Kora reggel egy hotel szobájában ébredtem Kellin karjaiban. Az éjszaka folyamán való többszöri szeretkezés eléggé lefárasztott a bulival együtt, mert mindenem fájt. Az engem ölelő férfire pillantottam, akinek a vállán a kezem pihent. A kezemen pedig ott virított a gyűrű, ami lenézően csillant meg a hajnali fényben.

- Jó reggelt!- morogta Kellin, amitől kicsit megijedtem.

- Szia!- elmosolyodva az arcára simítottam és az orrára adtam egy puszit.

- Mikor kell menned?- kérdezte és fölém kerekedve a szemembe nézett.

- Már rég el kellett volna indulnom- néztem a telefonomra- Haza kéne settenkednem egy helikopterrel. Szerinted mennyire basznak le?

- Szerintem kurva nagy szarban leszel.

- Megéri..

- Az lehet, de nem tudsz valamiről.

- Miről?

- A volt feleségemmel újra együtt vagyunk- amint kimondta, levert a víz és a sírás közelében álltam.

Hirtelen felugrottam ülő helyzetbe, mint valami rossz filmben és akkor vettem észre, hogy már a palotában vagyok. Nem tudtam, hogy hogyan kerültem vissza. Mivel volt rajtam ruha, elindultam az étkezőbe, hogy igyak egy jó erős kávét, mert azt hittem szétrobbant az agyam.

- Nyugalom, Maya! Csak álmodtad- nyugtattam magam, mikor leültem az asztalhoz. A kávés kancsót magamhoz húztam és egy szívószál segítségével arra törekedtem, hogy mihamarabb a szervezetembe kerüljön az összes. Hirtelen egy nagy csattanást hallottam, ami miatt hátra fordultam. Patric volt az, aki elszörnyedve nézett rám. Mellette egy bögre volt darabokra törve. Nyilván az csattant olyan nagyot.

- Te szent isten! Mit műveltél tegnap este?- kérdezte, majd végignéztem magamon. A ruha, ha lehetséges, még szakadtabb volt és néhol vér is volt. Az új szakadásoktól látni lehetett az éjjel szerzett sebeket is.

- Jó volt a buli- mondtam egyszerűen és mosolyogtam.

- Mennyit ittál, hogy elhatároztad magad, hogy tetoválást csináltatsz?- kérdezte, ami engem is meglepett.

- Mi? Ne bassz!- egy ezüsttálcát felkaptam és úgy néztem meg a hátamat. A derekamra volt tetoválva a Sleeping With Sirens logója, alá pedig egy egyszerű betűtípussal az állt, hogy "Kellin Quinn tulajdona!"

- Na ezt magyarázd ki- mondta Patric és a szemembe nézett.

- Figyelj! Tegnap Kellinékkel buliztam Liverpoolban. Semmi okod arra, hogy felháborodj. Amikor először megkérted a kezem, azt mondtad, nem érdekel, hogy hány szeretőt tartok. Hát, úgy tűnik, hogy Kellin a szeretőm- mondtam, amibe nem tudott belekötni, mert igazam volt és ezt jól tudta.

- Rendben! De ez ne legyen rendszeres. Próbálom elfeledtetni veled, mert rossz hatással van rád. Csak eszembe jutott. Volt más is az iváson kívül?- a kérdésére elkaptam a tekintetemet az arcáról és nyeltem egyet.

- Kokain és szex- mondtam őszintén.

- Gratulálok!- mondta, majd kisétált az ebédlőből.

- Patric!- szóltam utána, miközben követni kezdtem- Ne haragudj, hogy ezt tettem, de a faszom tele van ezzel a jó kislányos szereppel, amit rám akasztott a királynő. Én szeretek élni. Szeretek hibákat elkövetni. Annak idején tudod ki követett el hibákat a királyi családból? Harry. Egy hatalmas barom volt, de megkomolyodott.

- És miért hiszed azt, hogy követheted a példáját?

- Mert amit ő képviselt, azt képviselem én is. Jé! Most először érzem magam igazi Windsornak- torpantam meg meglepődve.

- Ha a királynő meglátja a műalkotást a derekadon, ki fog tagadni.

- Ez hülyeség- vontam meg a vállam, majd odaléptem hozzá- Patric! Ne haragudj, de nem téged szeretlek. Azért mondtam neked igent, mert.. Na jó, az okát nem tudom, de neked mondtam igent.

- Maya. Én csak annyit kérek, hogy ne mutogasd a tetoválásodat. Ez nekem nagyon megalázó.

- Ne aggódj! A népem előtt tesszük a szépet, hogy mi vagyunk a tökéletes boldog pár. A férfiak irigyelni fognak téged. Engem pedig a királynő végre nem fog zaklatni.

- Komolyan ezt akarod? Hazudsz a népednek?

- Patric, ez az egész élet egy hazugság. Egyedül az igazi, amit Kellin iránt érzek. Ezt az egyet szeretném megtartani. Kérlek!- mondtam könyörgő tekintettel fürkészve őt. Sóhajtott egyet, majd hátrébb lépett.

