18. fejezet

  Mielőtt belekezdenék a sztori folytatásába, leírom:

  Ez lesz a 21., 70 csillag, több, mint 200 nézettség... Elolvadok... Köszönöm, arik vagytok, mindahányan, akiknek ez a kotyvalék tetszik. 

  Ezért súgok valamit: Ezeket a hangokat egy lányé. És biztos, hogy lesz folytija, de szerintem egy másik könyvben... Ide nem igazán akarom új könyvben, talán a 

        @JineOgami16      profiljára, mert nem akarom a szálakat felkavarni, szóval... 

  De szerintem az se biztos, hogy új könyvben jelenik meg az a lánykarakter... 

  És nem vettétek észre hogy Bashira és Chiie között a barátság valahogy kezd átalakulni (vagyis így írtam le...)?


  Chiie a szobában pörgött. Egy rongyos, térdkalácsig érő sifonszoknyás, vállat fedetlenül hagyó vászonruhát talált magának (Bashira jól ismerte ezt a két anyagstílust). Ebina szerint a kerekebb testtájai így nagyobbnak látszanak - vagyis ezt mondta, félfenéken az ágy előtti fonott kosáron, amiben Chiie hozta a ruhát meg a lábbelit.

     - Te mit veszel fel? - kérdezte hirtelen Chiie, kissé még imbolyogva a sok pörgéstől.

  Bashira inkább elnézett. Ujjai már nem is annyira feszültek.

     - Biztonságosabb nekem itt - bökte ki. Felállt és a fürdőbe sétált. 

     - De, Ebina-san! Hisz te tanítottál minket táncolni Komori-chan-nel! Nélküled mi se tudnánk menni.

  Bashira mélyen belenézett a tükörbe. Olyan ronda vagyok - gondolta mindig. A lány sóhajtott. Úgy döntött, ezzel most nem foglalkozik. Megfordult és elbújt Chiie mellett.

     - Amúgy sincs semmilyen ruhám! - ugrott seggest az ágyneműbe.

  Chiie átnézett felette, lábujjhegyen, majd affelé mutatott:

     - És mi van azzal?

  Bashira értetlenkedve nézett az írószékre és nyekeregni kezdett. Néhány másodperc múltán a tükörben állt, maga elé tartva a ruhát. A mellkasrésznél enyhe csipkeszegély (így az allergiája nem jön, mert a csipke hosszú viselésétől az adott terület bevörösödik és hólyagok keletkeznek rajta), a halvány vörös színe a feszülő felsőrésznél, rá egy mélyvörös mini partedli (most nem jut eszembe a neve, fordított partedlinek néz ki, valami válltakaró?) és a szoknyája elég libbenős volt. A két részt egy erős csíkanyag választotta el a derekán, baloldalt lazán masniba hurkolva, 2 ujjnyi helyet meghagyva, így ott egy kicsit lelógott. A hóna részéből vörös szalagok álltak ki, amik egészen a könyökhajlatáig értek.

*******************************************

  Bashira kibontotta a haját, de kétoldalt kettő-kettő tincset befogott, a nagyobb köré tekerte a kisebbiket és azokat így hátul összefogta. Chiie nagyon ügyesnek bizonyult. Ő csak egyszerűen kifésülte a haját, de a lány élvezte minden egyes percét...

  Bashira megállt, ahogy meglátta az iskola fényben fürdő alsó szintjét. Görcsbe rándult s gyomra, így megállt és hipnózisban kezdte bámulni a monstrumot. A ruhában még jobban látszódott a hasa, de Chiie mindig mondogatta, hogy "gyönyörű vagy, mindenki a kegyeidért fog versenygeni", mikor aggódva lenézett az úszógumijára, ami miatt nem tudott jól úszni, de amúgy is rettegett attól a sportágtól. 

