Halkan hintázott a talpán, kezében szorongatva a táskáját. A nap a hátára sütött az automata bejáraton át. Az emberek ki-be csoszogtak, zombiként. Bashira gondolkozó arcot vágott - mindig azt látta a napszemüveg állványban elnyúlva.

  Mi lesz, ha az orvos nem engedi el? Mi lesz?!

  Ezekben a napokban próbált felzárkózni a tanulmányokkal és félig-meddig sikerült a jegyeit eggyel feljebb visszaállítani. Bár végig Chiie és az állapota járt a fejében. 

     -Ebina-san! 

  Bashira felkapta a fejét. Chiie a liftnél integetett rendületlenül a mankóval. Pulóvert és kantáros farmert viselt egy kopott egy edzőcipővel párosítva. Arcán ott volt az a szokásos mosoly. 

******************************************

  Ak vidáman csipogtak a fákon. A park félig csendes volt, a napos részein gyerekzsivaj orkánként tódult össze.

     - Na és? Mit mondott az orvos?

     - Semmi különöset. Jól vagyok.

     - Még - hangsúlyozta Bashira.

  Chiie letette a kezét és kuncogás tört elő belőle. Majd jobbfele mutatott. Bashira némán bólintott. Elindultak arra, ahonnan a legtöbb nyüzsgés hallatszott. Mivel az volt a vidámpark területe...

     - Köszönöm - vette el Bashira el a jegyeket a standnál.

  Chiie úgy viselkedett, mint egy kisgyerek. Átkarolta Bashira bal alkarját és nevetve elhúzta a bejárat felé. Csak ámuldozott.

     - Te sose voltál még ilyen helyen? kérdezte Bashira összefont karokkal, lehajtott fejjel.

     - Nem! - nézegetett egy akváriumot Chiie, a térdén pihenve, oldalra billentve csodálkozó, de mégis boldog arcát.

  Bashira nem szólt, csak még jobban megszorította a ruhájának anyagát. Rosszul érezte magát, de próbált nem elfutni - bár aligha tudott volna és bűntudatosan nem akarna Chii-étől. Felpillantott és ócsúdós képet vágva felemelte hátra a kezét, majd kihúzta a hajgumiját. Zuhatagként ömlött le a sötét haja. Kissé hátranyalta, majd Chiie felé fordult, aki már nem volt ott.

     - Chiie? Chiie!

  Megállt a szíve dobogni. Aztán végre meglátta. A lány ámulva bámult felfele, "oh"-zva. Az óriáskereket nézte olyan nagy érdeklődéssel. Bashira elmosolyodott, majd könnyed módon odaballagott Chiie-hez.

  Valahogy kitudta préselni magából az egyetlen jókedvét, ami egy ilyen helyhez volt köze:

    - Soha nem voltál ilyenen?

  Chiie rápillantott, majd idegességében kuncogott egy sort, miközben a fejét rázta.

     - Akkor itt az ideje!

***************************************************

     - Vhaoh!

  Chiie az arcát az üvegnek nyomta és fülig érő mosollyal szemlélte az erdő mögötti város egy területét. Bashira a másik oldalon ült és fejét megtámasztva csodálta a barátnőjét. Olyan életvidám volt, ahhoz képest, hogy... hogy... Halkan kifújta a levegőt résig nyitott száján és teljesen hátradőlve kezdte nézni a plafont. Egy könnycsepp gyülemlett fel a szemében.

  Miért ilyen nehéz az élet? Miért nincs varázslat, amivel seperc alatt meg lehet oldani a dolgokat?

  A szeméből azonnal eltűnt a folyadék és gondolkozva lehajtotta a fejét. Meg lehetne tenni? Ha nagyon kéri, akkor...? Ha nem önszántukból, majd megfenyegeti őket.  Úgy se mondta még meg neki. Itt az alkalom.

     - Chiie, kérlek, ülj le mellém!

  Chiie engedelmeskedett. 

     - Talán van gyógyír neked.

  Chiie elhúzódott kissé. Bashira elfordította a fejét, mert maguktól újra jöttek a könnycseppek. Eg ideig nem szólt, csak némán szipogott és az ajkát harapdálta. Rápillantott Chiie felé, de félelem ült ki az arcára, a szemei összeszűkültek. Chiie egy ideig értetlenkedett, de miután követte a pillantását, lesokkolódott. 