- Rendben, de öltözz át. A királynő szívrohamot fog kapni- adott egy puszit az arcomra és magamra hagyott. Mivel az eljegyzésünk bejelentése arra a napra volt téve, April sietett a segítségemre. A szobámban ültem és mindenféle tervező legújabb kollekcióiról mesélt, de nem tudtam nagyon figyelni. Egyrészt a másnaposság, másrészt az emlékek az estéről. Na meg a kiborító álmom. Kellin nem mehet vissza a feleségéhez. Bár volt egy felmerülő kérdés, ami nem hagyott nyugodni. Miért voltam tele sebekkel?

- Jaj, kedvesem, ez nagyon jól állna. Ebben igazi hercegnő leszel. Miket is beszélek? Te egy hercegnő vagy- hadarta szórakozottan, majd végigmért- Csak most nézem. Te hogy nézel ki? Mik ezek a szakadt göncök? És miért vagy véres?

- Kérlek, April, ne kérdezősködj. Tudjuk le ezt a bejelentést és húzzunk a picsába aludni- dőltem az asztalomra.

- Nem dob fel az eljegyzés, ha jól látom.

- Hát nem. Jobb lenne, ha más kért volna meg..

- Igen? És ki? Az a jóképű herceg? Hogy is hívják?

- Joseph herceg?

- Igen! Istenem, az a pasi. Ölni tudnék érte.

- Csókolt már meg és nem nagy kaland. Tudod, ki nagy szám? Kellin Quinn.

- Az nem egy csaj?

- April! Kellin egy pasi. De még milyen pasi. Beleborzongok, ha a csókjaira gondolok a nyakamon- teljesen elpirultam és legyezővel kezdtem lehűteni magam.

- Hű! Mit tud, amit a többi férfi nem?

- Mindent. Egyszerre gyűlölöm és szeretem. Olyan szenvedély van benne, hogy arra nincsenek szavak- magyaráztam lelkesen.

- Még nem láttam ilyen szerelmes embert soha- mosolygott April és előkapott egy ruhát- Mutasd meg neki, hogy milyen dögös vagy. Mostantól minden ruhádat én készítem elő és mindig készítünk neki egy képet, had egye a fene.

- Imádlak!- hirtelen a jó kedvem eltűnt, mert eszembe jutott Alex. Bár ő lenne itt! Bár vele oszthatnám meg ezt a kevés kis jót, ami maradt nekem. Felvettem a ruhát és a cipőt, majd kimentünk, hogy April elkészíthesse a képet.

- Remek! Pont fúj a szél, így a ruha csak még jobban néz ki majd- mondta és beállított olyan pózba, mint egy modellt. A ruha alját kicsit megemelte a szél, de rásegítettem a kezemmel is és igaza lett. Tényleg jól nézett ki képen.

- Állati!- mondtam, mikor megpillantottam a képet.

- Elküldöm neked és onnan a pasidnak- kacsintott April.

- Nem a pasim- legyintettem, majd amint megkaptam a képet, elküldtem Kellinnek.

Maya: Készen állok az eljegyzés bejelentésére 😊

- Miss Windsor! Lassan kezdünk- szólt Greta, aki pont hiányzott az életemből. Ő fogadott annak idején a palotában. Na meg az ő felügyelete alatt váltam igazán hercegnővé.

- Megyek!- kiáltottam, majd Aprilnek megháláltam a segítségét és már indultam is.

- Ma ragyogóan fest felség- mondta Greta kivételes őszinteséggel.

- Köszönöm!- elővettem a legyezőt és próbáltam lehűteni magam.

- A ruha teszi, vagy az izgalomtól ilyen kiporult?

- Csak az izgalom. Meg liftezik a gyomrom.

- Nyugodjon meg! Jó választás volt Patric.

- Úgy véli?- tettem fel ironikusan a költői kérdést, miközben kifújtam a mélyre beszívott levegőt. Mikor megláttam a vőlegényemet, nagyon meglepődtem. Patric talpig öltönyben, szexi borostával. Szóval egy baromi jó pasi várt. Addig is jól nézett ki, de ahogy ott állt, szinte irigykedtem magamra, hogy ő a vőlegényem.

- Gyönyörű vagy- mondta Patric.

- Te is. Illetve nem gyönyörű vagy. Ilyet férfinek nem illik mondani. Szóval jól nézel ki- habogtam zavartan.

- Reméltem, hogy így reagálsz. Megteszek mindent, hogy kiverjem a fejedből azt a zenészecskét- mondta határozottan, amitől csak jobban tetszett.

- Hamarosan ti jöttök- mondta Felix, akinek semmi érzelem nem volt az arcán. Még mindig Alex miatt szomorkodott.

- Hölgyeim és uraim!- szólalt meg a királynő, amit a mikrofonnak köszönhetően bent is hallottunk- Nagy megtiszteltetés, hogy bejelenthetem az unokámat, mint menyasszony. A szerencsés férfi pedig Patric Collins, aki a Collins család örököse- amint befejezte a mondanivalóját, kinyílt előttünk a nagy fehér ajtó és Patric karjába karolva léptünk ki a palota híres teraszára, ahonnan mindenki jól látott minket. Az emberek boldog kiabálásba kezdtek, mintha legalább is esküvőnk lett volna. Felpillantottam a vőlegényemre, aki határozottan és magabiztosan integetett. Követtem a példáját és egy pillanatra meg tudtam feledkezni a gondjaimról. Nem volt rossz érzésem, amiért más mellett vagyok boldog.