  Épp a bálteremre nyíló folyosón bandukoltak. Odaértek a táncolókhoz. Egy ideig nézték őket. Chiie felajánlotta, hogy hoz üdítőt. Már épp állt fel és elindult.

     - Chiie, valamit kérdeznem! - Hitetlenkedett, hogy meg merte kérdezni. - Miért szedsz ricitant?

  Chiie is megállt, de teljesen lemerevedett. Végül elnézett. Bashira hozzáugrott.

     - Szóval felírták neked! Azok a Szervátültető Központban dolgozók! Miért engedtél nekik? Hisz összeomolhat tőle a keringésed! Miért?! 

     - Épp azért. Azért, hogy másokon segíthessek. - Szürke szemével fagyosan pillantott Bashira-ra. - Ha tényleg szeretsz, akkor hagysz elengedni. - Azzal nekiiramodott. Utána már csak néhány könnycsepp maradt.

  Bashira égő szemmel nézett utána. Gyűlölködve pillantott a padlóra, mintha az lenne a hibás, majd elindult. Követni akarta. Kiért a fenti emelet alól, mikor nekiment valakinek. Hátratántorodott. Dühösen nézett az illetőre... Vagyis egyszerre 4-en álltak előtte. Össze-vissza kapkodta a fejét a Mukamik-on, egyre hangosabban nyögve az "eh?"-et. Végül a legtöbbüknek megszelídült a tekintete és feléje nyújtották a kezüket.

  Bashira csak most fogta fel, hogy a szép fehér öltönybe burkolózott segfejek (ennél szebben csak ő mondhatná el) fel akarják kérni táncolni. Egyre jobban kaparni kezdett a torka. "Gyönyörű vagy, mindenki a kegyeidért fog versenygeni". Konkrétan ez zökkentette ki. Chiie után kell mennie... És pont ekkor akarja egyszerre több ember felkérni? Ez nem stimmel... Hirtelen bevágódott az agyába. Mukami... Chiie-vel a tervük... egy akadály... Akadályozni akarják. Egyikük flörtölni kezd vele, szépen elandalítja, hogy elvesse a tervet. De rajta áll, hogy ki mellett dönt. De ezek a srácok Yui körül ténferegnek.

  Azusa-ra tévedt a tekintete. Ilyen álmatagon nézett rá Chiie is az első alkalomkor...

     - Chiie! - üvöltötte, még mindig a Mukami-t nézve, vagy Yuuma-ba lökve barátnője után indult.

  Egy kétszárnyas ajtón ért ki a kertbe. Lihegve körülnézett, majd levágtatott a lépcsőn. Vagyis csak félig, mert a balerinacipője beleakadt egy résbe, ami miatt előre zúdult... Látta a szög derengő fényét is... Végül földre esett. Köhögve pillantott fel. Az oldala szúrt. Megfogta és a holdfényben csillogó folyadék ragadt az ujjaira. De ez sem akadályozta. Nyögve felágaskodott és elindult. A bokrok tövisei valami hihetetlenül könnyen és mélyen hasították fel a karjait, lábait. Itt-ott letört egy ág, de a legtöbbjét sikeresen elkerülte. Nem tudta, mennyi ideje futhatott. 

  Végül elvakította a fény. Ijedtében elesett. Szépen felhorzsolta a térdét...

     - Megint... itt?

  Az ablakok aranyos fénnyel ontották a "hőt". Hátrapillantott. Talán okkal tévedt vissza. Az oldalára kötötte a "partedli"t és bement. Nem érdekelte, hogy az egyik Sakamaki, vagy egy Mukami elhúzza egy sötét zúgba, hogy vérét vegye. Csak bizonyosodjon meg, hogy Chiie jól van, több nem számított a számára.

  Végül mikor már 3-szor lökött arrébb egyazon párt, a lépcsőt vette célba. Mikor a negyedik fokra ért, megint valakibe beleütközött. Hátrafelé esett. Félt, hogy most célt ér az egyik cső. De valaki megragadta a derekát. Azt utálta a legjobban, ha fogdozzák.

