Titkok
"Norbi és Húgi az iskola mögött veszekedtek."
Húgi: Add oda neki a követ. Még én se tudtam kideríteni, hogy lehet megtörni az átkot.
Norbi: Rendben. De ha te adnád oda akkor boldogabb lenne.
Húgi: Nem. Inkább nem. Ez a ti dolgotok. Én ebből inkább kimaradok.
Norbi: Ja... kimaradsz.... Mint mindig mindenből.
"Délután a koleszban."
Zoli: Köszönöm Lucy.... örökre az adósod leszek.
Lucy: Nincs mit. "ezzel egy puszit ad a fiúnak." Később beszélünk.
"Ebben a pillanatban belép Norbi"
Lucy: Én megyek is. Hali.
Norbi: Ha..li... Beszélnünk kell.
Zoli: Oh, nyugi semmi olyat nem tettünk... mármint érted.... mi nem....
Norbi: Nyugi nem az... megvan a kő... tessék... bár van egy nagy baj.... a megtöréshez kell még valami.... de Húgi kutatja a megoldást.... "ezzel odadobja a követ Zolinak, Norbi hangja kissé töredezett. Nem néz Zoli szemébe."
Zoli: Köszi... bár megmondhatod a drága Húgidnak, hogy nem kell törnie magát... " Ezzel Zoli elővesz egy befőttes üveg vért és beledobja a követ ami hirtelen elkezd pezsegni majd teljesen feloldódni." Ezzel meg is volnánk.
Norbi: Heh? Honnan?
Zoli: Hogy anyánk vérével kell egyesíteni a követ? Tudtam. Felélesztettem és kivéreztettem. Mindig előtettek leszek egy lépéssel.
Norbi: Akkor már csak meg kell innod? És utána?
Zoli: Hibrid leszek. És megteremtem azt a családod ahol nem szúrnak hátba mint ti. Meglett volna az esélyed. De eljátszottad...
Norbi: Biztos ezt akarod? Ha ilyen hatalmad lesz célpont leszel...
Zoli: Akkor szerezzek nagyobb hatalmat? Attól féltek nem ugrok ahogy Húgi fütyül. Micsoda család.... elmegyek az erdőbe és megiszom. Ha követni mertek halál fiai vagytok.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top