  A fémtartónál valahogy tönkrement a feszülés (a madarak fészkei mondjuk?) és a szerkezet megimbolygott. Bashira felugrott és a falhoz szorította Chiie-t. Igaz, ezzel semmit sem ért el szinte, de inkább ő sérüljön meg, mint a legkedvesebb kincse. Ahogy odaszorította és teljesen elfedte a testével a kicsiny lányt, a kerék leesett a helyéről, le a földre, majd neki az állványnak. Az ember azt hinné, az megtartja, de tévedhet ebből bőven. Kiszakadt! Bashira hallotta a sikolyt messziről is. Az erdő felé estek, a fülkék össze-vissza pörögtek, néhány leszakadt. Chiie akarata ellenére felsikoltott, mikor az üveget betörték a fák ágai. 

  Por szállt fel. Az egyik fülke az ütközéstől pördült ki a tartógerendából, több tíz méterre a szerkezettől. Egy üveg nem tört ki, pont ott, ahol kitudnának szabadulni a bent ragadtak. Egy cipő erőteljesen nekifeszült. A negyedikre csak sikerült betörnie.

    - Még... egyszer - nyögte az illető.

  Kimászott. Több sebből vérzett. Hajából néhány tincs hiányzott, az arca, az alkarjai csupa vér, a felsője szakadt a könyökhajlatáig. Rápillantott a kidőlt szerkezetre, ami... A forróság megremegtette a tartását. Felrobbant. A lány akkor kapcsolt. Visszafordult a fülkéhez és összeesve benézett.

     - Chiie! Chiieeeeeeeeeeeeeeeeeee!

  Jól tette, hogy a zuhanáskor betekerte a derekát, odarögzítve az oszlophoz? Hunyorgott a füsttől. Hamarosan ez is csak roncs lesz. Azelőtt kell megtalálnia a barátnőjét. És akkor esett a látóterébe egy ernyedt kéz.

******************************************************

  A két lány némán ment a gyalogúton. Bashira sérült súlyosabban, de nem engedte, hogy bevigyék a kórházba. Chiie kezét szorongatta, akinek csak bekenték a sebeit és injekciót adtak be neki. 

     - Be kellett volna szállnod abba a mentőkocsiba - szólalt meg végül Chiie. - Rajtunk kívül eddig még nem találtak túlélőket. Ha akkor nem húzol ki és viszel el a fülke közeléből, akkor azzal együtt emelkedtem volna a levegőbe - a hangja elcsuklott és Bashira ráterített ruhájának ujjával megtörölte a szemét.

  De így is elbőgte magázt. Bashira magához szorította.

     - Cshh... Ne sírj. Nem akarlak így látni...

  De ő is rákezdett. Elmondja? Azzal lelombozza? Bashira megállt, de Chiie csak 2 lépés után jött rá arra, hogy nem karolja át.

     - Jól vagy?

     - Igen... - Bashira teste megrázkódott. - Minden... rendben... van...

     - Oké, az jó...

     - NEM JÓ! Semmi sincs rendben! Miért pont neked... Miért nem én.

  A tenyerét rászorította a szemére és felzokogott. Összeesett volna, ha Chiie előröl nem tartja meg. A kisebbik átölelte.

    - De te legalább fejlődhetsz.., Majd egy múló emlékké szelídülök, akire majd vidáman emlékszel. Most még bánod...

    - Nem kell így lennie - nézett fel Bashira és hátratolta a haját könnyes tenyerével. - Eddig nem tudtam elmondani, de... Akiket figyeltünk, ők nem... Ők...

    - Igen? - pillantott fel Chiie.

    - Vámpírok.

  Mostantól lehet, hogy kissé kevesebbszer leszek itten fent, mert meg akarom nézni ezeket a talált sorozatokat:

-  Rental Magica (mert csak vérhold a háttér és már többhónapos voltam, mikor befejezték)

- A modern varázslat egyszerűvé vált

-Quiz Magic Akademy 1-2 évad

-Futakoi Alternative

-Magi: Sinbad Kalandjai

  Akinek valamelyik megtetszik cím alapján, keressen rá itt: Animek. hu Az utolsónak most nézem az első részét, épp 6:21-nél tartok és ez eddig a kedvenc részem : "kérlek, ne nyissátok ki kopogás nélkül!" Ez a srác egy Magi lesz, de most nem jut eszembe a neve... Nem Judar, az tuti, de J-vel kezdődik asszem (csak a 2. évadot néztem még meg a Magi-ból. Ja megvan , Junan!)

  De az előző részekben nem mondta már el Bashira, hogy ők vámpírok? Mert én már nem emlékszem