-Gyere már Jackson! Sose érünk így oda.-türelmetlenkedett Yugyeom. Jól kivan magának a gyerek.
Mekkora életkedvem van nekem ehez, basszameg.
-Mit türelmetlenkedsz?. Itt vannak a szomszédba, ne szarjál már.-szólok rá.
-Az lehet, de akkor se akarok rossz benyomást kelteni a barátnőm szemébe.
-Az én szemembe már rossz benyomást keltettél.
-Igen?. És mégis mi az?.
- Az, hogy ennek a nyanyának az unokáját szedted fel.-morgok mint egy rossz kutya. -Egyébként is.-állítom meg. - Ha elkezd velem gecizni az öreg én haza jövök, vagy a jobbik esetben kicsinálom ott helyben.
-Azt merd meg!.-néz rám elég ideges fejjel. -Csak most az egyszer mutasd meg, hogy felnőtt vagy Jackson...
-Ja. -vágok a szavába.-Azt a colát add ide.-mutatok a kezében lévő szatyorra.
-De valamit nekünk is kell vinni Jackson.
-Jó, de az az én colám.
-Majd veszek neked másikat.
-Nem.
-De.
-Nem. -folytatom tovább. -Rá van írva, hogy Jacksonkáé. Na, ide vele.-tartom a kezem.
-Jackson, ne már.-mereszti rám a nemrégiben összeszedt kiskutya szemeit. Ezt is kukázta.
-Yugyeom bazdmeg. Feleségül ne vegyem véletlen a szomszédot?.
- Jackson nem lehetsz ennyire hülye, mondtam, hogy veszek másikat.
-Nem.
-Légyszíves Jackson. Ideje lenne mennünk.
-Yugyeom.
-Hah?.
-Ezt jól jegyezd meg.-emelem fel a mutató ujjam míg Yugyeom nyitja az ajtót majd mikor kilép én is megyek és zárja is.-Csak is miattad csinálom ezt.-mutatok a colámra.
-Nagyon szépen köszönöm de tényleg.
-Szebben kéne mert ez még nem olyan szép.-indulunk meg a kapuhoz.-De majd megtanulod ezt is.
-Inkább szedd össze magad jó?.-sétálunk már a szomszédhoz. Csak bólintok egy nagyot unott fejjel.

Minek csinálom én ezt?. Amúgy se bír az öreg, minek hivott meg? Nem tán tetszem neki vagy rájött, hogy milyen volt eddig velem?!. Na majd ez is kiderül.

Már másodjára csengetünk de senki nem mutatkozik. Süketek ezek vagy mi?. Majd én a színre lépek. Oda sétálok az ablakhoz amit úgy megdöngetek, hogy csoda nem tört be. Yugyeom csak fogja a fejét és látszik rajta, hogy ideges. Mire vissza érek mellé már jön is a drága szomszéd.

-Ó.-jön meg a kedve és mosolyog.-Szia drága Yugyeom.-nyitja ki a kaput és körbe puszikálja Yugyeomt. Hát ha én is ilyen fogadást kapok inkább haza megyek.
-Jónapot.-köszön vissza Yugyeom. -Ezt hoztuk, hogy ne legyünk pofátlanok.-nyújta át neki a szatyrot a colámmal. Szívem szerint most kapnám ki a kezéből hazáig futva vele.
-Jaj, dehogy. Eleget vettünk mi is!-mosolyog majd beljebb enged minket.

Nem köszönt nekem. A királynak....

-Én is üdvözlöm magát.-szólom el magam. -Bár a fasznak ha maga nem is köszön csak Yugyeomieee.-játszom meg a végét.
-Jackson! -szól rám Yugyeom.
-Jó.-fogom vissza magam.
-Édesem, menj be már várnak bent.-invitálja be Yugyeomt. Én is megindulnék de vissza ránt. Dik, milyen izmos itt valaki.
-Jackson fiam.-néz rám. - Szeretném ha végre az unokám találna egy normális fiút maga mellé, Yugyeom pedig pont jó neki. Nem szeretném ha elrontanád mert bajok lesznek.-fenyeget meg.
-Mi a?..-fagyok le.-Maga most kajak megfenyegetett?.
-Ennyit szerettem volna.-hagy magamra és bemegy. Mi a szent szar?...Fenyeget a nyanya.

