5. fejezet
Bashira megosztotta az ágyát Chie-vel, de őmaga nem aludt. Mikor 4:35-öt mutatott az óra, kikászálódott az ágyból, kivette a tegnapi palacsintát és tálalt. Chie 10 perccel később felébredt, átöltözött a fürdőszobában és együtt megreggeliztek.
5 előtt 6 perccel cipőt és fekete combharisnyát húzták, majd kiléptek. Chie leugrándozott a lépcsőfokokról. Bashirának valahogy túlságosan is életvidám volt. Nem is vette észre a nagy gondolkodásban, hogy...
- Miért álltál meg? Gyere már! - Chie a legutolsó lépcsőfokon toporogva kiabált fel neki.
Bashira áthajolt a korláton és másodszor meg UTOLJÁRA (vagyis csak remélte) lecsúszott azon. Chie rámosolygott, majd indulni készült, ámde Bashira elkapta a csuklóját.
- Öhm... Ebina-san?
- Enyém Shuu és Raito 100%-osan. Van velük egy elintézetlen számlám.
Chie bólintott és szembe fordult vele.
- Oké. Akkor enyém az ikrekből a másik kettő és Reiji-san. Tuti, hogy téged ki sem áll, ha folyamatosan figyel.
Bashira köpni-nyelni nem tudott. Az a szemüveges srác... Bár a beszólásával már 1000%-ban - ami nem is létező arány - elnyerte utálatát. Lehajtotta a fejét és elengedte Chie csuklóját. A kezei ökölbe szorultak.
- Ebina-san... Te döntesz. Végig megcsináljuk vagy szétválnak az útjaink e téren. Csak egy szavadba kerül.
Bashira néhány percig néma maradt, majd sötéten felemelte a fejét.
- Egy szónál sokkal több kell!
Chie elmosolyodott, hozzáugrándozott, átkarolta a kezét, majd elráncigálta a kijárat fele.
************************************************
Bashira nagyot sóhajtott. Unottan támasztotta meg a fejét a jobbkezével, a másikkal a füzetébe firkálgatott. Rajzóra... Remek!
- Hallottatátok? - Bashira nem akarta kihallgatni őket, de szerette így megszerezni az infókat.
- Mit? - kérdezték a társai.
- A matekot tanító Sensei hasmenést kapott, így a másodévesek is bejönnek erre az órára! Végre vérfrissítés!
A lánybanda visongani meg ugrándozni kezdett. Annyira örültek ennek. Bashira meg legszívesebben átvette volna a Sensei betegségét... Miért kell ezt elviselnie?! De aztán eszébe jutott valami.
- Ayato, Kanato és Yui mind odajárnak, nem?
A lányok rápillantottak, összenéztek, majd egyszerre bólintottak helyeslően. Bashira képzeletben összedörzsölte a kezét és elfordítva a fejét ezt suttogva:
- Köszönöm, istenkém. Imádlak!
***********************************************
Bashira fészkelődve nézegetett az ajtó felé. Hamarosan belépett a Sensei, nyomában a másodévesekkel. Ott volt Kanato és Ayato Sakamaki, meg Yui is! Ócsárolt magában, hogy miért nincs itt Chie... Na jó, akkor majd odaadja a fontos infókat.
Ayato a vele egysorában, az ajtó felőlihez, kettőjük közé a morci Kanato, Sakamaki elé pedig Nyuszkó. Bashira halványan elmosolyodott, közben pedig dühösen nézett az ellenségére. Legszívesebben most azonnal megfojtotta volna azt a szélhámost. De csak nyugalom, szünetben kerek-perec elé áll és megkérdi, mi a jó baja van vele.
- Ebina Bashira!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Bashira összerezzent. A Sensei rácsapott az ujjaira a favonalzójával. Bashira elkapta az ujjait a padról és vadul dörzsölgetni kezdte azokat.
- Rajzoljon, vagy most azonnal és menthetetlenül megbuktatom!
Bashira elkapta a cerkáját és vázlatolni kezdett - mit is? Lopva rápillantott a krétás táblára, amin rajta díszelgett a feladat. Le kellett rajzolni valakit a teremben, a másik nemben. Először Yui-t akarta, de aztán meggondolta magát. Nem tud jól fiút rajzolni. "Inkább Kanato-t" - gondolta.
A vázlat tökéletesen sikerült. Valami ilyesmi jött ki az óra végén:
(ott van a videó után, amit le fogok kopizni valamikor, átrajzolni)
Bashira mégsem elégedett meg vele. Szerinte túl nagy lett az orra és vörös. A Sensei azok után ezt mondta kicsengetéskor:
- Jól van, írjátok alá a nevetek és adjátok le a múzsáitoknak.
Bashira a kezdőbetűket kacskaringatta ki cikornyásan. Miközben a lányok leadogatták a randa rajzaikat (nagy mellekkel, kirúzsozott csücsörítő szájjal), letette annak a padjára és kisietett a teremből.
Nem tudta mire vélni a viselkedését.
Jövő hétre megpróbálok új 2 részt hozni, oksi? Amúgy valakinek tetszik? Mert arra gondoltam, ha 3 embernél több azt írja, jó, örül neki, akkor jönnek még a részek. Remélem, nincs hari. Ha összejön a 3, azonnal kirakom a 2 részt! (mert nem érzem úgy, hogy fontos mű-e)
😘😍😘😍
Mostantól ezt fogom beilleszteni!
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top