My name is Logan

Azt mondják, hogy a koromhoz kèpest idősebbnek nèzek ki. 3 ève már nèha benèztem az edzőterembe, mikor volt időm.

Nyár utolsó 2napja, ezt a két napomat pihenéssel töltöm. Azt hiszem meg is èrdemlem. Egész szünetben dolgoztam. Egyik este hirtelen jött az a tudat, hogy nincsenek érzéseim.

D. nagyon büszke volt rám, amikor elmondtam neki, hogy felvettek arra a suliba. Nem értettem, minek ez a nagy felhajtás. Bár jól esett, hogy ő boldog.

Este 8-kor elmentem egy kicsit edzeni. Amikor leèrtem különösen sokan is voltak lennt. Minden hónap vègèn kell kifizetni a helyet. Úgyhogy azt gyors megoldottam ès már kezdtem is a bemelegítő gyakorlatokat.

Mire haza èrtem volt már 11 óra. Nem nagy ház. Nagyièk hagyták rám. Sóhajtottam egyet, nyögdècselve levetettem a nadrágom, majd a felsőm, ès egy szál gatyában kidőltem az ágyamba.

Amióta egyedül maradtam itt, átrendeztem kicsit az èn stílusomra. Ha most nem haragudtok meg, nem rèszletezem, álmos vagyok. Jóèjt.

Telefonom csörgèsère èbredtem. Hirtelen azt sem tudtam, hogy honnan jön a hang. Felugrottam az ágyból, ès keresni kezdtem.
-Hol a faszomba van az a kibaszott telefon.
Olyan mèrges voltam, aztán a fejemre csaptam ès felemeltem a nadrágom ès kirántottam a mèg mindig csörgő telefont. D. hív, egyáltalán hány óra???? Reggel 5. Mi a...?
-Jó reggelt.- nem válaszolt.- Itt van? Hall engem??
-Logan?- hangja rekedtes volt ès ijedt, valami baj lehet.
-Igen, èn vagyok. Jól van??

Sóhajtott.

-Át bírsz jönni?
-Persze, már ott is vagyok!

Magamra rángattam a nadrágot, ami mèg mindig a kezemben volt, majd kivettem egy másik blúzt. Be sem zártam az ajtót már rohantam is D.-hez.

Berontottam az ajtón ès az öreg ember a földön feküdt. Elkaptam a dohányzó asztalról a jó öreg Mercedes kocsi kulcsát. Amit D. mèg fiatal korában kapott. Befektettem a hátsó ülèsre az embert. Majd beültem a kormány mögé. Most azon gondolkodtok, hogyan fogom èn elvinni a kórházba?

Ez az ember rengeteget foglalkozott velem. Amióta a szárnyai alá vett, rengeteg mindent tanított meg. Bele èrtve a hajtást is. Majd 18.-ik szülinapomra leteszem a jogsit is.

Begyújtottam a motort, ami felmorgott.

Amint odaèrtünk, átvették tőlem D.-t és megkèrdeztèk, hogy kie vagyok.
-Az unokája.- igen, tudom. Nem szép dolog hazudni. De most kénytelen voltam.
Bólintott egyet a nővér.
-Üljön le, amint kiderül valami azonnal értesítjük.
-Köszönöm.

Fèl óra múlva jön a doktor, amire èn felkelek és lekezelek vele.
-Mr.Balck?
-Igen.
-Ön az unokája D.-nek?
-Igen.- ezèrt a poklon vègzem??
-Kivizsgáljuk, hogy mi lehet az oka az összeesèsnek.
-Dèlután 2-kor jöjjön vissza ès èrtesitjük önt.
-Rendben, köszönöm. Viszlát.

Ennyit a pihenèsemről.

Mi lehet a baj? Remèlem nem vèszes a dolog. Kedves velem, nem akarok mèg egy fontos embert elveszíteni. De most nem gondolhatok ilyenekre.

Vissza vittem a Mercedes-t a helyère majd gyalog indultam haza.

Beestem az ajtón, felkapcsoltam a TV-t, èpp a foci meccs ment. Majd eszembe jutott, hogy tegnap elfelejtettem, bekapcsolni a mosógèpet.

Felhangosítottam, hogy jobban halljam a fejleményeket. Válogatom ki a ruhákat, amikor egyszer csak kopogtattak.
-Ki a faszom zavar most meg??... MEGYEK!!
Nagy lèptekkel megyek az ajtóhoz ès úgy nyitom ki, hogy az majdnem leszakadt.
-Ön Mr.Balck?- utáljam? Vagy ne utáljam ezt a vezetèknevet.
-Igen.- bólintottam.

Egy elegáns öltözèkben álló nő arra várt, hogy beljebb tessèkeljem. Hát nekem nem volt kedvem vendègeskedni. Úgyhogy rá mosolyogtam.
-Miben segíthetek?

Hè, srácok. Nem azèrt nem engedtem be, mert rendetlenség van bent. Nem, az nálam sosincs.

-Ugye, ön mèg fiatal korú, mármint nem töltötte be a 18?- akkor mi a faszomèrt magáz????

Bólintok egyett, majd kèrdőn ránèztem.

Szőke haja össze volt fogva, de egy tincs kilógott, amit gyorsan a füle mögè rejtett. Vörös rúzs volt az ajkán, amibe bele harapott. Amikor rám nézett. Bejövök neki???

De amúgy mit keres itt? Ès mit érdekli, hogy hány èves vagyok?

-Van szülői felügyelete?
-Nèzze hölgyem, tudok magamra vigyázni, már 5 èves korom óta. Ne most kelljen azon vitatkozni, hogy felügyelnek rám vagy nem. Anyám szülès közben meghalt. De gondolom ezt maga jól tudja, mivel onnan jött, ahova èn be nem teszem a lábam...
-Nevelő in...
-Nem fejeztem be! Szóval hozzám többet ilyennel ne jöjjön. Megèrtett????

Szó nèlkül maradt. Mèg pislogni is alig pislogott.
-Megèrtett?
Bólintott egyet, majd megfordult és elindult.

Én meg rávágtam az ajtót.

Fújtatva mentem vissza a mosógéphez ès azon gondolkodtam, hogy mi volt ezt a hirtelen düh kirohanásom.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top