Erőt veszek magamon és én is benyitok ebbe a házba. Ahogy beljebb lépek leveszem a cipőm bár kár, hogy le kell. Szivesen össze piszkolnám a szőnyegét. Kicsit körbe nézve eléggé meglepődök. Mintha egy tini házában lennék. Kitett magáért az öreg.
Megindulva valamerre nézelődök. Valahonnan hallok hangokat de ez akkora ház, hogy eltévedek. Elsétálva egy szoba előtt valami ismerőset veszek észre. Vagyis inkább valakit.

-Segíthetek?-szalad ki a szobából.
-MinJi?. Te mit keresel itt?.-lepődök meg ma már másodjára.
-Jackson.-mondja. -Itt lakik nagymamám. Te Yugyeommal jöttél?.Ja, én hülye. Yugyeom barátnője vagyok.-mosolyog. -Őket keresed?. Itt a bátyám is, bíztos kijönnétek, ő is meleg és ahogy tudom te is. Gyere megmutatom, hogy hol vannak.-indul meg teljesen más irányba mint amerre én indultam.

-Jackson! -szól rám. -Gyere. -nem bírok megmozdulni. Azt látom, hogy beszél hozzám de a sokktól alig hallok és én csak így:

Ez nem lehet igaz...Nekem tényleg ennek az idegesítő nőnek az unokája tetszik?.. Mark Tuan, aki nem mellesleg kurva jó pali... Erre...erre az az ember a mamája akit én ki nem állhatok?...Te jó ég! TE JÓ ÉG.. Jó, én szerintem most dobom fel a talpam és elmegyek apácának már ha fiúként elmehetek annak...

____________________________________

-Ó MinJi.-üdvözli az öreg azt a lányt aki előttem lép be a konyhába.- És Jackson.-mondja unott fejjel. -MinJikém, Yugyeom már keresett.-nevet jóizűen az öreg. Ha én tudnék így nevetni.
MinJi szalad barátja kezei köze én pedig helyet foglalok egy székkel arébb JiNa nénitől.
-Mennyi cukorral iszod a kávét Yugyeom?.-hallom meg azt a hangot amitől bármikor kiráz a hideg...Álmaim férfia itt tartózkodik ebben a házban velem együtt.. Ó te jó ég tényleg.
-Kettő. -válaszol Yugyeom míg barátnője az ölében ül. -Jackson vedd le a sapkát.-szól rám.
-Nem akarom..
-Jackson! Leveszed azt a sapkát.
-Nem, nem akarom...-nyögöm ki de valaki a fejemhez nyúl és leveszi. Automatikusan Yugyeom helyére nézek aki üll békésen a széken a barátnőjével együtt majd JiNára..
-Tessék Yugyeom.-rakja le elé a kávés csészét. -Te kérsz kávét vagy mi van? Elvitte a cica a nyelved Jackson?! Ha jól hallottam Jackson.-felnézek és....és...Mark tartja a kezében a sapkámat. Ő vette le...Ő volt.
-Jackson hahó!-szól rám Yugyeom. -Ne legyél bunkó, kérdeztek valamit..
-De én. -nyögök egyet a legártatlanabb nézéssel Yugyeomnak.
-Ő az a Mark.-tátogom neki. Egy jó öt perc kell neki mire levágja mi a szitu.
-Mark.-fordul felé barátom én meg már a halál szélén állok.-Úgy tudom meleg vagy. Van barátod?.-kérdezi nagy mosollyal.
-Én itt hagylak titeket beszélgetni.-áll fel JiNa a helyéről és persze, hogy felém kell jönnie. Olyant az oldalamba csíp, hogy egy halk "Basszameg" szökik ki a számon de senki se hallotta meg hála.
-Köszönünk mindent!-kiáltja utána Yugyeom. -Nos, van barátod?.
-Nem, nincs senkim jelenleg.-ül le mellém. Mellém... Mikor vagy három szabad hely van.. Én meg mint aki szellemet látott lehajtott fejjel ülök az asztalnál.
-Ó.-ejti ki Yugyeom. -Egyébként Jackson is meleg. Jól el lennétek. -a jó kurva anyádat Yugyeom... Hú..csak érjünk haza...
-Én is ezt mondtam.-ugrál örömében MinJi.
-Valóban?.-fordul felém Mark én pedig pont akkor nézek fel egyenesen a szemébe.-Szivesen megismerkedek veled bevásárlóközpontos fiú.-nyögi ki én meg már se kép se hang... A többiek csak lesnek, hogy honnan jött ez Marknak de egyikük se kérdez rá...

Édes drága jó istenem.....