     - A-azusa-kuun!!

  A srác a lábára állította, de Bashira kissé szédelget.

     - Sajnálom...

  Bashira megrázta a fejét, megkerülte negyed fokkal, félig ráment a másik fokra, majd meghajolt.

     - Köszönöm! Ha megbocsátasz... - Már épp indult, mikor valaki megfogta a kezét.

  Ijedten nézett vissza a fiúra, aki olyan bamba volt, mint máskor.

     - De... szeretném, ha... megtisztelnél az első táncoddal.

  Bashira épp meg akarta kérdezni, hogy mióta kukkolja, de magától is tudta. Elvette a rajzát, amiért olyan kínlódott! De Azusa lefelé rángatta. Bashira próbálta kiszedni a kezét a szorításból, de teljesen lesokkolódott. A tudata mélyén szitkozta magát, hogy ennyiszer kilökődik az esze...! Végül Azusa megállt, átölelte a derekát. A zenére lassúztak. Bashira irtózott, hogy valamit elront. Voltaképp rálépett a Mukami srác lábára, aki... megköszönte?!

  Bashira kérdőre is vonta efelől, hogy miért köszöni, hogy fájdalmat okozott neki. A lány akkor jött rá, hogy elhátráltatta a szárnyas fakapuhoz.

     - Hé, szereted a... fájdalmat?

  Bashira-nak összeszűkölt a szeme és próbált kibontakozni a karok közül, de lemerevedett. Csak tátogva bambulta azokat a szempárokat... Eddig nem is vette észre, milyen gyönyörűek...

     - Olyan számomra, mint egy régi ismerős - nyögte ki, mire csücsörítve hökkent rá, hogy Azusa elmosolyodik.

     - Akkor biztos örültél annak... , hogy visszaadtam neked a hálóinged és nem kellett fáradoznod... a rajz átadásával. 

  Bashira teljes erejéből lökött egyet a fiú mellkasán és felszaladt a másik lépcsőn. Mi a franc... folyik itt?! Végül lelassult. Odaódzkodott a korláthoz. Azusa még mindig bámulta. Kerülve a pillantását visszahúzódott. És akkor vette észre, hogy nem messze erkély... Chiie hangja szűrődött ki, mintha imádkozna:

     - Kérlek, Istenem, add, hogy keringőzhessek Sakamaki Ayato-val. 

  Bashira elmosolyodott. Hirtelen októl vezérelve leugrándozott a lépcsőkről. Érdekes módon Kanato ott állt. Bashira rámosolygott.

     - Várnak az erkélyen és ne merj vele cicózni, mert akkor élve felkoncollak! - Épp elment mellette, mikor az a srác is ráncigálni kezdte maga felé.

     - Nem tetszik ez a modor. Bátor vagy! - Oldalra billentette a fejét. - Ha nem táncolsz velem, megöllek.

  Bashira úgy tett, mintha elmorfondírozna...

     - Rendben, de az erkélyen! - Azzal elkezdte visszafelé vonszolni.

  Chiie szerencséjére háttal állt nekik, a Holdat bámulva. Bashira jó közel vitte hozzá, majd megállt.

     - Jé, itt van Chiie. - Azzal kissé hátrébb ment, majd teljes erőből megpróbálta ellökni Kanato-t. Valamennyire sikerült is.

  Chiie akkor fordult meg, így a fejük összekoccantott. Bashira élt az alkalommal. Megpördült és elszaladt. Mikor kellő távolságra ért, nem bírta már tovább. Felkacagott és a térdét kezdte verni. Ayato aztán nem fog Chiie-n átgázolni... De Kanato-val más a helyzet!



  Na? @LadyKamichuru   priviben válaszolj majd. Mivel a "Mellékszereplőből főszereplő?" c. könyvet nem akarom felkavarni, ezért kikérem a véleményedet.


Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top