem ugy veszem észre sikerült vőrős a szeme és kint van a szemfoga hozzál gyorsan egy palack nullás vért az enyhiti a szomjuságát-mondta anya fel dobva
A férfi az el mosolygta magát fogta a csukolját miután ki ment láttam hogy valaki ki jött de ez nem a férfi volt...

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top

Tags: