39.
...
Pepper megint kitett magáért hajamat kivasaltuk és a sminkemet is megcsinálta, na de a ruha az megint mindent vitt. A ruha magában fekete volt, de Az egész ruhát rojtok díszítették és az elég mély kivágást egy középen és a nyakamon húzódó anyag csík egyensúlyozta. Mivel a mellemnél elmozdulhatott volna a ruha, így átlátszó tapaszokkal rögzítettük, amik nem jönnek le az izzadságtól sem. Már mint ez állt rajta. Mikor kimentünk a többiekhez, mert együtt mentünk bulizni, először a bátyám jött oda hozzám.
- Nem túl kivágott és rövid ez a ruha – ja igen, a combom közepéig ért a ruha alja.
- Jaj Nick, lazíts és érezzük jól magunkat.
- De akkor is nagyon merész ez a ruha és nem fogom lerugdosni rólad a pasikkat, mert mással leszek el foglalva – mosolyog sejtelmesen.
- Inkább menjünk.
Mikor beléptünk a tömött night klubba, azonnal megcsapta az orrom az izzadság és a piaszag. Miért nem vagyok meglepve, hogy egy ilyen helyre hozott minket Tony. Ami meglepett, hogy még a vissza fogottak, vagyis Steve és Vízió is megtiszteltek minket a jelenlétükkel.
- Üdvözöllek titeket a LEX klubba – jelenti ki ünnepéjesen Tony. – Egy barátomé a klub, tehát minden ital ingyenes, tehát hajtsatok a poharak aljára.
Mindannyian leülünk a bárpulthoz és rendeltünk. Legalábbis én is így indítottam volna, de nem is tudtam leülni, mert egy férfi megragadta a kezem és magával húzott a tánc térre. Nem volt ismerős, egészen addig, míg szembe nem fordult velem. A srác akivel az előző bulin smároltam. Legalább is nagyon hasonlított rá. Megszólalt Ricky Martin - Vida Loca című száma és szinte egyből táncolni kezdtünk, amit nem elleneztem. Remélem mindenki tisztába van, hogy kell erre táncolni. A srác elképesztően jó volt és mellette én is az voltam, tehát a tömeg egy kört alkotott és úgy nézet minket. A srác megfordított, majd hátra dölve a kezeibe estem, mire felülről keresztbe áttettem a lábam és megpördültem, mire már csak a kezemet fogta én pedig pár centire voltam a földtől. Felhúzott, majd újra egyszerű forgásokat és lépéseket csináltuk. Miközben a tömeg tapsolt. Volt egy pillanat amikor hátra hajoltam és egy félkört írtam le. A testvér csak mosolyogva rázta a fejét, akit Tony mellett állt és még legalább 6 lány kíséretében. Ezt fejjel lefelé látva elég vicces volt. A srác kipörgetett, mire én véletlen elegedtem a kezét és túl pörögtem, mire a tömegből valaki kezébe dőltem. Pietro vigyorgott vissza rám, mire nekem is mosolyognom kellett. Felkeltem, majd kézen fogtam és a pulthoz mentünk. Kikértem két vodka narancsot, mire azonnal felhajtottuk. Azonban Pietro sem úszta meg a táncot és Camila Cabello – Havana száma megfelelt erre a célra. Alap lépések próbáltam tanítani neki, de szegénynek nem nagyon mentek. Aranyos volt, ahogy folyamatosan a lábunkra nézet és mikor beszélgettem, akkor is még mindig „Kincset kereset". Tudjátok az én tánc tanárom az ilyenekre mindig ezt mondta.
- Te tudod, hogy jutottunk haza? – kérdeztem.
- Már mint mikor?
- A küldetés után, amikor elintéztük Hendriket.
- Igen ott voltam, Tony hozott haza a repülőjén.
- Nick furcsán viselkedet és meg kérdezte emlékszem-e valamire. Csináltam valami hülyeséget? – na erre már felnézet.
- Nem, dehogy. Végig ott voltam melletted – itt krákodott egyet – Meg persze a Wanda és Natasha is.
- Értem, és semmi nem történt?
- Nem tudom mire gondolsz.
- Akkor vedd úgy, hogy semmit sem kérdeztem. Legalább már nem a lábunkat nézed.
- Igaz, már nem.
Ekkor hallottam meg Dove Cameron és Ryan Mccartan – Glowing in the dark-ját és szinte azonnal elengedtem Pietrot. Az éppen egy csajjal beszélgető bátyámhoz siettem, majd elkaptam a kezét.
- Elkérhetem a bátyámat egy szám erejéig? – kérdeztem a csajt, aki csak bólintott.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top